Mezőhegyes
A BékésWiki wikiből
a (Leírás javítása) |
a (+1 forrás) |
||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
== Források == | == Források == | ||
| + | * Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999. 375–380. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. 2. kötet. 386–391. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. 2. kötet. 386–391. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Mezőhegyes képes albuma. Szerk.: Hollós László. Mezőhegyes : Önkorm. Hiv., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Mezőhegyes képes albuma. Szerk.: Hollós László. Mezőhegyes : Önkorm. Hiv., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
A lap jelenlegi, 2020. augusztus 15., 08:52-kori változata
Mezőhegyes Békés megye déli részén helyezkedik el. Vasútállomásán találkoznak a Szeged–Kétegyháza és az Orosháza–Battonya vasútvonalak. A 4 945 lakosú (2019. 01. 01.) település Békéscsabától 52 km-re található.
Tartalomjegyzék |
Története
Mezőhegyes területe már az időszámítás előtt lakott volt. A honfoglaláskor a térséget Ajtony, majd Csanád vezér uralta. A tatárjárás után kunok, a 14. században magyarok települtek erre a vidékre.
A település nevét 1421-ben használták először (Mezewheges). Dr. Kálmán Béla professzor szerint a hegyes utónév arra utal, hogy a helység emelkedésen található. A nagylaki uradalom részeként Mezőhegyest Hunyadi János, majd Hunyadi Mátyás is birtokolta. 1464-ben Mátyás király a Jaksics testvéreknek adományozta az uradalmat, akik szerb jobbágyokat telepítettek Mezőhegyesre. A település a török uralom alatt pusztává vált. A 17. században többször benépesült, de az 1680-as években újra elpusztult. A századfordulón a területen határőrség állomásozott. A 18. század során az aradi kincstári uradalom hadiszállítóknak adta bérbe a mezőhegyesi pusztát.
II. József a habsburg lótenyésztés elősegítése érdekében 1784. december 20-án aláírta a Császári és Királyi Ménesintézet alapítólevelét. A lakatlan mezőhegyesi pusztán Csekonics József vértes kapitány irányításával 1785 és 1801 között felépült a ménes. 1786-ban megkezdődött a lótenyésztés, az állatállomány 1788-tól hadi célt szolgált. A ménesben tenyésztették ki a nóniusz, a gidrán és a félvér lófajtákat. Mezőhegyes 1789-ben vásárjogot kapott.
Az 1800-as évek elejére a mezőhegyesi ménes Európa-szerte ismertté vált. A 19. század első felében erdősítés és takarmánygazdálkodás kezdődött. 1846-ban római katolikus templom, 1847-ben „ember-kóroda” épült. 1849 augusztusában Kossuth Lajos két napot Mezőhegyesen töltött. 1849 októberében kivégezték a magyar nemzeti kormányt támogató mezőhegyesi katonalelkészt, Gonzeczky Jánost. Ferenc József 1852-ben és 1872-ben látogatást tett a faluban. A kiegyezés után a mezőhegyesi ménes magyar tulajdonba került. 1869-ben különvált a ménes és a ménesbirtok. 1870-ben Mezőhegyesen 423 fő lakott. 1872-ben a Pitvaroshoz tartozó Mezőhegyes önálló községgé vált. Kozma Ferenc miniszteri tanácsos jóvoltából a ménes világkiállításokon szerepelt (1873-ban Bécsben, 1878-ban Párizsban). 1882–1883 között megnyíltak az Arad–Mezőhegyes, a Makó–Mezőhegyes és a Kétegyháza–Mezőhegyes vasútvonalak. A 19. század végére Mezőhegyes bekapcsolódott a megyei telefonhálózatba. A cukorgyár működése érdekében a Maros vizét az Élővíz-csatornával Mezőhegyesre terelték. 1880-ban gépműhely, 1883-ban szeszfőzde, 1889-ben cukorgyár, 1893-ban téglagyár és kendergyár létesült. A gazdaság és a termelés korszerűsítésében jelentős érdeme volt Gluzek Gyula jószágigazgatónak. 1894-re kiépült a Mezőhegyest Szarvassal összekötő vasútvonal, a település vasúti gócponttá vált. A település lakossága az 1890-es évek végére elérte az 5 500 főt.
Az első világháború idején nagyjából 800 mezőhegyesi vonult a frontra. 1923-ban a központi utcák és a lakások villanyvilágítást kaptak. 1931-ben növénynemesítő telep nyílt. A második világháború teljesen kimerítette a mezőhegyesi gazdaságot. 1944. szeptember 28-án megérkeztek a községbe a felszabadító orosz csapatok. 1945-ben a mezőhegyesi birtok felét szétosztották a szomszédos községek igénylői között. A gazdaságot 1981-ben kombináttá alakították. Az 1970–1980-as éveket közműépítések jellemezték. Az agrártörténeti műemlékek felújításáért a település 1984-ben Hild János-emlékérmet kapott. Mezőhegyest 1989. március 1-én várossá nyilvánították. Az 1990-es években a lakosság negyede a külterületi majorokban élt. 1997-ben felszámolták a cukorgyárat.
Gazdaság
Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel az 1874-ben alapított ménesintézet jogutódja, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. foglalkozik. Legfőbb ipari üzeme a Mezőhegyesi Fémipari Kft.
Kultúra
Az oktatás kezdetben egy katonai ménesiskolában folyt. A majorokban vándortanító oktatott. 1923-ban az egykori kórházépületbe költözött az iskola. Az 1983-ban felépített József Attila Általános Művelődési Központ színházteremnek, mozinak, könyvtárnak és szabadidős tevékenységeknek ad otthont. Mezőhegyesen általános és középiskola is működik.
Látnivalók, rendezvények
Látnivalók
- A ménesbirtok reprezentatív központja: diadalívek, fedeles lovarda (1810 körüli), igazgatósági épület (1790), Nonius Hotel (1790), déli kaszárnya (1790), Kocsimúzeum, központi istálló (1807).
- Alapfokú Művészeti Iskola: az 1900-as években építették, benne csendőrlaktanya, rendőrőrs, iskola, majd bölcsőde működött.
- Evangélikus templom (1934)
- Expressz ABC: az egykori Vadász vendéglőt 1895-ben építették.
- Főépítészeti villa: a romantikus stílusú ház 1864-ben épült. 1989-ben renoválták.
- Hotel Centrál: 1885-ben épült, kiállítási pavilonként, majd szállodaként funkcionált. Az egyetlen hazai fachwerkes (fagerendavázas) szálló.
- József Attila Általános Művelődési Központ: az intézmény az 1982–83-as tanévben nyílt meg.
- Mezőgazdasági és Ipari Szakképző középiskola (1984-től Hangai Vendégfogadó és Postaállomás): az 1789-ben épült fogadót Jung József tervezte.
- Peregi magtár (1850 körüli), központi magtár (1805 körüli), öregcsűr (1796–1810), zabsilótorony (1830–1832)
- Református templom: 1909-ben építették, hasonmása Sármáson (Erdély) található.
- Szent György római katolikus templom: 1844–1846 között épült Handl Ferdinánd tervei szerint.
- Városháza: 1913-ban építették, emeletes fagerendavázas épület.
