Becsey Oszkár (1889–1979)
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
(belső hivatkozás szerkesztése) |
a (Becsey Oszkár (1889-1979) lapot átneveztem Becsey Oszkár (1889–1979) névre: Hosszú kötőjel) |
||
| (13 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
belgyógyász főorvos | belgyógyász főorvos | ||
| - | ''' | + | == Élete == |
| + | '''[[1889]]. [[június 12.|június 12-én]] [[Szabadka|Szabadkán]] született.''' Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte, ahol '''[[1913|1913-ban]] orvosi oklevelet kapott.''' | ||
| + | |||
| + | '''[[1913|1913-tól]] [[1919|1919-ig]]''' az ország egyik leghíresebb belgyógyászati klinikáján [[Jendrassik Ernő]] akadémikus mellett dolgozott tanársegédként. Pesten '''bel- és ideggyógyászatból kitűnő képzettséget kapott''', ugyanakkor '''bővítette kórtani és laboratóriumi ismereteit is.''' Korányi Sándornál belgyógyászatot, Lenhossek Mihálynál anatómiát tanult, fizikából Eötvös Lóránd vizsgáztatta. | ||
| - | ''' | + | A mély vallású humanista orvos '''két gyermekét már kiskorukban elvesztette, a legidősebb fiú pedig felnőtt korában halt meg'''. Ő maga gégerák miatt súlyos műtéten esett át, de erős akarattal újra megtanult beszélni. |
| - | + | '''[[1979]]. [[május 13.|május 13-án]], 90 éves korában hunyt el Békéscsabán.''' | |
| - | + | == Munkássága == | |
| + | [[Fájl:Becsey csalad sirja.jpg|bélyegkép|300px|A Becsey család sírja]] | ||
| + | Hatéves klinikai tevékenysége után '''[[1919|1919-ben]]''' a [[Békéscsaba|békéscsabai]] városi vezetés meghívására – '''[[Remenár Elek (1876–1959)|dr. Remenár Elek]] igazgató főorvos ajánlására – osztályvezető főorvosnak nevezték ki''' a közkórház belgyógyászati és fertőző osztályának élére. '''Fontosnak tartotta egy korszerű belgyógyászati osztály létrehozását, de lényegesnek tartotta a fertőzőbeteg-gyógykezelés elfogadható szintre emelését.''' Osztályán egy gyenge minőségű röntgenkészüléken végezte a röntgendiagnosztikát és létrehozott egy jól felszerelt laboratóriumot is. Az alapvető vizsgálatok elvégzésére megtanította az orvosokat és ápolónőket is. Szükségesnek tartotta egy központi laboratórium és kórbonctani részleg felállítását. A fertőzőbeteg-ellátás területén már nehezebben tudott eredményeket elérni, mindig ellenállásba ütközött a kórházi bizottságnál. '''A 25 ágyas fertőző pavilont 50 ágyasra szerette volna bővíteni''', mert a járványos betegségek nagy számban tizedelték a város lakosságát. Az eredménytelen kísérletezés után [[1940|1940-ben]] 10.000 pengőt ajánlott fel a kórházi fertőzőpavilon bővítésére, azzal a feltétellel, hogy az építkezést a következő évben kezdjék meg és a nevét ne tüntessék fel sehol. A kórházi bizottság és Jánossy Gyula polgármester a felajánlott támogatást hálával vette tudomásul, '''[[1942|1942-ben]] megvalósult a fertőző osztály kibővítése'''. | ||
| - | ''' | + | A II. világháború idején bátor magatartást tanúsított, amikor osztályán zsidó származású orvosokat alkalmazott a katonai gyakorlatra hívott orvosok helyett, akiknek egyúttal az életét is megmentette. [[1946|1946-ban]] minden jogigény nélkül, koholt vádakkal '''eltávolították az osztályáról'''. A betegek és a közvélemény felháborodásának nyomására [[1948|1948-ban]] '''rehabilitálták'''. '''Orvosi tevékenységét nyugdíjas korában megyeszerte híres rendelőjében – a [https://goo.gl/3ehBwS Deák utca 5. szám alatt] – folytatta''', egészen [[1978]] januárjáig, amikor beszüntette a rendelést. |
| + | |||
| + | '''Dr. Becsey jelentős szerepet vállalt a város társadalmi életében is:''' tagja volt a békéscsabai Levente Egyesületnek, az [[1927|1927-ben]] megszerveződő békéscsabai autós és motoros egyesület, az Alföldi Touring Club választmányi tagjaként vállalt szerepet. Jogosítványt motorkerékpár vezetésére [[1926]] nyarán szerzett. Társelnöke volt az [[1937|1937-ben]] megalakuló Békéscsabai Orvosi Körnek [[Petényi (Donner) László (1887–1971)|dr. Donner László]] és dr. Feldmann Ignácz mellett. Többször az adományozott szegény iskolás gyermekeknek és a legtöbbet adózó békéscsabaiak között is megtaláljuk a nevét. Előadásokat tartott katolikus programokon és orvosi tanfolyamokon is. | ||
| + | |||
| + | [[1965|1965-ben]] a békéscsabai kórház jubileumi ünnepségén a nyugdíjas Becsey doktor '''dicsérő oklevelet vehetett át a városi tanács elnökétől'''. Ugyanebben az évben közlekedési balesetet szenvedett [[Békéscsaba|Békéscsabán]], lábtöréssel került kórházba. | ||
