Szebeny Imre (1899–1976)
A BékésWiki wikiből
(formázás) |
|||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
Az elemi iskolai tanulmányai befejezése után, a Nagyváradi Királyi Katolikus Elemi Népiskolai Tanítóképző-intézetben szerezte meg a tanítói végzettségét 1919. június 23-án. Pályáját '''Gyulavarsányban''' kezdte tanítóként. A Trianoni Békeszerződés a települést Romániához csatolta. Szebeny Imre azonban Magyarországon kívánt élni. A határőrök segítségével jutott át a magyar oldalra. A '''gerlai Weinckheim uradalomban''' működő katolikus iskola megüresedett tanítói állását kapta meg 1921. október 1-jén. Az osztatlan iskolában több osztályt tanított egyszerre. | Az elemi iskolai tanulmányai befejezése után, a Nagyváradi Királyi Katolikus Elemi Népiskolai Tanítóképző-intézetben szerezte meg a tanítói végzettségét 1919. június 23-án. Pályáját '''Gyulavarsányban''' kezdte tanítóként. A Trianoni Békeszerződés a települést Romániához csatolta. Szebeny Imre azonban Magyarországon kívánt élni. A határőrök segítségével jutott át a magyar oldalra. A '''gerlai Weinckheim uradalomban''' működő katolikus iskola megüresedett tanítói állását kapta meg 1921. október 1-jén. Az osztatlan iskolában több osztályt tanított egyszerre. | ||
| - | Az évek során folyamatosan képezte magát. Tanítói feladatai mellett a felnőtteknek színdarabokat, karácsonyi életképeket rendezett, karénekeket tanított be. A grófi kastély kápolnájában a kántori teendőket is ellátta. | + | Az évek során folyamatosan képezte magát. Tanítói feladatai mellett a felnőtteknek színdarabokat, karácsonyi életképeket rendezett, karénekeket tanított be. A grófi kastély kápolnájában a kántori teendőket is ellátta. Engedélyt kért és kapott egy rádiókészülék birtoklására. Szívesen látott minden lakost, aki kíváncsi volt a rádióadásokra. |
1928. május 27-én házasságot kötött '''Ondrus Katalinnal''', aki a grófi család gyermekeinek nevelőnője volt. Házasságukból négy gyermek született: '''Erzsébet, Katalin, Éva és Imre.''' | 1928. május 27-én házasságot kötött '''Ondrus Katalinnal''', aki a grófi család gyermekeinek nevelőnője volt. Házasságukból négy gyermek született: '''Erzsébet, Katalin, Éva és Imre.''' | ||
| - | A II. világháború befejezése előtt grófi család elmenekült. 1946-tól nem dolgozhatott tovább kántorként. | + | A II. világháború befejezése előtt a grófi család elmenekült. 1946-tól nem dolgozhatott tovább kántorként. |
Amatőr fényképészként maga hívta elő képeit. '''A természetről és környezetéről üvegnegatívokat készített, amelyeket kifestett és felhasznált a tanításhoz is. Így maradtak fenn fényképeken a gerlai uradalmi épületek és események fotói, melyek a gerlai helytörténeti kutatások forrásául szolgálnak.''' | Amatőr fényképészként maga hívta elő képeit. '''A természetről és környezetéről üvegnegatívokat készített, amelyeket kifestett és felhasznált a tanításhoz is. Így maradtak fenn fényképeken a gerlai uradalmi épületek és események fotói, melyek a gerlai helytörténeti kutatások forrásául szolgálnak.''' | ||
A lap 2012. április 4., 18:32-kori változata
Szebeny Imre tanító, amatőr fényképész
Tartalomjegyzék |
Életrajza
1899. szeptember 15-én született Endrődön Szebeny László és Venczák Mária negyedik gyermekeként.
Az elemi iskolai tanulmányai befejezése után, a Nagyváradi Királyi Katolikus Elemi Népiskolai Tanítóképző-intézetben szerezte meg a tanítói végzettségét 1919. június 23-án. Pályáját Gyulavarsányban kezdte tanítóként. A Trianoni Békeszerződés a települést Romániához csatolta. Szebeny Imre azonban Magyarországon kívánt élni. A határőrök segítségével jutott át a magyar oldalra. A gerlai Weinckheim uradalomban működő katolikus iskola megüresedett tanítói állását kapta meg 1921. október 1-jén. Az osztatlan iskolában több osztályt tanított egyszerre.
Az évek során folyamatosan képezte magát. Tanítói feladatai mellett a felnőtteknek színdarabokat, karácsonyi életképeket rendezett, karénekeket tanított be. A grófi kastély kápolnájában a kántori teendőket is ellátta. Engedélyt kért és kapott egy rádiókészülék birtoklására. Szívesen látott minden lakost, aki kíváncsi volt a rádióadásokra.
1928. május 27-én házasságot kötött Ondrus Katalinnal, aki a grófi család gyermekeinek nevelőnője volt. Házasságukból négy gyermek született: Erzsébet, Katalin, Éva és Imre.
A II. világháború befejezése előtt a grófi család elmenekült. 1946-tól nem dolgozhatott tovább kántorként.
Amatőr fényképészként maga hívta elő képeit. A természetről és környezetéről üvegnegatívokat készített, amelyeket kifestett és felhasznált a tanításhoz is. Így maradtak fenn fényképeken a gerlai uradalmi épületek és események fotói, melyek a gerlai helytörténeti kutatások forrásául szolgálnak.
Nyugdíjazásáig, 1964-ig tanított. 1976. március 27-én hunyt el Gerlán.
Lásd még
Forrás
- A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (digitalizált változat, látogatva: 2012. március 12.)
- Interjú Fehér Miklósnéval (Szebeny Évával)
