Mohácsy Mátyás (1881–1970)
A BékésWiki wikiből
(szócikk létrehozása) |
(belső hivatkozás szerkesztése) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | gyümölcskertész, egyetemi tanár | + | gyümölcskertész, egyetemi tanár |
| - | Édesapja, Machács János, tímármester, aki tönkremenetele után községi végrehajtó esküdt volt, miközben a község gazdáinak fáit oltotta, rózsáit szemezte. E munkáknál fia, Mátyás is segédkezett, s közben megismerte a kertészkedés alapjait. Elemi iskoláit és a gimnázium négy osztályát Békéscsabán végezte, majd 1897-ben Arad város ösztöndíjával Budapesten a Kertészeti Tanintézet hallgatója lett. 1900-ban szerzett diplomát. 1901-től 1911-ig kisebb megszakításokkal külföldön (Anglia, Németország, Franciaország, Svájc, USA) vándorkertészként gyarapította ismereteit. Megtanult 3 világnyelvet (angol, | + | |
| - | francia, német), és széles körű ismeretanyagot sajátított el. 1912 januárjától a Kertészeti Tanintézetben gyakorlatvezető tanár, 1914-ben a nagybocsoki kertmunkásiskola igazgatója volt. 1914 augusztusában katonai szolgálatra vonult be. Szibériában a krasznojarszki fogolytáborban hat évet töltött el, ahol megtanult oroszul, és gyümölcstermesztési gyakorlatot tartott. Innen 1920 áprilisában megszökött, és július l-jétől ismét a Kertészeti Tanintézetben | + | '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1881]]. [[március 12.|március 12]]-én'''. '''Édesapja, Machács János''', tímármester, aki tönkremenetele után községi végrehajtó esküdt volt, miközben '''a község gazdáinak fáit oltotta, rózsáit szemezte'''. E munkáknál '''fia, Mátyás is segédkezett''', s közben megismerte a kertészkedés alapjait. |
| - | dolgozott előadóként. 1928-ban tanárrá, 1930-ban igazgatóvá nevezték ki. 1935-ben elindította az első hazai kertészeti tudományos kiadványt A Kertészeti Tanintézet Közleményei címmel. Megszervezte a Magyar Faiskolai Szövetséget, elősegítette a Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének létrejöttét. Munkatársaival kidolgozta az ország gyümölcstermesztő körzeteit, és létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot, melynek elnöke Mohácsy Mátyás lett. Ezenkívül számos kertészeti érdekképviseleti szerv vezetőjévé választották. 1945 után az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar első | + | |
| - | dékánja, majd 1948-tól rektora volt. Kezdeményezésére 1949-ben megalakították a Kertészeti Kutató Intézetet. 1949. december 31-én, 68 éves korában vonult nyugdíjba. Az ezt követő éveit is az alkotó munka tette teljessé. 1959-1970 között 37 könyve jelent meg, melyeknek egy részét társszerzőkkel írta. Tudományos szakcikkeinek száma meghaladta a százat. 1952-ben kandidátussá, 1957-ben a mezőgazdasági tudományok doktorává avatták. | + | Elemi iskoláit és a gimnázium négy osztályát Békéscsabán végezte, majd [[1897]]-ben Arad város ösztöndíjával '''Budapesten a Kertészeti Tanintézet hallgatója lett. [[1900]]-ban szerzett diplomát.''' |
| - | 1961-ben gyémánt-, 1965-ben vasoklevelet kapott | + | |
| + | '''[[1901]]-től [[1911]]-ig kisebb megszakításokkal külföldön''' (Anglia, Németország, Franciaország, Svájc, USA) '''vándorkertészként gyarapította ismereteit.''' Megtanult 3 világnyelvet (angol, francia, német), és széles körű ismeretanyagot sajátított el. '''[[1912]] januárjától a Kertészeti Tanintézetben gyakorlatvezető tanár, [[1914]]-ben a nagybocsoki kertmunkásiskola igazgatója volt.''' '''[[1914]] augusztusában katonai szolgálatra vonult be.''' Szibériában a krasznojarszki fogolytáborban hat évet töltött el, ahol megtanult oroszul, és gyümölcstermesztési gyakorlatot tartott. Innen '''[[1920]] áprilisában megszökött, és [[július l.|július l]]-jétől ismét a Kertészeti Tanintézetben dolgozott előadóként. [[1928]]-ban tanárrá, [[1930]]-ban igazgatóvá nevezték ki.''' | ||
| + | |||
| + | '''[[1935]]-ben elindította''' az első hazai kertészeti '''tudományos kiadványt A Kertészeti Tanintézet Közleményei címmel'''. '''Megszervezte a Magyar Faiskolai Szövetséget''', elősegítette a '''Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének létrejöttét'''. '''Munkatársaival''' kidolgozta az ország gyümölcstermesztő körzeteit, és '''létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot''', melynek elnöke Mohácsy Mátyás lett. Ezenkívül számos kertészeti érdekképviseleti szerv vezetőjévé választották. '''[[1945]] után az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar''' első '''dékánja, majd [[1948]]-tól rektora''' volt. '''Kezdeményezésére [[1949]]-ben megalakították a Kertészeti Kutató Intézetet'''. [[1949]]. [[december 31.|december 31]]-én, 68 éves korában vonult nyugdíjba. | ||
| + | |||
| + | Az ezt követő éveit is az alkotó munka tette teljessé. [[1959]]-[[1970]] között 37 könyve jelent meg, melyeknek egy részét társszerzőkkel írta. Tudományos szakcikkeinek száma meghaladta a százat. [[1952]]-ben kandidátussá, [[1957]]-ben a mezőgazdasági tudományok doktorává avatták. | ||
| + | [[1961]]-ben gyémánt-, [[1965]]-ben vasoklevelet kapott. É'''letművének elismeréseként [[1949]]-ben Kossuth-díjjal''', [[1954]]-ben a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetéssel jutalmazták. | ||
| + | |||
| + | '''[[1981]]-ben''', születésének 100. évfordulója alkalmával '''Békéscsabán leleplezték''' Varga Géza szobrászművész által készített '''mellszobrát'''. Az évforduló kapcsán a Magyar Posta levelezőlapot bocsátott ki. '''Munkásságáról emlékkiállítást rendeztek a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]]. [[1992]]-ben utcát neveztek el róla a városban'''. | ||
| + | |||
| + | Budapesten halt meg [[1970]]. [[április 6.|április 6]]-án. | ||
| + | |||
MŰVEI: (Egyéni ill. társszerzőként.) | MŰVEI: (Egyéni ill. társszerzőként.) | ||
Gyakorlati gyümölcstermesztés. Bp. 1922. Légrády. 288 p.Több kiad. | Gyakorlati gyümölcstermesztés. Bp. 1922. Légrády. 288 p.Több kiad. | ||
A lap 2015. február 10., 18:44-kori változata
gyümölcskertész, egyetemi tanár
Békéscsabán született 1881. március 12-én. Édesapja, Machács János, tímármester, aki tönkremenetele után községi végrehajtó esküdt volt, miközben a község gazdáinak fáit oltotta, rózsáit szemezte. E munkáknál fia, Mátyás is segédkezett, s közben megismerte a kertészkedés alapjait.
Elemi iskoláit és a gimnázium négy osztályát Békéscsabán végezte, majd 1897-ben Arad város ösztöndíjával Budapesten a Kertészeti Tanintézet hallgatója lett. 1900-ban szerzett diplomát.
1901-től 1911-ig kisebb megszakításokkal külföldön (Anglia, Németország, Franciaország, Svájc, USA) vándorkertészként gyarapította ismereteit. Megtanult 3 világnyelvet (angol, francia, német), és széles körű ismeretanyagot sajátított el. 1912 januárjától a Kertészeti Tanintézetben gyakorlatvezető tanár, 1914-ben a nagybocsoki kertmunkásiskola igazgatója volt. 1914 augusztusában katonai szolgálatra vonult be. Szibériában a krasznojarszki fogolytáborban hat évet töltött el, ahol megtanult oroszul, és gyümölcstermesztési gyakorlatot tartott. Innen 1920 áprilisában megszökött, és július l-jétől ismét a Kertészeti Tanintézetben dolgozott előadóként. 1928-ban tanárrá, 1930-ban igazgatóvá nevezték ki.
1935-ben elindította az első hazai kertészeti tudományos kiadványt A Kertészeti Tanintézet Közleményei címmel. Megszervezte a Magyar Faiskolai Szövetséget, elősegítette a Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének létrejöttét. Munkatársaival kidolgozta az ország gyümölcstermesztő körzeteit, és létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot, melynek elnöke Mohácsy Mátyás lett. Ezenkívül számos kertészeti érdekképviseleti szerv vezetőjévé választották. 1945 után az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar első dékánja, majd 1948-tól rektora volt. Kezdeményezésére 1949-ben megalakították a Kertészeti Kutató Intézetet. 1949. december 31-én, 68 éves korában vonult nyugdíjba.
Az ezt követő éveit is az alkotó munka tette teljessé. 1959-1970 között 37 könyve jelent meg, melyeknek egy részét társszerzőkkel írta. Tudományos szakcikkeinek száma meghaladta a százat. 1952-ben kandidátussá, 1957-ben a mezőgazdasági tudományok doktorává avatták. 1961-ben gyémánt-, 1965-ben vasoklevelet kapott. Életművének elismeréseként 1949-ben Kossuth-díjjal, 1954-ben a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetéssel jutalmazták.
1981-ben, születésének 100. évfordulója alkalmával Békéscsabán leleplezték Varga Géza szobrászművész által készített mellszobrát. Az évforduló kapcsán a Magyar Posta levelezőlapot bocsátott ki. Munkásságáról emlékkiállítást rendeztek a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. 1992-ben utcát neveztek el róla a városban.
Budapesten halt meg 1970. április 6-án.
MŰVEI: (Egyéni ill. társszerzőként.) Gyakorlati gyümölcstermesztés. Bp. 1922. Légrády. 288 p.Több kiad. Bogyós gyümölcsűek, ribiszke, köszméte, málna, szeder és szamóca termesztése. Bp. 1928.Pátria ny. 131 p. Gyümölcstermesztés és értékesítés. Bp. 1929. Pátria ny. 416 p. Dió-, mandula-, mogyoró- és gesztenye termesztés. Bp. 1936. Pátria ny. 239 p. A gyümölcstermesztés kézikönyve. Bp. 1936. Pátria ny. 528 p.Több kiad. Őszibarack termesztése. Bp. 1951. Mezőgazd. K. 210 p.Több kiad. A házikert gyümölcsöse. Bp. 1953. Mezőgazd. K. 155 p.Több kiad. A szilva termesztése és házi feldolgozása. Bp. 1956. Mezőgazd. K. 145 p. Gyümölcstermesztés a házi- és háztáji kertekben. Bp. 1959. Mezőgazd. K. 255 p. Több kiad. IRODALOM: DOBRAY Endre Kert a parlagon. Mohácsy Mátyás életútja a kertgazdaság szolgálatában. Bp. 1970. Natura.375 p.Bibliogr. 361-374. p. Magyar agrártörténeti életrajzok. 2. köt. Szerk. Für Lajos és Pintér János. Bp. 1988. Magyar Mezőgazd. Múzeum. 554-558. p. Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1981. Akadémiai K. 534. p. Mohácsy Mátyás centenáriumi emlékkötet. Bcs. 1982. Mohácsy M. Emlékbiz. 159 p. Mohácsy Mátyás centenáriumi ünnepségek Békéscsabán = Békés Megyei Népújság. 36. évf.1981. szeptember 18. 219. sz. 1. p. SICZ György Száz éve született Mohácsy Mátyás = Békés Megyei Népújság. 36. évf. 1981. március 12. 60.sz. 5. p. KÉP: Magyar agrártörténeti életrajzok. 2. köt. Szerk. Für Lajos és Pintér János. Bp. 1988. Magyar Mezőgazd. Múzeum.554. p. SICZ György Száz éve született Mohácsy Mátyás = Békés Megyei Népújság. 36. évf. 1981. március 12. 60.sz. 5. p.