| + | |||
| + | == Emlékezete == | ||
| + | |||
| + | * '''Születésének századik évfordulójára emlékezve''', [[1989]]. [[október 19.|október 19-én]] ünnepséget rendeztek a Réthy Pál Kórház és Rendelőintézetben. Az emléknap során '''leplezték le [[Becsey Oszkár-emléktábla (Békéscsaba)|emléktábláját]]''' a fertőző osztályon, majd a Városi Tanács dísztermében '''tudományos ülést tartottak'''. | ||
| + | |||
| + | * [[1990|1990-ben]] felmerült, hogy az egészségügyi szakközépiskola felveszi Dr. Becsey Oszkár nevét. | ||
| + | |||
| + | * Rendelője utcáját [[1991|1991-ben]] tiszteletére '''Dr. Becsey Oszkár utcára nevezték át'''. | ||
| + | |||
| + | == Források == | ||
| + | * Akikről utcákat nevezhetnek el... Dr. Becsey Oszkár. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. 42.szám (1990.) 2. p. | ||
| + | * Békés Megyei Hírlap, 46. évf. 215. szám (1991. szeptember 13.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1991_09/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=124&layout=s 5. p.] (Látogatva: 2017. 06. 14.) | ||
| + | * Békés Megyei Népújság, 20. évf. 142. szám (1965. június 18.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1965_06/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=129&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 06. 14.) | ||
| + | * Békés Megyei Népújság, 20. évf. 154. szám (1965. július 2.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1965_07/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=15&layout=s 8. p.] (Látogatva: 2017. 06. 14.) | ||
| + | * Békés Megyei Népújság, 31. évf. 231. szám (1976. szeptember 30.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1976_09/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=235&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2017. 06. 14.) | ||
| + | * Békés Megyei Népújság, 32. évf. 303. szám (1977. december 25.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1977_12/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=204&layout=s 13. p.] (Látogatva: 2017. 06. 14.) | ||
| + | * Békés Megyei Népújság, 44. évf. 246. szám (1989. október 17.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1989_10/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=133&layout=s 6. p.] (Látogatva: 2017. 06. 14.) | ||
| + | * Békés Megyei Népújság, 45. évf. 61. szám (1990. március 12.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1990_03/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=106&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 14.) | ||
| + | * Békés, 63. évf. 27. szám (1931. április 4.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1931/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=138&layout=s 7. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.) | ||
| + | * Békés, 63. évf. 83. szám (1931. október 17.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1931/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=411&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.) | ||
| + | * Békésmegyei közlöny, 52. évf. 292. szám (1925. december 24.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_4/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=370&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.) | ||
| + | * Békésmegyei közlöny, 53. évf. 159. szám (1926. július 17.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1926_3/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=64&layout=s 1. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.) | ||
| + | * Békésmegyei közlöny, 53. évf. 49. szám (1926. március 2.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1926_1/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=245&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.) | ||
| + | * Békésmegyei közlöny, 54. évf. 117. szám (1927. május 24.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1927_2/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=249&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.) | ||
| + | * Békésmegyei közlöny, 64. évf. 51. szám (1937. március 4.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1937_1/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=241&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.) | ||
| + | * Körösvidék, 2. évf. 276. szám (1921. december 6.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_10-12/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=254&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 16.) | ||
