Terpitkó András (1913–1999)
A BékésWiki wikiből
a (Leírások egységesítése) |
a (+ sportvezetők kategória) |
||
| (2 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
[[Fájl:Terpitko Andras.jpg|bélyegkép|300px|Terpitkó András]] | [[Fájl:Terpitko Andras.jpg|bélyegkép|300px|Terpitkó András]] | ||
| - | '''[[1913]]. [[augusztus 13.|augusztus 13-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]''', tízgyerekes családba. Édesapja napszámos volt, édesanyja | + | '''[[1913]]. [[augusztus 13.|augusztus 13-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]''', tízgyerekes családba. Édesapja napszámos volt, édesanyja dohánybeváltóban dolgozott. A szegénység ellenére minden gyerek elvégezhette a négy polgárit, a fiúk mesterséget is tanultak. Terpitkó András '''műbútorasztalos lett, [[1934]] után inas'''éveit a Békéscsabán ismert Leel-Össy Albertnél töltötte. |
| - | A munka mellett [[1957|1957-ben]] '''elvégezte a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet'''. [[1986|1986-ban]] '''a Békéscsaba Baráti Kör elnökévé választották'''. A Külkereskedelmi áruforgalom vámellenőrzése | + | A munka mellett [[1957|1957-ben]] '''elvégezte a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet'''. [[1986|1986-ban]] '''a Békéscsaba Baráti Kör elnökévé választották'''. ''A Külkereskedelmi áruforgalom vámellenőrzése'' című könyv társszerzője volt. |
| - | A | + | A modern Vám- és Pénzügyőrség egyik megalapítója, legelső vezetője volt. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) egyik vezetőjeként vált ismertté. Népszerű sportvezető volt, aki szívügyének tekintette a magyar sport ügyét, Békéscsaba és Békés megye sportéletét. |
| + | |||
| + | 86 éves korában, '''[[1999]]. [[május 7.|május 7-én]] hunyt el''', sírja a Szarvasi úti temetőben található. | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| - | A segédlevél megszerzése után '''három évig | + | A segédlevél megszerzése után '''három évig Békéscsabán dolgozott, majd tényleges katonai szolgálatra vonult''' be [[Gyula|Gyulára]] az 5. határőrezredhez. A szolgálat letöltése után Budapestre került, '''a Ganz gyárban kapott állást'''. [[1940|1940-ben]], a világháborús felkészülés időszakában, szinte '''havonta kapott a behívót'''. Megtudta, hogy '''a pénzügyőrök felmentést kapnak a katonai szolgálat alól'''. Így választotta ezt a szakmát hivatásául. Végigjárta a testület minden lépcsőfokát. Az altiszti iskola elvégzése után '''Szolnokon beosztottként''' dolgozott, majd '''[[1944]] után Gyulán és Békéscsabán írnokként folytatta munkáját.''' |
| - | A családi indíttatás révén már inasévei után bekapcsolódott a munkásmozgalomba, [[1945|1945-ben]] pedig '''belépett a Magyar Kommunista Pártba.''' Békéscsabán a III. kerületi pártszervezet titkára, majd a megyei pártbizottság munkatársa lett. [[1946|1946-ban]] B listára került, elbocsátották. [[1948|1948-ban]] áthelyezték | + | A családi indíttatás révén már inasévei után bekapcsolódott a munkásmozgalomba, [[1945|1945-ben]] pedig '''belépett a Magyar Kommunista Pártba.''' Békéscsabán a III. kerületi pártszervezet titkára, majd a megyei pártbizottság munkatársa lett. [[1946|1946-ban]] B listára került, elbocsátották. [[1948|1948-ban]] áthelyezték a budapesti pénzügyőri iskolába, amit osztályelsőként végzett el. Ezután '''a Pénzügyminisztérium személyzeti osztályára került''', [[1949|1949-ben]] ezredesi rangban a pénzügyőrségi ügyosztály vezetőjévé nevezték ki. '''[[1950|1950-ben]] a pénzügyőrség országos főparancsnoka lett''', munkájának egyik eredménye, hogy a Vám- és Pénzügyőrséget [[1964|1964-ben]] egyesítették. '''25 éven át volt a szervezet parancsnoka, [[1974|1974-ben]] vonult nyugdíjba.''' |
| - | Terpitkó András életében meghatározó szerepet töltött be a labdarúgás. [[1945]] után bekapcsolódott a futballélet újjászervezésébe Békéscsabán. [[1950|1950-ben]] Budapesten Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója és '''az MLSZ''' elnöke hívta a szövetségbe, melynek két év után az '''alelnöke lett''' | + | Terpitkó András életében meghatározó szerepet töltött be a labdarúgás. [[1945]] után bekapcsolódott a futballélet újjászervezésébe Békéscsabán. [[1950|1950-ben]] Budapesten Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója és '''az MLSZ''' elnöke hívta a szövetségbe, melynek két év után az '''alelnöke lett''' (abban az időben, amikor az aranycsapat elindult fényes pályáján). '''[[1970|1970-ben]] megválasztották az MLSZ elnökének''', ezt a tisztséget négy évig viselte. [[1974]] után az MLSZ tiszteletbeli elnöke, elnökségi tagja, valamint a Közép-európai Kupa Bizottságának elnöke és területi versenybizottságának elnöke volt. |
