Szisz Ferenc (1873–1944)

A BékésWiki wikiből

A lap jelenlegi, 2023. január 5., 17:31-kori változata

autóversenyző, az első, franciaországi grand prix (nagydíj) győztese

Élete

Szisz Ferenc

Marcel Renault és Szisz Ferenc az 1902-es Párizs–Bécs versenyen

Szisz Ferenc 1873. szeptember 20-án született Szeghalmon. Édesapja Szisz János urasági lovászmester, édesanyja Somogyi Julianna háztartásbeli. Édesapja harcolt az 1848–49-es szabadságharcban. A család később Békés vármegyében, Szeghalmon telepedett le, édesapját kocsisként foglalkoztatta a Wenckheim család.

Szisz Ferenc az iskolai tanulmányait Dobozon, majd a gyulai gimnáziumban végezte. A szeghalmi uradalmi gépműhelyben gépészeti ismereteket szerzett. Az érettségi után Schmied József gépész inasa volt Gyulán. Lakatosként és rézöntőként dolgozott, emellett autótervező és mérnöki tanulmányokat végzett. Az 1890-es években egy mezőhegyesi fűtőházban alkalmazták. Ezt követően vándorútra indult, Budapesten, Bécsben, Münchenben, Elzász-Lotaringiában vállalt munkát.

Elzászban megismerkedett az osztrák származású Elisabeth Dornnal (Bettivel), akivel később házasságot kötött, gyermekük nem született. Az 1930-as években a testvére, Szisz János két lánya lettek a fogadott gyermekeik.

Szisz Ferenc 1944. február 21-én hunyt el. A franciaországi Auffargis-ban helyezték örök nyugalomra. Síremlékét a Francia Autóklub és a Renault-művek gondozza.

Munkássága

1900-ban Párizsba költözött. Egy esztergálócégnél dolgozott, amikor találkozott az autógyártással és -versenyzéssel foglalkozó Renault testvérekkel, Louis és Marcel Renault-val. Szisz a Renault gyárhoz került, először a szerszámgéposztálynál, majd az autógyártásnál foglalkoztatták.

1902-ben Louis Renault versenyszerelője lett – a szerelő a pilóta mellett ült a versenyeken, a versenyhelyszínre vezette az autót, elvégezte a tesztelést. Miután 1903 májusában a versenybalesete után elhunyt Marcel Renault, testvére pedig befejezte a versenyzést, Szisz Ferenc lett a Renault csapat pilótája. Szisz 1905-ben az autóversenyzés csúcsaként számon tartott Gordon Bennett-kupa franciaországi válogatófutamán és az amerikai Vanderbilt-kupán is az ötödik helyen ért célba. Még ugyanebben az évben kinevezték a Renault tesztelési osztályvezetőjének.

A Francia Autóklub (ACF) 1906. június 26–27-én megrendezte a világtörténelem első grand prix-ját. A kétnapos futamnak Sarthe megye adott otthont, a versenypálya 103,81 km hosszúságú volt, a futamon 34 versenyző indult. Szisz szerelője Marteau volt. A magyar pilóta 32 perces előnnyel ért célba a 3A rajtszámú Renault AK 90CV versenyautóval, s megnyerte a tizenkét körös Francia Nagydíjat. Az első helyezett Szisz 45 ezer frank díjazásban részesült, továbbá megkapta a francia állampolgárságot. A győzelemnek köszönhetően a Renault autóeladásai megduplázódtak. Szisz elindult az 1907-es és az 1908-as Francia Nagydíjon is: 1907-ben másodikként ért célba, a következő évben azonban műszaki hiba miatt kiállni kényszerült. Versenyzett az 1908-as Savannah-i Grand Prix-n, de nem ért célba az egyesült államokbeli versenyen.

1909-ben Louis Renault átalakította a vállalatot, a Renault abbahagyta a versenyzést. Szisz távozott a francia gyártól, saját javítóműhelyet nyitott Neuilly-sur-Seine-ben. 1914 júliusában az Alda konstrukcióval rajthoz állt a Francia Nagydíjon, melyen valamennyi korábbi győztes elindult. A 41 éves Szisz balesetet szenvedett a futamon. Három héttel később újra versenyzett, megnyert egy helyi futamot az Anjou-pályán. Az első világháború alatt a francia seregben szolgált sofőrként, Nyolc hónap után tífuszos lett és kórházba került. A háború után Renault és Citroën gépjárműveket javított a műhelyében. 51 éves korában, 1924-ben állt rajthoz az utolsó versenyén, a Francia Nagydíj betétfutamán.

Emlékezete

• Az 1950-es években egy tiszaszentimrei Szisz Ferenc (1881–1970) visszaélt a nevével, s azt állította, ő az első grand prix győztese. Az ál-Szisz több újságcikkben is szerepelt. 1959-ben a Renault gyár felajánlott egy próbavezetést egykori versenyzőjének, a szélhámosról azonban kiderült, hogy franciául sem beszél és vezeti sem tud.
• Le Mans-ban múzeumot nyitottak a tiszteletére.
• 1986-ban a Hungaroring főépületében emléktáblát avattak a tiszteletére.
• 2003-ban a Hungaroring bejáratánál (Babos László alkotása), 2006-ban Szeghalmon avattak szobrot (Elek Imre alkotása) a tiszteletére.
• Szeghalmon kiállítással őrzik Szisz Ferenc emlékét, Szisz-emlékéremmel díjazzák a sportolókat, emlékversenyt szerveznek a tiszteletére.

Források

• Burányi Gyula: Szeghalomból a Grand Prix-győzelembe. In: Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 55. szám (1999. március 6–7.) 9. p. (Látogatva: 2022. 12. 27.)
• Emlékverseny. In: Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 175. szám (1999. júnlius 29.) 3. p. (Látogatva: 2022. 12. 27.)
• Koszorúzás. In: Pest Megyei Hírlap, 30. évf. 187. szám (1986. augusztus 9.) 11. p. (Látogatva: 2022. 12. 27.)
• Méhes Károly: Egy magyar az nagydíj-történelem élén. In: Meheskaroly.hu (Látogatva: 2023. 01. 01.)
• Méhes Károly: Száguldó magyarok : legendás pilótatörténetek. Budapest : Athenaeum, 2019. 11–74. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Magyari Barna: A „meghamisított” Szisz Ferenc. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 255. szám (2003. november 3.) 4. p.
• Magyari Barna: Szisz Ferencnek emléket állít Szeghalom? In: Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 155. szám (1999. július 6.) 3. p.
• Magyari Barna: Végre tudjuk, hol állt az 1944-ben elhunyt Szisz Ferenc szülőháza. In: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 246. szám (2004. október 20.) 4. p.
• Miklya Jenő: A szeghalmi Szisz Ferenc. In: Békés Megyei Hírlap, 46. évf. 181. szám (1991. augusztus 3-4.) 9. p.
• Ocskay Zoltán: Magyar volt az első győztes. In: 168 óra, 28. évf. 28. szám (2016. július 14.) 63–65. p.

Külső hivatkozások

• 110 éve nyerte meg Szisz Ferenc az első autós Grand Prix-t. In: Gphirek.origo.hu
• Az ál-Szisz Ferenc meséi. In: Beol.hu
• Gellérfi Gergő: Retro – Magyar volt az első GP-győztes. In: Formula.hu
• Szalay Ágnes: Legyen Ön is chauffeur!: Szisz Ferenc, az első grand prix-győztes. In: Behir.hu
• Szisz Ferenc. In: Wikipedia