| + | * Körösvidék, 3. évf. 291. szám (1922. december 21.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_10-12/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=294&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 16.) | ||
| + | * Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig… : a békéscsabai kórház története In. Békési Élet, 9. évf. (1974)[https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1974/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=199&layout=s 194–195.p] (Látogatva: 2017. 06. 16.) | ||
| + | * Sonkoly Kálmán: Száz éve született Békés megye kimagasló orvosegyénisége: dr. Becsey Oszkár. (1889-1979) In: Békési Élet. 24. évf. 4. sz. (1989) 454–463. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
| + | * A kórház a városé, mindannyiunk öröksége In. Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 152. szám (2004. július 1.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2004_07/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=5&layout=s 6. p.] (Látogatva: 2017. 06. 16.) | ||
| + | * Bede Zsóka: A radiológia fellegvára In. Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 269. szám (1993. november 18.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_11/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=240&layout=s 1, 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 16.) | ||
| - | + | [[Kategória:Békéscsaba]] | |
| - | + | [[Kategória:Békéscsabai személyek]] | |
| - | + | [[Kategória:Szabadka]] | |
| + | [[Kategória:Orvosok]] | ||
| + | [[Kategória:Egészségügyi szakemberek]] | ||
| + | [[Kategória:Személyek]] | ||
| + | [[Kategória:Békéscsabai Százak]] | ||
A lap jelenlegi, 2021. február 23., 12:36-kori változata
belgyógyász főorvos
Tartalomjegyzék |
Élete
1889. június 12-én Szabadkán született. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte, ahol 1913-ban orvosi oklevelet kapott.
1913-tól 1919-ig az ország egyik leghíresebb belgyógyászati klinikáján Jendrassik Ernő akadémikus mellett dolgozott tanársegédként. Pesten bel- és ideggyógyászatból kitűnő képzettséget kapott, ugyanakkor bővítette kórtani és laboratóriumi ismereteit is. Korányi Sándornál belgyógyászatot, Lenhossek Mihálynál anatómiát tanult, fizikából Eötvös Lóránd vizsgáztatta.
A mély vallású humanista orvos két gyermekét már kiskorukban elvesztette, a legidősebb fiú pedig felnőtt korában halt meg. Ő maga gégerák miatt súlyos műtéten esett át, de erős akarattal újra megtanult beszélni.
1979. május 13-án, 90 éves korában hunyt el Békéscsabán.
Munkássága
Hatéves klinikai tevékenysége után 1919-ben a békéscsabai városi vezetés meghívására – dr. Remenár Elek igazgató főorvos ajánlására – osztályvezető főorvosnak nevezték ki a közkórház belgyógyászati és fertőző osztályának élére. Fontosnak tartotta egy korszerű belgyógyászati osztály létrehozását, de lényegesnek tartotta a fertőzőbeteg-gyógykezelés elfogadható szintre emelését. Osztályán egy gyenge minőségű röntgenkészüléken végezte a röntgendiagnosztikát és létrehozott egy jól felszerelt laboratóriumot is. Az alapvető vizsgálatok elvégzésére megtanította az orvosokat és ápolónőket is. Szükségesnek tartotta egy központi laboratórium és kórbonctani részleg felállítását. A fertőzőbeteg-ellátás területén már nehezebben tudott eredményeket elérni, mindig ellenállásba ütközött a kórházi bizottságnál. A 25 ágyas fertőző pavilont 50 ágyasra szerette volna bővíteni, mert a járványos betegségek nagy számban tizedelték a város lakosságát. Az eredménytelen kísérletezés után 1940-ben 10.000 pengőt ajánlott fel a kórházi fertőzőpavilon bővítésére, azzal a feltétellel, hogy az építkezést a következő évben kezdjék meg és a nevét ne tüntessék fel sehol. A kórházi bizottság és Jánossy Gyula polgármester a felajánlott támogatást hálával vette tudomásul, 1942-ben megvalósult a fertőző osztály kibővítése.
A II. világháború idején bátor magatartást tanúsított, amikor osztályán zsidó származású orvosokat alkalmazott a katonai gyakorlatra hívott orvosok helyett, akiknek egyúttal az életét is megmentette. 1946-ban minden jogigény nélkül, koholt vádakkal eltávolították az osztályáról. A betegek és a közvélemény felháborodásának nyomására 1948-ban rehabilitálták. Orvosi tevékenységét nyugdíjas korában megyeszerte híres rendelőjében – a Deák utca 5. szám alatt – folytatta, egészen 1978 januárjáig, amikor beszüntette a rendelést.
