Farkas Mihály (1928–1957)
A BékésWiki wikiből
a (Korrekció, egységesítés, +képek) |
a (+ forrás, kategória) |
||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
== Források == | == Források == | ||
| + | * 1956-ra emlékezett a megye. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1991_10/?pg=232&layout=s Békés Megyei Hírlap, 46. évf. 249. szám (1991. október 24.) 3. p.] (Látogatva: 2022. 02. 02.) | ||
* [https://goo.gl/7R3cJk Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 249. szám (1995. október 24.) 1. p.] (Látogatva: 2016. 11. 12.) | * [https://goo.gl/7R3cJk Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 249. szám (1995. október 24.) 1. p.] (Látogatva: 2016. 11. 12.) | ||
* [https://goo.gl/77S319 Magyar Életrajzi Lexikon (1978–1991). Főszerk.: Kenyeres Ágnes, Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 589. p.] (Látogatva: 2016. 10. 28.) | * [https://goo.gl/77S319 Magyar Életrajzi Lexikon (1978–1991). Főszerk.: Kenyeres Ágnes, Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 589. p.] (Látogatva: 2016. 10. 28.) | ||
| 50. sor: | 51. sor: | ||
[[Kategória:Békéscsabai személyek]] | [[Kategória:Békéscsabai személyek]] | ||
[[Kategória:Személyek]] | [[Kategória:Személyek]] | ||
| + | [[Kategória:Gyula]] | ||
A lap jelenlegi, 2022. február 2., 11:55-kori változata
honvédtiszt, az 1956-os forradalom békéscsabai mártírja
Tartalomjegyzék |
Élete
Farkas Mihály 1928. október 10-én született Gyulán. Szegényparaszti családból származott, édesanyja Mócz Erzsébet, édesapja Farkas Sándor. Testvére nem volt.
Az általános iskola elvégzése után bádogostanonc lett. 1945-től segédként a budapesti Hirmann-féle fémárugyárban dolgozott.
1949-ben katonai behívót kapott Nagykanizsára. 1950-ben a pécsi Dózsa gyalogsági tiszti iskolához került, ahonnan 1953-ban hadnagyként leszerelt. A leszerelést követően 1954-ig a Gyulai Vízügyi Igazgatóságon dolgozott, majd Budapestre került, bádogossegéd lett. 1956. szeptember 17. és november 15. között Hódmezővásárhelyen tartalékos továbbképzésen vett részt. Október végén bevetésre került egy letartóztatáson.
1957. február 2-án hunyt el Békéscsabán.
'56-os szerepvállalása
1956. december 17-én a gyulavári községben zavargások voltak, lefegyverezték a határőrséget, a fegyvereket magukkal vitték és támadást kezdtek szervezni a karhatalom ellen. A fegyveres szervezkedés elkövetőinek ügyéről a következő év január 8-án üléseztek.
A kecskeméti katonai bíróság három napon keresztül tárgyalt Békéscsabán a gyulavári zavargások kapcsán a 20 éves Mány Erzsébet és tizenöt társa sorsáról. A vádlottak, valamint a tanuk meghallgatását követően megszületett az ítélet: a bűncselekmény két szervezőjét, a büntetett előéletű Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt halálra ítélték, akik kegyelemért folyamodtak, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elutasított. (A többi tizenkét vádlottat öttől-tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre ítélték.) Az ítélet végrehajtásig Szegeden tartották fogva őket. A halálos ítéletet 1957. február 2-án, szombat reggel a karhatalmi laktanya udvarán hajtottak végre.
A két kivégzett holttestét titokban a közeli temetőbe szállították.
A Berényi úti temetőben Mány Erzsébetnek és Farkas Mihálynak 1995-ben állíttatott síremlékét Békéscsaba és Gyula város közössége és a Politikai Foglyok Szövetsége.
Emlékezete
- Békéscsabán 1991. október 23-án felavatták Mány Erzsébet és Farkas Mihály emléktábláját.
Források
- 1956-ra emlékezett a megye. In: Békés Megyei Hírlap, 46. évf. 249. szám (1991. október 24.) 3. p. (Látogatva: 2022. 02. 02.)
- Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 249. szám (1995. október 24.) 1. p. (Látogatva: 2016. 11. 12.)
- Magyar Életrajzi Lexikon (1978–1991). Főszerk.: Kenyeres Ágnes, Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 589. p. (Látogatva: 2016. 10. 28.)
- Németh Csaba: Miért halt meg Mány Erzsébet? In. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2012. 219. p. (Látogatva: 2016. 11. 12.)
- Népszabadság, 2. évf. 9. szám (1957. január 11.) 3. p. (Látogatva: 2016. 10. 28.)
- Népszabadság, 2. évf. 29. szám (1957. február 3.) 6. p. (Látogatva: 2016. 10. 28.)
- Népszabadság, 47. évf. 128. szám (1989. június 10.) 23. p. (Látogatva: 2016. 10. 28.)
- Petőfi Népe, 44. évf. 141. szám (1989. június 17.) 2. p. (Látogatva: 2016. 11. 12.)
Kapcsolódó irodalom
- '56-os olvasókönyv : válogatás a korabeli békéscsabai sajtóból. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés megye 1956-ban : források. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2006–2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dányi László: A Kazinczy utcai fiúk : forradalom és megtorlás Békés megyében, 1956. Békéscsaba : Dányi L., 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Fekete Pál: Cseppek a tengerből : Békés megye mártírjai és áldozatai a második világháború alatt és után. Budapest : Püski Kiadó, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Fekete Pál: Az utolsó szó jogán : elsüllyedt világ, Békéscsaba, 1956. Budapest : Püski Kiadó, 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Mikolai Bertics Mihály: A Népköztársaság nevében! Dunaharaszti : Nap Alapítvány, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Németh Csaba: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért ..." : Békés megye 1956-ban. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szekeres István: Mikor ki szót emelt : nemzetőrök és röpcédulák 1956-ban Békéscsabán. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tények és üzenetek : a Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
