Okányi Kiss Ferenc (1938–2010)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Születési év javítása)
a (Okányi Kiss Ferenc (1928–2010) lapot átneveztem Okányi Kiss Ferenc (1938–2010) névre: Születési év javítása)
 

A lap jelenlegi, 2020. július 17., 15:46-kori változata

állami díjas népművelő, közíró, lapszerkesztő

Tartalomjegyzék

Élete

Okányi Kiss Ferenc 1938. november 28-án született Okányban. Édesapja Kiss István, édesanyja Hőgyes Terézia. Testvérei: István (szül.: 1931. március 15.) és Erzsébet (szül.: 1927. szeptember 29.)

Okányi Kiss Ferenc Okányban (Okányi Elemi Iskola, 19341938) és Sarkadon tanult (Sarkadi Gimnázium, 19381946). Debrecenben a Fazekas Gimnáziumban érettségizett, később jogi és bölcsész tanulmányokat folytatott.

Hosszú betegség után, életének 82. évében hunyt el. 2010. augusztus 16-án a Fiumei úti temető szóróparcellájában helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Több mint negyven évig alkotott: prózai művek, műelemzések, kritikák, közéleti írások, valamint versek, aforizmák kerültek ki tolla alól. Szinte haláláig szerkesztője volt a Koszorú című irodalmi, művelődési, művészeti információs folyóiratnak. Egész életében a közművelődésben és a közművelődésért tevékenykedett.

Dolgozott a Honvédségnél, mint titkos ügykezelő, majd a MÁV-nál, mint forgalmi szolgálati ügyintéző.

Intézményvezetőként a fiatalokat támogatta, a művészetet kedvelők ezreit bocsátotta útjukra. 1964-től a Fiatal Művészek Klubjának igazgatójaként, 1974-től az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ vezetője, 1976-tól a Fővárosi Vizuális Bázis és Moholy Nagy László Képző- és Iparművészeti Stúdió megteremtője, 1987-től a Havanna Közösségi Ház művészeti vezetője, majd a Rózsa Művelődési Ház igazgatóhelyettese, 2004-től pedig a Bókay Kert KHT programszervezője volt.

Állami alkalmazottként munkáját a népművelés, a tehetséggondozás, a művészeti-vizuális nevelés jellemezte. Foglalkozott közírói munkával, műelemzéssel, kritikai feladatokkal is. E témakörökben tizenhat könyve jelent meg. Szerkesztette a Tűzedzők Alkotó Művészetbarát Asztaltársaság Virradat I–V. antológiáit. A Tűzedzők Művészeti Füzete 1969-től 1972-ig között 10 alkalommal, 19912001 között évente négy alkalommal jelent meg. E munkásságáért 1978-ban és 1986-ban a Szocialista Kultúráért, majd a rendszerváltás után 1993-ban a Kulturális Minisztériumtól a Magyar Művelődésért kitüntetéseket kapta. 1995-ben a Magyar Köztársaság Érdemkereszt Aranyfokozatával ismerték el munkásságát. 1991-től 2000-ig a Budapesti Népművelők Egyesületének ügyvezető elnöke, 19911997 között a Független Alkotók Országos Szövetségének megbízott elnöke volt. A Magyar Népművelők Egyesületének Ellenőrző Bizottsági tagja (19941998), 1991-től pedig a Tűzedzők Alkotó Művészetbarát Asztaltársaság ügyvezető elnökeként foglalkoztatták.

Könyvei a magyarországi könyvtárak mellett, a szomszédos országokban (Szlovákia, Erdély, Vajdaság) továbbá a Washingtoni Főkönyvtárban is megtalálhatók. Írásai megjelentek a New-York-i magyar nyelvű Híd lapban. Munkásságát lexikonok őrzik: Írók-közéleti személyiségek, RIM 2003, Who is who Magyarországon, Képes irodalmi lexikon.

Díjak, kitüntetések

Művei

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök