Mazán László (1899–1949)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(kapcsolódó irodalom)
(belső hivatkozás szerkesztése)
1. sor: 1. sor:
festőművész, rajztanár.  
festőművész, rajztanár.  
-
Békéscsaba, 1899. április 15. - Békéscsaba, 1949. május 16.
+
'''Békéscsabán született [[1899]]. [[április 15.|április 15]]-én.''' Apja, Mazán János, evangélikus tanító, anyja Szolár Teréz. '''Elemi és középiskoláit Békéscsabán végezte.''' '''[[1917]]-ben besorozták katonának, az olasz fronton harcolt.''' [[1918]] őszén betegen került a békéscsabai kórházba, majd alig felépülve román fogságba esett. '''[[1920]] őszén iratkozott be a Képzőművészeti Főiskolára''', ahol Réti István és Rudnay Gyula tanítványa lett. Szemléletét - amely korán kitűnő készséggel párosult - a főiskolai képzés csak pallérozta, illetve gátak közé fogta, ám alapvetően sajátos arculatát aligha tudta megváltoztatni. Mestereinek stílusa sem befolyásolta: Réti István emelkedett és pedáns természet-megfigyelése, Rudnay Gyula borongós, melankolikus színvilága nem hagyott maradandó nyomot kifejező eszközein, hiszen rajzain, képein eleve más tartalmak megfogalmazására törekedett.  
-
Apja, Mazán János, evangélikus tanító, anyja Szolár Teréz. Elemi és középiskoláit Békéscsabán végezte. 1917-ben besorozták
+
'''[[1925]]-től lett a békéscsabai Rudolf Gimnázium helyettes, [[1928]]-tól rendes tanára.''' Diákjai rajongásig szerették. Olyan pedagógus volt, aki növendékét anélkül is szerette, hogy látta és ismerte volna képességeit. Talán szaktárgyának jellegéből is következett, hogy szerette az embereket. Az iskolából sohasem ment egyedül haza, a tanulók közül állandóan voltak
-
katonának, az olasz fronton harcolt. 1918 őszén betegen került a békéscsabai kórházba, majd alig felépülve román fogságba esett. 1920 őszén iratkozott be a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Réti István és Rudnay Gyula tanítványa lett. Szemléletét - amely korán kitűnő készséggel párosult - a főiskolai képzés csak pallérozta, illetve gátak közé fogta, ám alapvetően sajátos arculatát aligha tudta megváltoztatni. Mestereinek stílusa sem befolyásolta: Réti István emelkedett és pedáns természet-megfigyelése, Rudnay Gyula borongós, melankolikus színvilága nem hagyott maradandó nyomot kifejező eszközein, hiszen rajzain, képein eleve más tartalmak megfogalmazására törekedett.  
+
kísérői. Milyen ember volt? "Alacsony termetű, szőke hajú, pislogó, hunyorító nézésű. Szerette a tréfákat, anekdotákat, s kedélyeskedése közben tót szavakkal keverte a magyart." Ebben rejlett humoros, ironizáló festészetének alapvonása is. Noha '''egyszerű embereket ábrázolt képein''', nem csupán elkötelezettségből, hanem kedvtelésből is tette. Budapesten a Műcsarnokban rendezett kiállításon '''[[1940]]-ben "Falusi torreádor" című képével Halmos-díjat nyert'''.  
-
1925-től lett a békéscsabai Rudolf Gimnázium helyettes, 1928-tól rendes tanára. Diákjai rajongásig szerették. Olyan pedagógus volt, aki növendékét anélkül is szerette, hogy látta és ismerte volna képességeit. Talán szaktárgyának jellegéből is következett, hogy szerette az embereket. Az iskolából sohasem ment egyedül haza, a tanulók közül állandóan voltak
+
Mazán László '''páratlan humorú, s a nyers gúny határát meg-megsúroló, ironikus rajzokkal, olajkép-karikatúrákkal, a groteszknek domináns szerepet juttató akvarellekkel ábrázolja a csabai emberek világát'''. Olykor-olykor a megértő derű is felcsillan ezekben a különleges alkotásokban, ám a vitriolos igazmondás szavát nála nem halványítja el holmi mindent feloldó humor.  
-
kísérői. Milyen ember volt? "Alacsony termetű, szőke hajú, pislogó, hunyorító nézésű. Szerette a tréfákat, anekdotákat, s kedélyeskedése közben tót szavakkal keverte a magyart." Ebben rejlett humoros, ironizáló festészetének alapvonása is. Noha egyszerű embereket ábrázolt képein, nem csupán elkötelezettségből, hanem kedvtelésből is tette. Budapesten a Műcsarnokban rendezett kiállításon 1940-ben "Falusi torreádor" című képével Halmos-díjat nyert.  
+
-
Mázán László páratlan humorú, s a nyers gúny határát meg-megsúroló, ironikus rajzokkal, olajkép-karikatúrákkal, a groteszknek domináns szerepet juttató akvarellekkel ábrázolja a csabai emberek világát. Olykor-olykor a megértő derű is felcsillan ezekben a különleges alkotásokban, ám a vitriolos igazmondás szavát nála nem halványítja el holmi mindent feloldó humor.  
+
Mazán László nemcsak karikatúrában alkotott maradandót, hanem a festészet területén is: vázlatai nagy lélegzetű kompozíciókat, freskókat sejtetnek. Sajnos a korai halál megakadályozta, hogy kiteljesedjék, befejezhesse álmait, '''Békéscsabán halt meg [[1949]]. [[május 16.|május 16]]-án'''.
-
Mazán László nemcsak karikatúrában alkotott maradandót, hanem a festészet területén is: vázlatai nagy lélegzetű kompozíciókat, freskókat sejtetnek. Sajnos a korai halál megakadályozta, hogy kiteljesedjék, befejezhesse álmait.
+
[[1981]]-ben a Munkácsy Mihály Múzeumban emlékkiállítást rendeztek, '''[[1992]]-ben Békéscsabán utcát neveztek el tiszteletére'''.
-
 