== Díjak, kitüntetések == | == Díjak, kitüntetések == | ||
| - | * Politikai, közéleti tevékenysége elismeréséül ‒ 70. születésnapja alkalmából ‒ [[1983|1983-ban]] az Elnöki Tanács | + | * Politikai, közéleti tevékenysége elismeréséül ‒ 70. születésnapja alkalmából ‒ [[1983|1983-ban]] az Elnöki Tanács '''Szocialista Magyarországért Érdemrend''' kitüntetésben részesítette. |
== Források == | == Források == | ||
| 30. sor: | 32. sor: | ||
[[Kategória:Békéscsabai személyek]] | [[Kategória:Békéscsabai személyek]] | ||
[[Kategória:Személyek]] | [[Kategória:Személyek]] | ||
| + | [[Kategória:Sportvezetők]] | ||
A lap jelenlegi, 2021. április 13., 13:57-kori változata
pénzügyőr, vezérőrnagy, MLSZ-elnök
Tartalomjegyzék |
Élete
1913. augusztus 13-án született Békéscsabán, tízgyerekes családba. Édesapja napszámos volt, édesanyja dohánybeváltóban dolgozott. A szegénység ellenére minden gyerek elvégezhette a négy polgárit, a fiúk mesterséget is tanultak. Terpitkó András műbútorasztalos lett, 1934 után inaséveit a Békéscsabán ismert Leel-Össy Albertnél töltötte.
A munka mellett 1957-ben elvégezte a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet. 1986-ban a Békéscsaba Baráti Kör elnökévé választották. A Külkereskedelmi áruforgalom vámellenőrzése című könyv társszerzője volt.
A modern Vám- és Pénzügyőrség egyik megalapítója, legelső vezetője volt. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) egyik vezetőjeként vált ismertté. Népszerű sportvezető volt, aki szívügyének tekintette a magyar sport ügyét, Békéscsaba és Békés megye sportéletét.
86 éves korában, 1999. május 7-én hunyt el, sírja a Szarvasi úti temetőben található.
Munkássága
A segédlevél megszerzése után három évig Békéscsabán dolgozott, majd tényleges katonai szolgálatra vonult be Gyulára az 5. határőrezredhez. A szolgálat letöltése után Budapestre került, a Ganz gyárban kapott állást. 1940-ben, a világháborús felkészülés időszakában, szinte havonta kapott a behívót. Megtudta, hogy a pénzügyőrök felmentést kapnak a katonai szolgálat alól. Így választotta ezt a szakmát hivatásául. Végigjárta a testület minden lépcsőfokát. Az altiszti iskola elvégzése után Szolnokon beosztottként dolgozott, majd 1944 után Gyulán és Békéscsabán írnokként folytatta munkáját.
A családi indíttatás révén már inasévei után bekapcsolódott a munkásmozgalomba, 1945-ben pedig belépett a Magyar Kommunista Pártba. Békéscsabán a III. kerületi pártszervezet titkára, majd a megyei pártbizottság munkatársa lett. 1946-ban B listára került, elbocsátották. 1948-ban áthelyezték a budapesti pénzügyőri iskolába, amit osztályelsőként végzett el. Ezután a Pénzügyminisztérium személyzeti osztályára került, 1949-ben ezredesi rangban a pénzügyőrségi ügyosztály vezetőjévé nevezték ki. 1950-ben a pénzügyőrség országos főparancsnoka lett, munkájának egyik eredménye, hogy a Vám- és Pénzügyőrséget 1964-ben egyesítették. 25 éven át volt a szervezet parancsnoka, 1974-ben vonult nyugdíjba.
Terpitkó András életében meghatározó szerepet töltött be a labdarúgás. 1945 után bekapcsolódott a futballélet újjászervezésébe Békéscsabán. 1950-ben Budapesten Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója és az MLSZ elnöke hívta a szövetségbe, melynek két év után az alelnöke lett (abban az időben, amikor az aranycsapat elindult fényes pályáján). 1970-ben megválasztották az MLSZ elnökének, ezt a tisztséget négy évig viselte. 1974 után az MLSZ tiszteletbeli elnöke, elnökségi tagja, valamint a Közép-európai Kupa Bizottságának elnöke és területi versenybizottságának elnöke volt.
Díjak, kitüntetések
- Politikai, közéleti tevékenysége elismeréséül ‒ 70. születésnapja alkalmából ‒ 1983-ban az Elnöki Tanács Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetésben részesítette.
Források
- Békés Megyei Népújság, 38. évf. 189. szám (1983. augusztus 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Népújság, 42. évf. 237. szám (1987. október 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Népújság, 43. évf. 145. szám (1988. június 18.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Hírlap, 45. évf. 135. szám (1999. június 12‒13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csabai Mérleg, 9. évf. 20. szám (1999. július 1.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
