Zsilinszky Endre (1852–1919)
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
(belső hivatkozás szerkesztése) |
a (Zsilinszky Endre (1852-1919) lapot átneveztem Zsilinszky Endre (1852–1919) névre: Hosszú kötőjel) |
||
| (5 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
tanár, gazdálkodó | tanár, gazdálkodó | ||
| - | '''Békéscsabán született [[1852]]. [[június 12.|június 12]]-én szlovák eredetű''', evangélikus vallású paraszt '''szülők gyermekeként'''. | + | == Élete == |
| + | [[Fájl:Zsilinszky Endre.jpg|bélyegkép|300px|Sírja a Vasúti temetőben]] | ||
| + | Zsilinszky Endre '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1852]]. [[június 12.|június 12]]-én szlovák eredetű''', evangélikus vallású paraszt '''szülők gyermekeként'''. Édesapja Zsilinszky Mihály – [[1869]] előtt községi bíró Csabán –, édesanyja Patai Ilona. Testvére a történetíró [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)|Zsilinszky Mihály]]. | ||
| - | + | Bajcsy Máriával kötött házasságából négy gyermek született: [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)|Endre]], Gábor, Margit és Eszter. | |
| - | + | '''[[1919]]. [[augusztus 28.|augusztus 28]]-án hunyt el Békéscsabán.''' A Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra. | |
| - | ''' | + | == Munkássága == |
| + | '''Alsóbb iskoláit szülővárosában, a középiskolát [[Szarvas|Szarvason]] végezte.''' A budapesti '''egyetem elvégzése után''' a kassai Állami Főreáliskola helyettes tanárává nevezték ki. Innen '''a békéscsabai Polgári Leányiskolába került'''. Két év múlva külföldi tanulmányútra indult, s fél évig a heidelbergi egyetemen tanult. Hazatérése után '''gazdálkodással foglalkozott''', s a ''[[Békésmegyei Lapok (1)|Békésmegyei Lapok]]'' című hetilapot szerkesztette [[1879]] és [[1881]] között. '''[[1883]]-tól a szarvasi gimnázium történelem és irodalom szakos tanára lett.''' '''[[1887]]-ben lemondott tanári állásáról, visszatért Csabára, ahol ismét gazdálkodással foglalkozott, valamint a ''[[Békésmegyei Közlöny]]'' szerkesztői teendőit is ellátta''' ([[1887]]–[[1889]], [[1891]]–[[1893]]). | ||
| - | + | Apai örökségét kívánta gazdagítani, amikor '''[[1889]]-ben részt vett''' az Arad megyei jószágigazgatósághoz tartozó kincstári birtokon – '''Medgyesen és környékén – folyó parcellázásban'''. A '''parcellázás révén''' a [[Sarkad]] melletti Pusztapándon közel '''kétezer holdas''' – jobbára szikes – '''földterülethez jutott, ahol''' barátjával, az európai hírű '''Treitz Péterrel szikjavító kísérletekbe fogott'''. Éveken keresztül gyűjtötte a szikesekre vonatkozó adatokat, naplót készített saját kutatásairól. (Az e témában Treitz Péterrel készített tanulmányt fia, Gábor [[1924|1924-ben]] jelentette meg.) '''[[1908]]-ban eladósodott''', így a pándi földet eladta, és '''Csabán vett kisebb birtokot, ahol a kísérleteket folytatva gazdálkodott'''. | |
| + | |||
| + | '''Békéscsabán bekapcsolódott a helyi közéletbe. Az evangélikus egyház felügyelői tisztét töltötte be, s a gimnázium kormánybizottsági tagja volt.''' Beliczey István lemondása után a '''Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották meg'''. Kiemelkedő tevékenységet folytatott a növénytermelési és műtrágyázási szakosztály élén. '''A városi képviselő-testületnek is tagja volt'''. | ||
== Művei == | == Művei == | ||
| - | * Polemikus irodalmunk a XVI. és XVII. században. Vázlat a magyar irodalomtörténetéből. Budapest: Bartalits ny., 1882. p | + | * Polemikus irodalmunk a XVI. és XVII. században. Vázlat a magyar irodalomtörténetéből. Budapest : Bartalits ny., 1882. 39 p. |
| - | * Sós és szikes talajok természetrajza és javításuk módozatai. Írta Zsilinszky Endre és Treitz Péter. 1. rész. Budapest: Stádium, 1924. p | + | * Sós és szikes talajok természetrajza és javításuk módozatai. Írta Zsilinszky Endre és Treitz Péter. 1. rész. Budapest : Stádium, 1924. 311 p. (A 2. rész nem jelent meg.) |
| + | |||
| + | == Források == | ||
| - | + | * Arcképek. Zsilinszky Endre dr. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 12. sz. (1905. január 19.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | |
