Bogár Dániel (1826–1909)
A BékésWiki wikiből
a (Bogár Dániel (1826‒1909) lapot átneveztem Bogár Dániel (1826–1909) névre: Hosszú kötőjel) |
a (Belső hivatkozás javítása) |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
Békéscsabán '''kezdetben mint szolgabírósági esküdt dolgozott''', majd az akkori polgárság bizalmának köszönhetően '''közgyámnak választották''' meg, amely állásban 30 évet töltött. 70 éves korában vonult nyugalomba. | Békéscsabán '''kezdetben mint szolgabírósági esküdt dolgozott''', majd az akkori polgárság bizalmának köszönhetően '''közgyámnak választották''' meg, amely állásban 30 évet töltött. 70 éves korában vonult nyugalomba. | ||
| - | [[1873|1873-ban]] a megye egyik legrégebbi pénzintézetének, '''a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesületnek igazgatósági tagja lett''', mely intézetnek egyik alapítója és főrészvényese volt. '''Számos más szervezet munkájában is részt vett''', így többek között tagja volt a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek (ahol [[1896|1896-ban]] a kertszakosztály vezetőjévé választották), a Csabai Nőképző Társulatnak (mely a polgári leányiskola fenntartó testülete volt), a Csabai Casinónak, a múzeumegyesületnek. A Nemzeti Párt egyik helyi vezetőjeként politizált. A gazdasági egylet [[1878]]. október 6‒7-én tartott békéscsabai terménykiállításán Bogár Dániel 53 szőlőfajtát állított ki, s akárcsak [[Stark Adolf ( | + | [[1873|1873-ban]] a megye egyik legrégebbi pénzintézetének, '''a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesületnek igazgatósági tagja lett''', mely intézetnek egyik alapítója és főrészvényese volt. '''Számos más szervezet munkájában is részt vett''', így többek között tagja volt a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek (ahol [[1896|1896-ban]] a kertszakosztály vezetőjévé választották), a Csabai Nőképző Társulatnak (mely a polgári leányiskola fenntartó testülete volt), a Csabai Casinónak, a múzeumegyesületnek. A Nemzeti Párt egyik helyi vezetőjeként politizált. A gazdasági egylet [[1878]]. október 6‒7-én tartott békéscsabai terménykiállításán Bogár Dániel 53 szőlőfajtát állított ki, s akárcsak [[Stark Adolf (1834–1910)|Stark Adolf]] és [[Vidovszky Károly]], ezüstérmet nyert. |
Bogár Dániel '''jelentős szerepet vállalt a csabai reformátusok egyházalapításában'''. [[1900|1900-ban]] Békéscsaba 37.058 lelket számlált, ebből 1.260-an reformátusok voltak. Akkoriban a református lakosság ‒ a döntő többségű szlovák anyanyelvű lakosok mellett ‒ magyar volt. Az addig a testvér evangélikus egyház lelki gondozásában élő reformátusok [[1907]]. [[február 17.|február 17-én]] alapították saját egyházukat. Bogár Dániel volt az egyházi szervezkedési mozgalom elnöke; [[1908]]. [[április 5.|április 5-én]] '''az egyházközség őt választotta első főgondnokának'''. | Bogár Dániel '''jelentős szerepet vállalt a csabai reformátusok egyházalapításában'''. [[1900|1900-ban]] Békéscsaba 37.058 lelket számlált, ebből 1.260-an reformátusok voltak. Akkoriban a református lakosság ‒ a döntő többségű szlovák anyanyelvű lakosok mellett ‒ magyar volt. Az addig a testvér evangélikus egyház lelki gondozásában élő reformátusok [[1907]]. [[február 17.|február 17-én]] alapították saját egyházukat. Bogár Dániel volt az egyházi szervezkedési mozgalom elnöke; [[1908]]. [[április 5.|április 5-én]] '''az egyházközség őt választotta első főgondnokának'''. | ||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
* Békés, 41. évf. 19. szám (1909. március 9.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Békés, 41. évf. 19. szám (1909. március 9.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Békés, 42. évf. 3. szám (1910. január 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Békés, 42. évf. 3. szám (1910. január 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| - | * Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 | + | * Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
* Békésmegyei Közlöny, 13. évf. 75. szám (1886. szeptember 19.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Békésmegyei Közlöny, 13. évf. 75. szám (1886. szeptember 19.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 4. szám (1901. január 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 4. szám (1901. január 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
* Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 88. szám (1878. november 3.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 88. szám (1878. november 3.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 82. szám (1879. augusztus 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 82. szám (1879. augusztus 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| - | * | + | * Szabó István, Cs.: A békéscsabai református egyház története. Békéscsaba : Tevan Kiadó, 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
* Körösvidék, 2. évf. 292. szám (1921. december 25.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Körösvidék, 2. évf. 292. szám (1921. december 25.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
A lap 2021. március 18., 08:57-kori változata
földbirtokos, községi gyám
Tartalomjegyzék |
Élete
1826. március 8-án született Mezőberényben. Jogi pályára készült, az 1860-as években került Békéscsabára.
