Gerla

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(→Ó-Gerla: Formázás + belső hivatkozások elhelyezése)
(→A mai Gerla: Formázás + belső hivatkozások)
23. sor: 23. sor:
=== A mai Gerla ===
=== A mai Gerla ===
-
[[Fájl:Gerla_20030717_022.jpg|bélyegkép|Az iskola épülete (2003)]] A település XVIII. században Wenckheim József Ágoston Harruckern Mária Cecíliával kötött házassága révén a Wenckheim család birtokába került. A gerlai kastélyt és magtárat 1854-1862 között gróf '''Wenkcheim Károly''' építette '''Ybl Miklós''' tervei alapján Ó-Gerlától délre, Békéscsabáról haladva a dobozi út jobb oldalán, a mai Gerla központjában. 1874-ben Károly gróf a kedvezőbb adózás miatt Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. 1888. tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alatt került. A falu részben megsemmisült. 1889-ben Gerlát mint pusztát Dobozhoz csatolták. A gyakori áradások miatt a gerlai Wenckheim uradalom köré védgátat építettek.''' Az uradalmat Károly fia, [[Wenckheim Géza (1847-1924)|Géza]] mintagazdasággá fejlesztette.''' A XX. század első felében a gerlai uradalmat '''keskeny nyomközű gazdasági vasút''' kötötte össze a Pósteleki uradalommal és más településsekkel.  
+
[[Fájl:Gerla_20030717_022.jpg|bélyegkép|Az iskola épülete (2003)]] A település XVIII. században [[Wenckheim József Ágoston]] Harruckern Mária Cecíliával kötött házassága révén a Wenckheim család birtokába került. A gerlai kastélyt és magtárat 1854-1862 között gróf '''[[Wenckheim Károly (1811-1891)|Wenkcheim Károly]]''' építette '''Ybl Miklós''' tervei alapján Ó-Gerlától délre, Békéscsabáról haladva a dobozi út jobb oldalán, a mai Gerla központjában. 1874-ben Károly gróf a kedvezőbb adózás miatt Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. 1888. tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alatt került. A falu részben megsemmisült. 1889-ben Gerlát mint pusztát Dobozhoz csatolták. A gyakori áradások miatt a gerlai Wenckheim uradalom köré védgátat építettek.''' Az uradalmat [[Wenckheim Károly (1811-1891)|Károly]] fia, [[Wenckheim Géza (1847-1924)|Géza]] mintagazdasággá fejlesztette.''' A XX. század első felében a gerlai uradalmat '''keskeny nyomközű gazdasági vasút''' kötötte össze a '''[[Póstelek|Pósteleki uradalom]]'''mal és más településsekkel.  
A II. világháború után az egykori uradalom és park nagyrészét felparcellázták. Sorra építették a típusházakat. Ekkor kezdett kialakulni Gerla mai arculata. A kastélyban orvosi rendelő, tanácsi iroda, házasságkötő terem és iskola is működött. A mára már 2 hektárrá zsugorodott kastélypark természetvédelmi terület. '''Gerlát 1958. január 1-jén önálló községgé nyilvánították. Önállósága 1984. január 1-jén megszűnt''', VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. '''1998. szeptember 1.''' óta Gerlát '''kerékpárút''' köti össze Békéscsabával. A település szennyvízhálózatát 2011-ben kezdték el kiépíteni. Ekkor szüntették meg azt az 1910-ben létesített ártézi kutat, amely korábban a törpevízmű magvát képezte.
A II. világháború után az egykori uradalom és park nagyrészét felparcellázták. Sorra építették a típusházakat. Ekkor kezdett kialakulni Gerla mai arculata. A kastélyban orvosi rendelő, tanácsi iroda, házasságkötő terem és iskola is működött. A mára már 2 hektárrá zsugorodott kastélypark természetvédelmi terület. '''Gerlát 1958. január 1-jén önálló községgé nyilvánították. Önállósága 1984. január 1-jén megszűnt''', VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. '''1998. szeptember 1.''' óta Gerlát '''kerékpárút''' köti össze Békéscsabával. A település szennyvízhálózatát 2011-ben kezdték el kiépíteni. Ekkor szüntették meg azt az 1910-ben létesített ártézi kutat, amely korábban a törpevízmű magvát képezte.

A lap 2012. május 12., 13:36-kori változata

A Békéscsaba belvárostól 8 km-re fekvő városrészt a Békéscsabát és Dobozt összekötő műútról leágazó bekötőúton lehet megközelíteni. Vasútállomása nincsen. A 20-as helyi járattal, vagy a Békéscsaba-Doboz helyközi autóbuszjárattal közelíthető meg.

Szomszédos települések: Doboz, Békés, Gyula.

A városrész két részre tagolódik, belső és külső Gerlára. Az elnevezéseket a Wenckheim uradalom köré, a Körösök gyakori áradása miatt épített gátrendszer inspirálta. Belső Gerlához a gátrendszeren belüli rész, külső Gerlához a gátrendszeren kívüli rész tartozik.

Gerlától 1-1,5 km-re fekszik Póstelek - a környék népszerű szabadidőközpontja, a hajdani Széchenyi-Weinckheim birtok - ahová Gerláról a sárga túrista jelzés mentén gyalog, vagy kerékpárral lehet eljutni.

Ó-Gerla és a monostor helye a mai Gerla és Békés között lévő műútról közelíthető meg. Az Ó-gerlai Kovácsi erdőben található U alakú földnyelven állt a középkori Gerla falu.

Tartalomjegyzék

Adatok

Története

Ó-Gerla

A település nevének, meglétének első írásos nyomai 1295-ből származnak. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a XIV-XVI században az Ábrahámffy család (Ábránfy) birtoka volt. 1383-ban két vizi malma volt Gerlának, ezek igen értékessé tették. II. Péter 1533-ban a ferencesrendi szerzeteseknek zárdát építetett a monostorere szigeten, melynek romjai az 1870-es években még láthatóak voltak. Valószínűsíthető, hogy az Ábrahámffyak sírboltja is a monostorban volt. A régi Gerla területén, az Ó-gerlai Kovácsi erdőben 1984-ben a feltárták a régi templom helyét, majd visszatemették, mert a bemutatóhely kialakítására már nem volt pénz. Az Ábrahámffy család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot Zsoldos Istvánnak (egyes források szerint Soldos Istvánnak), Gombos Györgynek és Trombitás Istvánnak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település 1685-ben elpusztult, majd 1711 után ismét benépesült. Gerla a gyulai uradalom részeként 1723-ban került Harruckern János György tulajdonába. A gyulai uradalmat Harruckern György szolgálatai elismeréséül kapta IV. Károlytól. A Harruckern család férfi ágon kihalt.

A mai Gerla

Az iskola épülete (2003)
A település XVIII. században Wenckheim József Ágoston Harruckern Mária Cecíliával kötött házassága révén a Wenckheim család birtokába került. A gerlai kastélyt és magtárat 1854-1862 között gróf Wenkcheim Károly építette Ybl Miklós tervei alapján Ó-Gerlától délre, Békéscsabáról haladva a dobozi út jobb oldalán, a mai Gerla központjában. 1874-ben Károly gróf a kedvezőbb adózás miatt Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. 1888. tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alatt került. A falu részben megsemmisült. 1889-ben Gerlát mint pusztát Dobozhoz csatolták. A gyakori áradások miatt a gerlai Wenckheim uradalom köré védgátat építettek. Az uradalmat Károly fia, Géza mintagazdasággá fejlesztette. A XX. század első felében a gerlai uradalmat keskeny nyomközű gazdasági vasút kötötte össze a Pósteleki uradalommal és más településsekkel.

A II. világháború után az egykori uradalom és park nagyrészét felparcellázták. Sorra építették a típusházakat. Ekkor kezdett kialakulni Gerla mai arculata. A kastélyban orvosi rendelő, tanácsi iroda, házasságkötő terem és iskola is működött. A mára már 2 hektárrá zsugorodott kastélypark természetvédelmi terület. Gerlát 1958. január 1-jén önálló községgé nyilvánították. Önállósága 1984. január 1-jén megszűnt, VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. 1998. szeptember 1. óta Gerlát kerékpárút köti össze Békéscsabával. A település szennyvízhálózatát 2011-ben kezdték el kiépíteni. Ekkor szüntették meg azt az 1910-ben létesített ártézi kutat, amely korábban a törpevízmű magvát képezte.

Lásd még

Gerlai vonatkozású szócikkek

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Térképek, birtokvázlatok

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Gerla”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök