Szent Miklós román ortodox templom (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

A lap jelenlegi, 2020. augusztus 4., 10:00-kori változata

A görögkeleti templom

A görögkeleti templom Békéscsabán a Petőfi utca és a Bartók Béla út sarkán, a Bartók út 51–53. szám alatt található. Műemléki védettség alatt áll.

Története

Az első feljegyzések a románok békéscsabai letelepedéséről 1744-ből származnak. 1800–1820 között nagyobb számú beköltözés történt, amikor Erdély egyes részein éhínség pusztított. A betelepülők hagyományaikat és hitüket is megőrizték. Az istentiszteleteket kezdetben magánházaknál tartották Maki András lelkész, majd Petrovics János lelkipásztor vezetésével. 1820–1821-ben megalakult a békéscsabai görögkeleti egyház. Vásárhán Miklós (Nicolae Oşorhan) lelkész és Ficsovics Sándor (Alexandru Ficiovits), az ortodox közösség gondnoka állami engedéllyel templomépítésre gyűjtöttek adományokat Bécsben, Triesztben, Firenzében és Horvátországban is. 1833-ban a békéscsabai hívek segélyalaphoz jutottak.

1837-ben megépült a zsindelytetős, késő barokk stílusú templom, amelyet 1838-ban Rácz Geraszim megyéspüspök szentelt fel. Az építkezést Czigler József kőműves és Papp József ácsmester végezte. A templomi felszereléseket a hívek adományaikkal gyarapították. A békéscsabai görögkeleti templom védőszentje Szent Miklós lett.

Az egyhajós templom első teljes renoválására 1878-ban került sor. A torony és a tető bádogborítást kapott, új gömböt és keresztet helyeztek rá, továbbá teljesen kifestették az épület belsejét. A felújítást követően, 1878. március 24-én Mecán János püspök, Kirileszku Péter esperes és Vásárhán Miklós lelkész részvételével felszentelték a templomot. A görögkeleti templom telkén paplak is épült. 1908. szeptember 13-án lecserélték a keresztet. Az újat Viski Dezső bádogos készítette. 1913-ban a siklói (Șiclău) templom ikonosztázai a békéscsabai templomba kerültek. Stefan Tenecki barokk ikonfestő alkotásai 1797-ben készültek. Az ikonokon Szent Mihály és Gábriel arkangyalok jelennek meg. Az ikonosztáz az ortodox templom legfontosabb része.

Az 1920-as évektől a békéscsabai görögkeleti egyházközség lelkész nélkül maradt. A két világháború közötti időszakban, a nagyobb ünnepek alkalmával a más településekről érkező görögkeleti papok tartották meg az istentiszteleteket. Az 1928-as renoválás során aranyozottra cserélték a gömböt és a keresztet is. A felszentelési ünnepséget 1928. június 24-én Kornea Simon (Simeon Cornea) battonyai és Miskutia Péter (Petru Mişocuţia) békési lelkészek celebrálták. A keresztanyák Bogdanov Andrásné és Ottlakán Tivadarné voltak.

1952-től nem tartottak istentiszteletet a templomban. Többéves felújítást követően 1995. augusztus 19-én dr. Timotei Seviciu aradi püspök és Árdeleán Pál vikárius szentelte fel az épületet. 2007. július 20-án, majd 23-án rongálás történt a templomban. Az elkövető előbb a kegytárgyakat tette tönkre, később pedig gyújtogatott is. A tüzet gyorsan eloltották, de így is többmilliós kár keletkezett. 2008-ban megújult a tetőszerkezet, valamint 23,5 karátos vihararannyal vonták be a 22 méter magas templomtorony keresztjét. 2014. június 15-én – negyedik alkalommal – újraszentelték a békéscsabai Szent Miklós román ortodox templomot. A szertartást Siluan, gyulai püspök végezte. Az ünnepségen – Márk érsek, a Magyar Ortodox Egyházmegye főpásztorának áldásával – prot. Nyikolaj Kim, a hévízi orosz ortodox egyházközség patrochusa is megjelent. Az újjászentelés előtt teljesen felújították az épületet, a mennyezetre pedig az ikonokkal harmonizáló bizánci stílusú freskókat festettek.

A templomtorony gömbjében okiratok mellett több korabeli sajtóterméket is elhelyeztek, melyek mindegyike a békéscsabai görögkeleti templom történetéről tudósít.

Képgaléria

A templom oldalról	A templom belső tere	Ikonosztázok	A mennyezet freskói
Oltárasztal

Lásd még

• Görögkeleti templom-emléktábla (Békéscsaba)

Források

• A csabai görög-keleti templom. In: Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 24. szám (1878. március 24.) 3. p. (Látogatva: 2020. 02. 13.)
• A keresztben üzen az utókornak a csabai román ortodox templom. In: Beol.hu (Látogatva: 2020. 02. 13.)
• Antal Gyöngyi: Nézz nyitott szemmel erre a házra! In: Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 195. szám (1995. augusztus 21.) 3. p. (Látogatva: 2020. 02. 13.)
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. 235–238. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csobai Lászlóné: Vestigiile Bisericii Ortodoxe Romane din Ungaria = A Magyarországi Román Ortodox Egyház kincsei. 2. kiad. Gyula : Magyarországi Románok Kutatóint., 2013. 71., 111–113. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kegytárgyakat rongáltak. In: Magyar Nemzet, 70. évf. 203. szám (2007. július 17.) 17. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Korek Ferenc: A görögkeleti templom. In: Heti Mérleg, 8. évf. 21. szám (1998. június 4.) 8. p. (Látogatva: 2020. 02. 09.)
• Templomszentelés Békéscsabán. In: Magyar Ortodox Egyházmegye honlapja (Látogatva: 2020. 02. 13.)
• Uj kereszt egy csabai templomon. In: Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 75. szám (1908. szeptember 17.) 4. p. (Látogatva: 2020. 02. 13.)
• Ünnepélyes keretek között helyezték el a gör. kel. templom keresztjét. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 143. szám (1928. június 26.) 2. p. (Látogatva: 2020. 02. 13.)

Kapcsolódó irodalom

• Befejezték a csabai gör. kel. templom tatarozását. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 136. szám (1928. június 17.) 4. p.
• Uhrin Erzsébet: A valamikori szlovák településből többnemzetiségű, multikulturális város? In: BárkaOnline
• Sisa Béla: Békés megye műemlékei. Békéscsaba : Békés M. Tcs. Művelődésügyi Oszt., 1981. 110. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Világnak világa : egyházak a Körösök vidékén. A kiállítást rend. és a katalógust szerk. Havassy Péter. Gyula : Erkel Ferenc Múz., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)