Dr. Becsey jelentős szerepet vállalt a város társadalmi életében is: tagja volt a békéscsabai Levente Egyesületnek, az 1927-ben megszerveződő békéscsabai autós és motoros egyesület, az Alföldi Touring Club választmányi tagjaként vállalt szerepet. Jogosítványt motorkerékpár vezetésére 1926 nyarán szerzett. Társelnöke volt az 1937-ben megalakuló Békéscsabai Orvosi Körnek dr. Donner László és dr. Feldmann Ignácz mellett. Többször az adományozott szegény iskolás gyermekeknek és a legtöbbet adózó békéscsabaiak között is megtaláljuk a nevét. Előadásokat tartott katolikus programokon és orvosi tanfolyamokon is.
1965-ben a békéscsabai kórház jubileumi ünnepségén a nyugdíjas Becsey doktor dicsérő oklevelet vehetett át a városi tanács elnökétől. Ugyanebben az évben közlekedési balesetet szenvedett Békéscsabán, lábtöréssel került kórházba.
Emlékezete
- Születésének századik évfordulójára emlékezve, 1989. október 19-én ünnepséget rendeztek a Réthy Pál Kórház és Rendelőintézetben. Az emléknap során leplezték le emléktábláját a fertőző osztályon, majd a Városi Tanács dísztermében tudományos ülést tartottak.
- 1990-ben felmerült, hogy az egészségügyi szakközépiskola felveszi Dr. Becsey Oszkár nevét.
- Rendelője utcáját 1991-ben tiszteletére Dr. Becsey Oszkár utcára nevezték át.
Források
- Akikről utcákat nevezhetnek el... Dr. Becsey Oszkár. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. 42.szám (1990.) 2. p.
- Békés Megyei Hírlap, 46. évf. 215. szám (1991. szeptember 13.) 5. p. (Látogatva: 2017. 06. 14.)
- Békés Megyei Népújság, 20. évf. 142. szám (1965. június 18.) 2. p. (Látogatva: 2017. 06. 14.)
- Békés Megyei Népújság, 20. évf. 154. szám (1965. július 2.) 8. p. (Látogatva: 2017. 06. 14.)
- Békés Megyei Népújság, 31. évf. 231. szám (1976. szeptember 30.) 4. p. (Látogatva: 2017. 06. 14.)
- Békés Megyei Népújság, 32. évf. 303. szám (1977. december 25.) 13. p. (Látogatva: 2017. 06. 14.)
- Békés Megyei Népújság, 44. évf. 246. szám (1989. október 17.) 6. p. (Látogatva: 2017. 06. 14.)
- Békés Megyei Népújság, 45. évf. 61. szám (1990. március 12.) 3. p. (Látogatva: 2017. 06. 14.)
- Békés, 63. évf. 27. szám (1931. április 4.) 7. p. (Látogatva: 2017. 06. 15.)
- Békés, 63. évf. 83. szám (1931. október 17.) 4. p. (Látogatva: 2017. 06. 15.)
- Békésmegyei közlöny, 52. évf. 292. szám (1925. december 24.) 2. p. (Látogatva: 2017. 06. 15.)
- Békésmegyei közlöny, 53. évf. 159. szám (1926. július 17.) 1. p. (Látogatva: 2017. 06. 15.)
- Békésmegyei közlöny, 53. évf. 49. szám (1926. március 2.) 2. p. (Látogatva: 2017. 06. 15.)
- Békésmegyei közlöny, 54. évf. 117. szám (1927. május 24.) 2. p. (Látogatva: 2017. 06. 15.)
- Békésmegyei közlöny, 64. évf. 51. szám (1937. március 4.) 3. p. (Látogatva: 2017. 06. 15.)
- Körösvidék, 2. évf. 276. szám (1921. december 6.) 3. p. (Látogatva: 2017. 06. 16.)
- Körösvidék, 3. évf. 291. szám (1922. december 21.) 3. p. (Látogatva: 2017. 06. 16.)
- Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig… : a békéscsabai kórház története In. Békési Élet, 9. évf. (1974)194–195.p (Látogatva: 2017. 06. 16.)
- Sonkoly Kálmán: Száz éve született Békés megye kimagasló orvosegyénisége: dr. Becsey Oszkár. (1889-1979) In: Békési Élet. 24. évf. 4. sz. (1989) 454–463. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
