Lőcsei Pál (1922–2007)
A BékésWiki wikiből
a (Cseres Tibor belső hivatkozása) |
|||
16. sor: | 16. sor: | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
- | A gimnázium befejezését követően, '''[[1940]] és [[1944]] között lakatossegédként tevékenykedett'''. [[1944|1944-ben]], a német megszállás után '''tagja lett egy antifasiszta fegyveres ellenállásnak'''. Az [[1945]]. [[május 23.|május 23-án]] Békéscsabán indult – Cseres Tibor által szerkesztett – '''[[Viharsarok]] című koalíciós lap szerkesztőségében vetette papírra első, nemzeti felemelkedést, megbékélést szorgalmazó sorait. Később a szentesi Magyar Alföldnél lett felelős szerkesztő.''' [[1945]] után belépett a Magyar Kommunista Pártba. | + | A gimnázium befejezését követően, '''[[1940]] és [[1944]] között lakatossegédként tevékenykedett'''. [[1944|1944-ben]], a német megszállás után '''tagja lett egy antifasiszta fegyveres ellenállásnak'''. Az [[1945]]. [[május 23.|május 23-án]] Békéscsabán indult – [[Cseres Tibor (1915–1993)|Cseres Tibor]] által szerkesztett – '''[[Viharsarok]] című koalíciós lap szerkesztőségében vetette papírra első, nemzeti felemelkedést, megbékélést szorgalmazó sorait. Később a szentesi Magyar Alföldnél lett felelős szerkesztő.''' [[1945]] után belépett a Magyar Kommunista Pártba. |
[[1947|1947-ben]] került Budapestre, ahol '''a Szabad Nép''' című kommunista lap '''elméleti rovatvezetője lett'''. Kezdetben az agrárrovat, majd a marxizmus–leninizmus gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. [[1954]] októberében, '''a Szabad Nép taggyűlésén elhangzó beszéde miatt eltávolították a pozíciójából''' és a lapot is elhagyni kényszerült. [[1956]] októberében a rövid életű '''Magyar Szabadság című folyóirat alapítói között volt'''. | [[1947|1947-ben]] került Budapestre, ahol '''a Szabad Nép''' című kommunista lap '''elméleti rovatvezetője lett'''. Kezdetben az agrárrovat, majd a marxizmus–leninizmus gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. [[1954]] októberében, '''a Szabad Nép taggyűlésén elhangzó beszéde miatt eltávolították a pozíciójából''' és a lapot is elhagyni kényszerült. [[1956]] októberében a rövid életű '''Magyar Szabadság című folyóirat alapítói között volt'''. | ||
22. sor: | 22. sor: | ||
A börtönéveket követően, '''[[1963]] és [[1982]] között az MTA Szociológiai Kutató Csoportjában (majd Intézetében) főként családszociológiai kutatásokkal foglalkozott'''. Társszerzője volt négy családszociológiai kötetnek. Kényszerből családszociológusként is dolgozott. | A börtönéveket követően, '''[[1963]] és [[1982]] között az MTA Szociológiai Kutató Csoportjában (majd Intézetében) főként családszociológiai kutatásokkal foglalkozott'''. Társszerzője volt négy családszociológiai kötetnek. Kényszerből családszociológusként is dolgozott. | ||
- | A '80-as évek közepétől szamizdat publikációkat jelentetett meg "1956 eszméi és céljai" jegyében. [[1988|1988-tól]] politikai írásokat és visszaemlékezéseket publikált különböző napi- és hetilapokban. [[1988|1988-ban]] a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja volt. Az [[1989]] utáni éveket – részben idős kora miatt – visszavonultan töltötte. [[1990|1990-ben]] Nagy Imre emléktáblájának avatásán ünnepi beszéddel emlékezett egykori párttársáról. [[1996|1996-ban]] kezdeményezte az ’56-os forradalomra emlékező kiállítás megszervezését a | + | A '80-as évek közepétől szamizdat publikációkat jelentetett meg "1956 eszméi és céljai" jegyében. [[1988|1988-tól]] politikai írásokat és visszaemlékezéseket publikált különböző napi- és hetilapokban. [[1988|1988-ban]] a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja volt. Az [[1989]] utáni éveket – részben idős kora miatt – visszavonultan töltötte. [[1990|1990-ben]] Nagy Imre emléktáblájának avatásán ünnepi beszéddel emlékezett egykori párttársáról. [[1996|1996-ban]] kezdeményezte az ’56-os forradalomra emlékező kiállítás megszervezését a Rózsa Ferenc Gimnáziumban. |
== Emlékezete == | == Emlékezete == |
A lap 2021. március 11., 13:57-kori változata
Aranytoll-díjas újságíró, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének örökös tagja, szociológus, az 1956. évi forradalom és szabadságharc hőse
Tartalomjegyzék |
Élete
Lőcsei Pál (Lerner Pál) 1922. január 21-én született Békéscsabán kispolgári zsidó családban. Édesapja, Lerner Sámuel szatócsboltot és kocsmát üzemeltetett a Békési (akkoriban Mussolini) út 28–30. szám alatt. Testvérei: Ligeti (Lerner) László és Lerner Tibor. Édesapja német fogságban öngyilkos lett, édesanyja, Diamant Valéria Auschwitzban hunyt el.