- Vasútállomás (1883)
Rendezvények
- Nemzetközi Kanca- és Ménverseny
- Növénytermesztési Napok
Források
- Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999. 375–380. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. 2. kötet. 386–391. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Mezőhegyes képes albuma. Szerk.: Hollós László. Mezőhegyes : Önkorm. Hiv., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tóth István: Mezőhegyes kétszáz éve. Budapest : Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- A mezőhegyesi ellenforradalomról. Mezőhegyes : MSZMP Intéző Biz., 1957 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A Mezőhegyesi Magyar Királyi Állami Ménesbirtok rövid leirása. Szeged, 1909 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Bajnai István: A mezőhegyesi katolikus egyházközség története, 1785–2000. 3., jav., bőv. kiad. Orosháza : Print-Kódex Ny., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Bajnai István: Gonzeczky János és az 1848–49-es szabadságharc. Orosháza : Print Kódex, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Balanyi Miklós: "... az elbocsátó iskola-padok" : a mezőhegyesi majori iskolák története. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Város- és Környezetvédő Egyes., 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Balanyi Miklós: A mi utcánk. Mezőhegyes : Városvédők Egyes., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Borbás Lajos: Mezőhegyesi közkatonák. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Áll. Gazd., 1973 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Borbély Ákos: Volt egyszer egy cukoripar : a cukor szerepe a magyar gazdaság- és társadalomtörténetben. Budapest : Akadémiai Kiadó, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Bugár-Mészáros Károly: Mezőhegyes, műemlékek. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Szerv. Biz., 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csanádi István, id.: Mezőhegyesi műemlékek és emlékezések. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Ménesbirtok : Városi Önkorm., 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dvorschák János: Adatok Mezőhegyes történetéhez : a Nonius származása és fejlődése. Budapest : Budapesti Hírlap, 1931 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1987 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Fáy Andor: A régi Mezőhegyes fejlődése, sikerei és hibái. Budapest : Fáy A., 1955 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Idegenforgalom Mezőhegyesen. In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 73. szám (1987. március 27.) 9. p.
- Inkey Béla: Mezőhegyes és vidéke agronomgeológiai szempontból. Budapest : M. Királyi Földtani Int., 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Iványi Anna: Az 1945-ös földosztás Mezőhegyesen. Szeged : TF, 1965 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kalmár Edit: A kendergyár : a mezőhegyesi kendergyár története. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Város- és Környezetvédő Egyes., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kerekes György: Békebeli üdvözlet Mezőhegyesről : válogatás Kerekes György képeslapgyűjteményéből. Mezőhegyes : Agenda Natura Kft., 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kovács János: Volt egyszer egy cukorgyár. Mezőhegyes : Város- és Környezetvédő Egyesület, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kovácsné Oláh Veronika: Mezőhegyes város fejlődése, társadalmi-gazdasági helyzete. Békéscsaba : KSH Békés M. Ig., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Mezőhegyes lótenyésztésének története 1785-től 1985-ig. Szerk.: Sz. Bozsik Nóra. 2., bőv. kiad Mezőhegyes : Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát, 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Mezőhegyes, a magyar lótenyésztés bölcsője: In: Viharsarok Népe, 11. évf. 232. szám (1955. október 2.) 6. p.
- Mezőhegyes szorosabban a mezőhegyesi állami gazdaság története. Összeáll.: Tóth István. 2016 Online kiadvány
- Mezőhegyesi kalendárium. Főszerk.: Sásné Balda Dorottya. Mezőhegyes : Város- és Környezetvédő Egyesület, 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Mihók Sándor: A gidrán : hagyományos magyar lófajták. Budapest : Mezőgazda : Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége, cop. 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Műemlékváros a pusztán – Mezőhegyes. In: Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 169. szám (1996. július 20–21.) 18. p.
- Perneki Mihály: A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok gazdálkodása : 1867–1900. Budapest : Akad. ny., 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Perneki Mihály: Mezőhegyes eszmei községgé alakulásának történeti körülményei. In: Békési Élet, 10. évf. 2. szám (1975) 414–419. p.
- Ruisz Gyula: Mezőhegyes irodalmának könyvészeti összeállitása. Makó : Csanád Megyei Régészeti és Történelmi Társulat, 1902 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tarkó Gábor: Menedéke volt a szökevényeknek, s börtöne a hazafiaknak : Mezőhegyes 1848–49-ben. Mezőhegyes : Városvédők Egyes., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tarkó Mihályné: Kezek dicsérete : a szakmunkásképzés története Mezőhegyesen. Mezőhegyes : Városvédő Egyes., 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Templomaink : hitélet Mezőhegyesen. Szerk.: Zomborácz Pálné. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Város- és Környezetvédő Egyes., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vági Gábor: Mezőhegyes. Budapest : Századvég, 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Végezés a Mezőhegyesi Ménesbirtok alapításáról, mely nyomtattatott Ő Császári és Királyi Felsége II. József parancsára az 1785. esztendőben. Repr. kiad. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