+
-
1981-ben a Munkácsy Mihály Múzeumban emlékkiállítást rendeztek, 1992-ben Békéscsabán utcát neveztek el tiszteletére.
+
== Katalógus ==
== Katalógus ==

A lap 2015. február 18., 14:53-kori változata

festőművész, rajztanár.

Békéscsabán született 1899. április 15-én. Apja, Mazán János, evangélikus tanító, anyja Szolár Teréz. Elemi és középiskoláit Békéscsabán végezte. 1917-ben besorozták katonának, az olasz fronton harcolt. 1918 őszén betegen került a békéscsabai kórházba, majd alig felépülve román fogságba esett. 1920 őszén iratkozott be a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Réti István és Rudnay Gyula tanítványa lett. Szemléletét - amely korán kitűnő készséggel párosult - a főiskolai képzés csak pallérozta, illetve gátak közé fogta, ám alapvetően sajátos arculatát aligha tudta megváltoztatni. Mestereinek stílusa sem befolyásolta: Réti István emelkedett és pedáns természet-megfigyelése, Rudnay Gyula borongós, melankolikus színvilága nem hagyott maradandó nyomot kifejező eszközein, hiszen rajzain, képein eleve más tartalmak megfogalmazására törekedett.

1925-től lett a békéscsabai Rudolf Gimnázium helyettes, 1928-tól rendes tanára. Diákjai rajongásig szerették. Olyan pedagógus volt, aki növendékét anélkül is szerette, hogy látta és ismerte volna képességeit. Talán szaktárgyának jellegéből is következett, hogy szerette az embereket. Az iskolából sohasem ment egyedül haza, a tanulók közül állandóan voltak kísérői. Milyen ember volt? "Alacsony termetű, szőke hajú, pislogó, hunyorító nézésű. Szerette a tréfákat, anekdotákat, s kedélyeskedése közben tót szavakkal keverte a magyart." Ebben rejlett humoros, ironizáló festészetének alapvonása is. Noha egyszerű embereket ábrázolt képein, nem csupán elkötelezettségből, hanem kedvtelésből is tette. Budapesten a Műcsarnokban rendezett kiállításon 1940-ben "Falusi torreádor" című képével Halmos-díjat nyert.

Mazán László páratlan humorú, s a nyers gúny határát meg-megsúroló, ironikus rajzokkal, olajkép-karikatúrákkal, a groteszknek domináns szerepet juttató akvarellekkel ábrázolja a csabai emberek világát. Olykor-olykor a megértő derű is felcsillan ezekben a különleges alkotásokban, ám a vitriolos igazmondás szavát nála nem halványítja el holmi mindent feloldó humor.

Mazán László nemcsak karikatúrában alkotott maradandót, hanem a festészet területén is: vázlatai nagy lélegzetű kompozíciókat, freskókat sejtetnek. Sajnos a korai halál megakadályozta, hogy kiteljesedjék, befejezhesse álmait, Békéscsabán halt meg 1949. május 16-án.

1981-ben a Munkácsy Mihály Múzeumban emlékkiállítást rendeztek, 1992-ben Békéscsabán utcát neveztek el tiszteletére.

Katalógus

Kapcsolódó irodalom

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Maz%C3%A1n_L%C3%A1szl%C3%B3_(1899%E2%80%931949)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök