Szerkesztő:Soma
A BékésWiki wikiből
Soma (vitalap | szerkesztései) |
Soma (vitalap | szerkesztései) |
||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
==A téglagyár építése== | ==A téglagyár építése== | ||
| - | A téglagyár alapításához 1907. évben Bohn Mihály, nagykikindai és zsombolyai téglagyáros 68 kat. h. földterületet vásárolt. A frissen vásárolt területen a munkálatok 1908. kora tavaszán kezdődtek. Kijelölték az első körkemence helyét, kimérték a területet a téglaveréshez és felállítottak egy tábori kemencét. Az első 120 méter hosszú Hoffmann-féle körkemence építését egy zsombolyai építési vállalkozó végezte. A kemence építésével párhuzamosan gyártulajdonosi lakást és irodát is építettek. Még ebben az évben elkészült a stabil gőzgéppel felszerelt gépház és a cserépprésház. | + | A téglagyár alapításához 1907. évben Bohn Mihály, nagykikindai és zsombolyai téglagyáros 68 kat. h. földterületet vásárolt. A frissen vásárolt területen a munkálatok 1908. kora tavaszán kezdődtek. Kijelölték az első körkemence helyét, kimérték a területet a téglaveréshez és felállítottak egy tábori kemencét. Az első 120 méter hosszú Hoffmann-féle körkemence építését egy zsombolyai építési vállalkozó végezte. A kemence építésével párhuzamosan gyártulajdonosi lakást és irodát is építettek. Még ebben az évben elkészült a stabil gőzgéppel felszerelt gépház és a cserépprésház. 1908 őszére az első kemence építése elkészült. A kemence égetőtere fölött két szintes műszárítót alakítottak ki a kemencéből eltávozó hő hasznosítására. 1909-ben elkészült a másik, ugyancsak 120 méter hosszú körkemence is, ami az elsőként építettel azonos tervek szerint annak szinte tükörképeként épült meg. |
==Építéstől az államosításig== | ==Építéstől az államosításig== | ||
| + | |||
==Az államosítás után== | ==Az államosítás után== | ||
A lap 2014. március 17., 12:56-kori változata
Szócikkeim:
Tervezett:
- Bohn Téglagyár (Békéscsaba)
- Suk, Wagner és Fiai Téglagyár (Békéscsaba)
A békéscsabai Bohn téglagyár a város déli részén, Jamina városrészben található, jelenleg már nem működő vállalat. A központi gyártelep megmaradt részei a Fúmei út, Orosházi út, Tégla utca által közbezárt területen tekinthetők meg.
Tartalomjegyzék |
Ipartelepítő tényezők
A Békéscsaba területén fekvő agyaglelőhelyeket már az ősidőktől fogva használták. A Körös-kultúra agyagedényei is a környéken található jó minőségű alapanyagból készültek. Mivel a téglagyártáshoz nagy mennyiségű alapanyagra van szükség, a gyár telepítésének elsődleges tényezője a mennyiségében és minőségében is megfelelő alapanyag. A Körösök vidékén a lapos, mocsaras ártereken nagy mennyiségben keletkezett olyan üledékes réteg amelyik alkalmas az nagyipari szintű tégla- és cserépgyártásra. További fontos tényezők: a terület éghajlata, közlekedési és demográfiai adottságai mind lehetővé tették a kerámiaipar megtelepedését.
A téglagyár építése
A téglagyár alapításához 1907. évben Bohn Mihály, nagykikindai és zsombolyai téglagyáros 68 kat. h. földterületet vásárolt. A frissen vásárolt területen a munkálatok 1908. kora tavaszán kezdődtek. Kijelölték az első körkemence helyét, kimérték a területet a téglaveréshez és felállítottak egy tábori kemencét. Az első 120 méter hosszú Hoffmann-féle körkemence építését egy zsombolyai építési vállalkozó végezte. A kemence építésével párhuzamosan gyártulajdonosi lakást és irodát is építettek. Még ebben az évben elkészült a stabil gőzgéppel felszerelt gépház és a cserépprésház. 1908 őszére az első kemence építése elkészült. A kemence égetőtere fölött két szintes műszárítót alakítottak ki a kemencéből eltávozó hő hasznosítására. 1909-ben elkészült a másik, ugyancsak 120 méter hosszú körkemence is, ami az elsőként építettel azonos tervek szerint annak szinte tükörképeként épült meg.