Polgári erényekben gazdag, csendesen, okosan és takarékosan élő, segítőkész ember volt. 54 évig élt házasságban Povázsay Máriával (1838‒1915); az 1888-as nagy árvíz megkímélte Szőlő utcai házukat.
83 évesen, 1909. március 8-án, születése napján hunyt el rövid szenvedés után, szívszélhűdés következtében. A Bogárházi temetőben helyezték örök nyugalomra. Az 1970-es években – amikor a Bajza utca meghosszabbításával megépült a 44-es bekötőút – a temetőnek ezt a részét felszámolták (jelenleg a Mikkeli tér finn típusú lakóházai vannak azon a területen). Ekkor a református egyház a Bogár-sírboltból a hamvakat kiemeltette és áthelyezte a temető megmaradt részére.
Munkássága
Békéscsabán kezdetben mint szolgabírósági esküdt dolgozott, majd az akkori polgárság bizalmának köszönhetően közgyámnak választották meg, amely állásban 30 évet töltött. 70 éves korában vonult nyugalomba.
1873-ban a megye egyik legrégebbi pénzintézetének, a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesületnek igazgatósági tagja lett, mely intézetnek egyik alapítója és főrészvényese volt. Számos más szervezet munkájában is részt vett, így többek között tagja volt a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek (ahol 1896-ban a kertszakosztály vezetőjévé választották), a Csabai Nőképző Társulatnak (mely a polgári leányiskola fenntartó testülete volt), a Csabai Casinónak, a múzeumegyesületnek. A Nemzeti Párt egyik helyi vezetőjeként politizált. A gazdasági egylet 1878. október 6‒7-én tartott békéscsabai terménykiállításán Bogár Dániel 53 szőlőfajtát állított ki, s akárcsak Stark Adolf és Vidovszky Károly, ezüstérmet nyert.
Bogár Dániel jelentős szerepet vállalt a csabai reformátusok egyházalapításában. 1900-ban Békéscsaba 37.058 lelket számlált, ebből 1.260-an reformátusok voltak. Akkoriban a református lakosság ‒ a döntő többségű szlovák anyanyelvű lakosok mellett ‒ magyar volt. Az addig a testvér evangélikus egyház lelki gondozásában élő reformátusok 1907. február 17-én alapították saját egyházukat. Bogár Dániel volt az egyházi szervezkedési mozgalom elnöke; 1908. április 5-én az egyházközség őt választotta első főgondnokának.
Bár sokan adakoztak, de a Deák utcai templom és lelkészlak felépítését mégiscsak elsősorban Bogár Dánielnek és evangélikus vallású feleségének, Povázsay Máriának köszönheti az egyház, akik összesen 50 ezer aranykorona adománnyal járultak hozzá a költségekhez. Nagy összegű adományaival állandóan növelte a templomalapot, halála után pedig özvegye folytatta a bőkezű adakozást. A teljesen felszerelt új templomot 1912. december 15-én szentelték fel.
Források
- A békéscsabai reformátusok ünnepe. In: Békés, 44. évf. 51. szám (1912. december 22.) 7. p. (Látogatva: 2021. 02. 15.)
- Békés, 28. évf. 12. szám (1896. március 22.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés, 41. évf. 11. szám (1909. március 14.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés, 41. évf. 19. szám (1909. március 9.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés, 42. évf. 3. szám (1910. január 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 13. évf. 75. szám (1886. szeptember 19.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 4. szám (1901. január 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 15. szám (1903. február 19.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 20. szám (1909. március 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 88. szám (1878. november 3.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 82. szám (1879. augusztus 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szabó István, Cs.: A békéscsabai református egyház története. Békéscsaba : Tevan Kiadó, 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Körösvidék, 2. évf. 292. szám (1921. december 25.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozás
- Református templom a csabaihazak.blog.hu-n