A fiatal Lőcsei Pál a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Reálgimnáziumba járt, ahonnan 1940-ben ballagott el.
1954 és 1956 között a Lenin Intézetben tanult, ahol megismerte a demokratikus politikai kultúra, a demokrácia és a szocializmus kapcsolatát. 1955 májusában csatlakozott a Nagy Imre-féle ellenzékhez. Kollégáival együtt – Fejtő Ferenc, Méray Tibor – kiállt a demokrácia mellett a Sztálin halálát követő forrongásban. Hitt a Rákosi-rendszerben, ám amikor rádöbbent annak lényegi voltára, azonnal szembefordult vele. Képes volt revízió alá venni, megtagadni addigi nézeteit. Ebben rejlett történelmi, politikai, emberi és szakmai nagysága.
Az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt a Kádár-rendszerben megbélyegzett, kitaszított lett. Nagy Imre eszméi mellett élete végéig kitartott. Kádár János ezt soha sem bocsátotta meg neki. Lehetősége lett volna Jugoszláviába menekülni, ő azonban inkább Sopronban próbált meg folyóiratot indítani. 1957 januárjában letartóztatták az ellenforradalmi eseményekben való részvétel gyanújával (ahogyan Zelk Zoltán, Tardos Tibor és Háy Gyula írókat is). 1958-ban 8 év börtönbüntetésre ítélték, ahonnan 1962-ben szabadult. Két és fél évig rendőri felügyelet alatt állt, de egészen 1988-ig jogfosztottként, diszkrimináltként élt.
Kende Évát vette feleségül, egy fiuk született.
2007. május 16-án hunyt el Budapesten. Sírja a budapesti Rákoskeresztúri köztemetőben található.Munkássága
A gimnázium befejezését követően, 1940 és 1944 között lakatossegédként tevékenykedett. 1944-ben, a német megszállás után tagja lett egy antifasiszta fegyveres ellenállásnak. Az 1945. május 23-án Békéscsabán indult – Cseres Tibor által szerkesztett – Viharsarok című koalíciós lap szerkesztőségében vetette papírra első, nemzeti felemelkedést, megbékélést szorgalmazó sorait. Később a szentesi Magyar Alföldnél lett felelős szerkesztő. 1945 után belépett a Magyar Kommunista Pártba.
1947-ben került Budapestre, ahol a Szabad Nép című kommunista lap elméleti rovatvezetője lett. Kezdetben az agrárrovat, majd a marxizmus–leninizmus gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. 1954 októberében, a Szabad Nép taggyűlésén elhangzó beszéde miatt eltávolították a pozíciójából és a lapot is elhagyni kényszerült. 1956 októberében a rövid életű Magyar Szabadság című folyóirat alapítói között volt.
A börtönéveket követően, 1963 és 1982 között az MTA Szociológiai Kutató Csoportjában (majd Intézetében) főként családszociológiai kutatásokkal foglalkozott. Társszerzője volt négy családszociológiai kötetnek. Kényszerből családszociológusként is dolgozott.
A '80-as évek közepétől szamizdat publikációkat jelentetett meg "1956 eszméi és céljai" jegyében. 1988-tól politikai írásokat és visszaemlékezéseket publikált különböző napi- és hetilapokban. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja volt. Az 1989 utáni éveket – részben idős kora miatt – visszavonultan töltötte. 1990-ben Nagy Imre emléktáblájának avatásán ünnepi beszéddel emlékezett egykori párttársáról. 1996-ban kezdeményezte az ’56-os forradalomra emlékező kiállítás megszervezését a Rózsa Ferenc Gimnáziumban.
Emlékezete
- Munkásságát emléktábla hirdeti Békéscsabán az Irányi utcában.
Díjak, kitüntetések
- 1993-ban Aranytoll-díjat kapott.
- 1996-ban megkapta a Nagy Imre-emlékplakettet.
- 2003-ban kiérdemelte a Nagy Imre-érdemrendet.
Művei
- Család és házasság a mai magyar társadalomban (társszerző, szerkesztő). Budapest : Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1971
- Tanulmányok a nők helyzetéről (társszerző). Budapest : Kossuth könyvkiadó, 1972
- Familie, Jugend und Bildungssystem (társszerző). Stuttgart : Enke Verlag, 1974
- A változó család (társszerző). Budapest : Kossuth Könyvkiadó, 1978
- A családi élet mai problémái (társszerző). Budapest : Tankönyvkiadó, 1980
- Leveles könyv (társszerző). Budapest : Liget könyvek, 1989
- 1956-os Intézet Évkönyve (társszerző). Budapest : 1956-os Intézet, 1999
- Írások nehéz időkből (társszerző). Budapest : Omni Media, 1999
- A 20. század ujjlenyomata (társszerző). Budapest : Városháza, 2001
- Nagy Imre és kora (társszerző). Budapest : Nagy Imre Alapítvány, 2002
- Emberpár és család az államszocializmusban (posztumusz). Budapest : Gondolat kiadó, 2008
- Egy élet szilánkjai (posztumusz). Budapest : Nagy Imre Alapítvány – Gondolat kiadó, 2010
Források
- 1956-os Intézet – Oral History Archívum (Látogatva: 2016. 10 25.)
- Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 124. szám (2000. május 29.) 1. p. (Látogatva: 2016. 10. 25.)
- Békés Megyei Népújság, 2. évf. 22. szám (1957. január 27.) 4. p. (Látogatva: 2018. 01. 02.)
- Dányi László: Hazaért Lőcsi Pál, 2009. In: muosz.hu (Látogatva: 2016. 10 19.)
- Dányi László: Hogyan menekült meg a kitűnő zsidó gimnazista Békéscsabán?, 2014. In: hir6.hu (Látogatva: 2016. 10. 25.)
- Elhunyt Lőcsei Pál újságíró, a Viharsarok munkatársa. In: Békés Megyei Hírlap, 62. évf. 114. szám (2007. május 17.) 5. p. (Látogatva: 2018. 01. 02.)
- Kende Péter: Lőcsei Pál szövege elé. In: Beszélő Online, (2007. február) (Látogatva: 2016. 10. 25.)
- Lőcsei Pál: Egy élet szilánkjai : írások, beszélgetések, dokumentumok. szerk. és előszó: Kende Éva. Budapest : Nagy Imre Alapítvány – Gondolat Kiadó, 2010. 17–24., 105., 202., 266. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Lőcsei Pál: Önéletrajzi emlékezés a Magyar Október 30. évfordulójára. In: Magyar Füzetek, 18. szám (1987) 131–137. p. (Látogatva: 2018. 01. 02.)
- Nagy Imre-emléktábla. In: Békés Megyei Népújság, 45. évf. 249. szám (1990. október 24.) 3. p. (Látogatva: 2018. 01. 02.)
- Nemzeti Örökség Intézete – Lőcsei Pál (Látogatva: 2016. 10. 25.)
- Tárgyszerűen tájékoztatni ’56-ról. In: Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 252. szám (1996. október 29.) 3. p. (Látogatva: 2018. 01. 02.)
- Varga Zsuzsanna: Lőcsei Pál 1956-os riportja a termelőszövetkezetekről. In: Múltunk – politikatörténeti folyóirat 53. évf. 3. szám (2008) 263. p. (Látogatva: 2016. 10. 25.)
Kapcsolódó irodalom
- Család és házasság a mai magyar társadalomban. vál., bev. Lőcsei Pál. Budapest : Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1971. 310 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Hovanyecz László: Lőcsei Pál halálára. In: Népszabadság, 65. évf. 114. szám (2007. május 17.) 5. p.
- Isten éltesse! In: Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 18. szám (2005. január 22.) 13. p.
- Kende Péter: Lőcsei Pál szövege elé. In: Beszélő, 12. évf. 2. szám (2007) 60–61. p.
- Lőcsei Pál: A krónikás beköszöntője. In: Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 244. szám (1996. október 18.) 5. p.
- Lőcsei Pál: A női munkavállalás és a hagyományos magyar család. In: Kortárs, 29. évf. 10. szám 78–90. p.
- Lőcsei Pál: A társtalanság problémái Budapesten. In: Kortárs, 15. évf. 12. szám (1971) 1941–1951. p.
- Lőcsei Pál: A tradicionális magyar család sorsa századunk második felében. In: Mozgó világ, 9. évf. 3. szám (1983) 105–113. p.
- Lőcsei Pál: Békéscsaba az ’56-os forradalomban (1.) : a megfontolt cselekvés városa. In: Békés Megyei Hírlap, 52. évf. 247. szám (1997. október 22–23.) 6. p.
- Lőcsei Pál: Békéscsaba az ’56-os forradalomban (2.) : a sajtószabadság kivívása In: Békés Megyei Hírlap, 52. évf. 248. szám (1997. október 24.) 4. p.
- Lőcsei Pál: Békéscsaba az ’56-os forradalomban (3.) : sínfelszedés a megye és az ország védelmében. In: Békés Megyei Hírlap, 52. évf. 249. szám (1997. október 25–26.) 4. p.
- Lőcsei Pál: Békéscsaba az ’56-os forradalomban (4.) : a „rend” védői a rendbontók mellé állnak. In: Békés Megyei Hírlap, 52. évf. 250. szám (1997. október 27.) 8. p.
- Lőcsei Pál: Békéscsaba az ’56-os forradalomban (5.) : a remények és kétségek 72 órája. In: Békés Megyei Hírlap, 52. évf. 251. szám (1997. október 28.) 4. p.
- Lőcsei Pál: Békéscsaba az ’56-os forradalomban (6.) : szovjet katonai támadás az alvó város ellen. In: Békés Megyei Hírlap, 52. évf. 257. szám (1997. november 4.) 4. p.
- Lőcsei Pál: Békéscsaba tizenkét napja az 1956-os forradalomban. In: Évkönyv. Budapest : 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalap., 1992. 282–300. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Lőcsei Pál: Emberpár és család az államszocializmusban, 1945–1985 : válogatott családszociológiai írások. Budapest : Gondolat, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Lőcsei Pál: Mennyi az elvált a valóságban? In: Kortárs, 9. évf. 10. sz. 1965. 1655–1672. p.
- Lőcsei Pál: Mit köszönhet az ország és a világ ötvenhatnak? In: Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 247. szám (1996. október 22–23.) 9. p.
- Lőcsei Pál: Sorsdöntő nap. In: Beszélő, 12. évf. 2. szám (2007) 62–68. p.
- Lőcsei Pál: Társtalanság, házasságközvetítés, erkölcs. In: Budapest, 5. évf. 5. szám (1967) 26–27. p.
- Méray Tibor: Lőcsei Pál (1922–2007) sírjánál. In: Társadalomkutatás, 25. kötet, 3. szám (2017) 219–224. p.
- Pajkossy Gábor: Lőcsei Pál a forradalomban és a megtorlás idején, 1956–1958. Gondolat Kiadói Kör, 2013.
- Pajkossy Gábor: Lőcsey Pál és a Magyar Szabadság. In: Beszélő, 16. évf. 12. szám (2011. december)
- Szalay László: Egy úttévesztés jóvátétele – Lőcsei Pál emlékére. In: Beszélő, 12. évf. 6. szám (2007)
- Szász István: Búcsú Lőcsei Páltól. In: Népszava, 134. évf. 114. szám (2007. május 17.) 4. p.