Szebeny Imre (1899–1976)
A BékésWiki wikiből
(→Kapcsolódó irodalom: 1 kapcsolódó irodalom beillesztése) |
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (kategória hozzáadása) |
||
51. sor: | 51. sor: | ||
* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4544 Igazolvány világnézeti tanfolyam elvégzéséről] | * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4544 Igazolvány világnézeti tanfolyam elvégzéséről] | ||
* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4542 Tanítói és kántori működési bizonyítvány] | * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4542 Tanítói és kántori működési bizonyítvány] | ||
+ | |||
+ | [[Kategória: személyek]] |
A lap 2017. szeptember 28., 21:35-kori változata
Szebeny Imre tanító, kántor, amatőr fényképész
Tartalomjegyzék |
Életrajza
1899. szeptember 15-én született Endrődön Szebeny László és Venczák Mária negyedik gyermekeként.
Az elemi iskolai tanulmányai befejezése után, a Nagyváradi Királyi Katolikus Elemi Népiskolai Tanítóképző-intézetben szerezte meg a tanítói végzettségét 1919. június 23-án. Pályáját Gyulavarsányban kezdte tanítóként. A Trianoni Békeszerződés a települést Romániához csatolta. Szebeny Imre azonban Magyarországon kívánt élni. A határőrök segítségével jutott át a magyar oldalra. A gerlai Weinckheim uradalomban működő katolikus iskola megüresedett tanítói állását kapta meg 1921. október 1-jén. Az osztatlan iskolában több osztályt tanított egyszerre.
Az évek során folyamatosan képezte magát. Tanítói feladatai mellett a felnőtteknek színdarabokat, karácsonyi életképeket rendezett, karénekeket tanított be. A grófi kastély kápolnájában a kántori teendőket is ellátta. Tanítóként és a település egyedüli rádió tulajdonosaként jelentős szerepet töltött be a település szellemi életében.
1928. május 27-én házasságot kötött Ondrus Katalinnal, aki a grófi család gyermekeinek nevelőnője volt. Házasságukból négy gyermek született: Erzsébet, Katalin, Éva és Imre.
A II. világháború befejezése előtt a grófi család elmenekült. 1946-tól nem dolgozhatott tovább kántorként.
Amatőr fényképészként maga hívta elő képeit. A természetről és környezetéről üvegnegatívokat készített, amelyeket kifestett és felhasznált a tanításhoz is. Így maradtak fenn fényképeken a gerlai uradalmi épületek és események fotói, melyek a gerlai helytörténeti kutatások forrásául szolgálnak.
Nyugdíjazásáig, 1964-ig tanított. 1976. március 27-én hunyt el Gerlán.
Lásd még
Képgaléria
Forrás
- A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (digitalizált változat, látogatva: 2012. március 12.)
- Interjú Fehér Miklósnéval (Szebeny Évával)
Kapcsolódó irodalom
- Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és könyvtár