1848–49-es honvédtiszti emlékhely (Gyula)

A BékésWiki wikiből

A lap jelenlegi, 2022. február 26., 15:03-kori változata

A gyulai emlékhely

A honvédtiszti emlékmű Gyulán a Várkertben található. A szoborcsoport az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 140. évfordulójára készült közadakozásból, a gyulai lakosok kérésére. A Gyulai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a helyi társadalmi szervezetekkel együttműködve 1988-ban alapítványt hozott létre ötszázezer forint induló tőkével. Az adakozás során több mint négymillió forint gyűlt össze. Az emlékművet 1849. augusztus 23-án a vár tövében lefegyverzett honvédtisztek és az aradi vértanúk tiszteletére emelték. A szobrokat Máté István hódmezővásárhelyi szobrászművész készítette. A kokárda alakú emlékhely tervezője Szemerey Mária építész volt.

Az emlékhelyet nyugat felől dísztéglafal határolja, amelyen egy bronztábla található az emlékmű leírásával. A téglafalba beépítették azt a márványszegélyt, amely az aradi emlékszoborból származott. Ezt a márványdarabot Arad akkori polgármestere adományozta Gyula városának 1990-ben.

Felavatása

Az emlékhelyet 1989. augusztus 22-én avatták fel, ahova a szoborcsoport csak később került. Hatalmas tömeg gyűlt össze, ahol a Himnusz elhangzása után Rubold Ödön Ady egyik versét szavalta el. Az avatóbeszédet Havasi István a Gyulai Várszínház igazgatója és Pozsgay Imre mondta. Az avatást emlékülés előzte meg a városi tanács dísztermében, melyen részt vett Pozsgay Imre államminiszter is. A megemlékezésen Dr. Szigeti Zoltán a városi tanács elnökhelyettese köszöntötte az egybegyűlteket, megnyitót Pozsgay Imre mondott. A szoborcsoport felavatására 1990. március 15-én került sor, miután a helyükre kerültek az emlékhelyen.

Az emlékmű

„Az egykori Gyulán jelenlévő, későbbi mártír tábornokok emlékét félkörben elhelyezett, kilenc, gyertyára emlékeztető, mészkőoszlop jelzi. Ebből öt oszlop a szabadságharc bronzból készült rekvizitumait láthatjuk (zászló, nyereg, csákó, mente, tarsoly, kard, pisztoly). Négy oszlopon a sarkalatos erények: a bölcsesség, a bátorság, a mértékletesség, és az igazságosság jelképei szerepelnek, melyeket allegórikus nőalakok jelenítenek meg. A kokárda közepébe kerültek a bronzból készült „lerakott” fegyverek: puskák, pisztolyok, zászlóval letakart ágyú.”

Képgaléria

Források

• 1848–49-es honvédtiszti emlékhely, Gyula. In: Gyulavaros.hu (Látogatva: 2021. 03. 19.)
• 1848–49-es honvédtiszti emlékhely. In: Kozterkep.hu (Látogatva: 2021. 03. 19.)
• Honvédtiszti emlékhely avatása. In: Békés Megyei Népújság, 45. évf. 64. sz. (1990. március 15.) 1. p. (Látogatva: 2021. 03. 19.)
• Honvédtiszti emlékhelyavatás Gyulán. In: Békés Megyei Népújság, 44. évf. 198. sz. (1989. augusztus 23.) 1., 3. p. (Látogatva: 2021. 03. 19.)
• Németh Csaba: Gyula, 1848–49-es Honvédtiszti Emlékhely. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 2000. 8–10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Egész napos ünnepség augusztus 22-én. In: Békés Megyei Népújság, 44. évf. 189. sz. (1989. augusztus 12.) 1. p.
• Kóhn Dávid: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból : cikkek, krónikák, legendák. Gyula : Békés Megyei Lvt., 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Megemlékezések, koszorúzások az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján. In: Békés Megyei Népújság, 45. évf. 62. sz. (1990. március 13.) 1. p.
• Méltósággal ünnepeltük március 15-ét. In: Békés Megyei Népújság, 45. évf. 65. sz. (1990. március 19.) 3. p.
• Niedzielsky Katalin: Száraz György drámája a történelmi helyszínen. In: Békés Megyei Népújság, 44. évf. 201. sz. (1989. augusztus 26.) 4. p.
• Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások. In: Békés Megyei Népújság, 44. évf. 196. sz. (1989. augusztus 21.) 3. p.