| + | * Szabó Ferenc: Dr. Zsilinszky Endre. In: Medgyesegyházi Hírlap, 1. évf. 11. sz. (1993.) 5–6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest : Hornyánszky, 1914. 1938. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas : Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. 14–15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre, 1886–1944 : a küldetéses ember. Budapest : Szépirodalmi K., 1992. 12–14., 56. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| - | + | [[Kategória:Békéscsaba]] | |
| - | + | [[Kategória:Földbirtokosok]] | |
| - | + | [[Kategória:Agrárszakemberek]] | |
| - | + | [[Kategória:Pedagógusok]] | |
| - | + | [[Kategória:Szarvas]] | |
| - | + | [[Kategória:Személyek]] | |
| - | + | [[Kategória:Békéscsabai személyek]] | |
A lap jelenlegi, 2021. március 26., 11:12-kori változata
tanár, gazdálkodó
Tartalomjegyzék |
Élete
Zsilinszky Endre Békéscsabán született 1852. június 12-én szlovák eredetű, evangélikus vallású paraszt szülők gyermekeként. Édesapja Zsilinszky Mihály – 1869 előtt községi bíró Csabán –, édesanyja Patai Ilona. Testvére a történetíró Zsilinszky Mihály.
Bajcsy Máriával kötött házasságából négy gyermek született: Endre, Gábor, Margit és Eszter.
1919. augusztus 28-án hunyt el Békéscsabán. A Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Munkássága
Alsóbb iskoláit szülővárosában, a középiskolát Szarvason végezte. A budapesti egyetem elvégzése után a kassai Állami Főreáliskola helyettes tanárává nevezték ki. Innen a békéscsabai Polgári Leányiskolába került. Két év múlva külföldi tanulmányútra indult, s fél évig a heidelbergi egyetemen tanult. Hazatérése után gazdálkodással foglalkozott, s a Békésmegyei Lapok című hetilapot szerkesztette 1879 és 1881 között. 1883-tól a szarvasi gimnázium történelem és irodalom szakos tanára lett. 1887-ben lemondott tanári állásáról, visszatért Csabára, ahol ismét gazdálkodással foglalkozott, valamint a Békésmegyei Közlöny szerkesztői teendőit is ellátta (1887–1889, 1891–1893).
Apai örökségét kívánta gazdagítani, amikor 1889-ben részt vett az Arad megyei jószágigazgatósághoz tartozó kincstári birtokon – Medgyesen és környékén – folyó parcellázásban. A parcellázás révén a Sarkad melletti Pusztapándon közel kétezer holdas – jobbára szikes – földterülethez jutott, ahol barátjával, az európai hírű Treitz Péterrel szikjavító kísérletekbe fogott. Éveken keresztül gyűjtötte a szikesekre vonatkozó adatokat, naplót készített saját kutatásairól. (Az e témában Treitz Péterrel készített tanulmányt fia, Gábor 1924-ben jelentette meg.) 1908-ban eladósodott, így a pándi földet eladta, és Csabán vett kisebb birtokot, ahol a kísérleteket folytatva gazdálkodott.
Békéscsabán bekapcsolódott a helyi közéletbe. Az evangélikus egyház felügyelői tisztét töltötte be, s a gimnázium kormánybizottsági tagja volt. Beliczey István lemondása után a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották meg. Kiemelkedő tevékenységet folytatott a növénytermelési és műtrágyázási szakosztály élén. A városi képviselő-testületnek is tagja volt.
Művei
- Polemikus irodalmunk a XVI. és XVII. században. Vázlat a magyar irodalomtörténetéből. Budapest : Bartalits ny., 1882. 39 p.
- Sós és szikes talajok természetrajza és javításuk módozatai. Írta Zsilinszky Endre és Treitz Péter. 1. rész. Budapest : Stádium, 1924. 311 p. (A 2. rész nem jelent meg.)
Források
- Arcképek. Zsilinszky Endre dr. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 12. sz. (1905. január 19.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szabó Ferenc: Dr. Zsilinszky Endre. In: Medgyesegyházi Hírlap, 1. évf. 11. sz. (1993.) 5–6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest : Hornyánszky, 1914. 1938. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas : Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. 14–15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre, 1886–1944 : a küldetéses ember. Budapest : Szépirodalmi K., 1992. 12–14., 56. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
