Mohácsy Mátyás (1881–1970)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(kategória szerkesztése)
a (Szócikkcímek egységesítése)
 
(15 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
gyümölcskertész, egyetemi tanár
gyümölcskertész, egyetemi tanár
-
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1881]]. [[március 12.|március 12]]-én'''. '''Édesapja, Machács János''', tímármester, aki tönkremenetele után községi végrehajtó esküdt volt, miközben '''a község gazdáinak fáit oltotta, rózsáit szemezte'''. E munkáknál '''fia, Mátyás is segédkezett''', s közben megismerte a kertészkedés alapjait.
+
== Élete ==
 +
[[Fájl:Mohacsy Matyas 1.jpg|bélyegkép|300px|Mohácsy Mátyás]]
 +
[[Fájl:Mohacsy Matyas szobor.jpg|bélyegkép|300px|Mohácsy-szobor]]
-
Elemi iskoláit és a gimnázium négy osztályát Békéscsabán végezte, majd [[1897]]-ben Arad város ösztöndíjával '''Budapesten a Kertészeti Tanintézet hallgatója lett. [[1900]]-ban szerzett diplomát.'''
+
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1881]]. [[március 12.|március 12-én]]''' Machács János és Bedák Dorottya gyermekeként. 6 testvére született. Édesapja a község gazdáinak fáit oltotta, rózsáit szemezte. E munkáknál fiaira is számított, így Mátyás is segédkezett, aki közben megismerte a kertészkedés alapjait.
-
'''[[1901]]-től [[1911]]-ig kisebb megszakításokkal külföldön''' (Anglia, Németország, Franciaország, Svájc, USA) '''vándorkertészként gyarapította ismereteit.''' Megtanult 3 világnyelvet (angol, francia, német), és széles körű ismeretanyagot sajátított el. '''[[1912]] januárjától a Kertészeti Tanintézetben gyakorlatvezető tanár, [[1914]]-ben a nagybocsoki kertmunkásiskola igazgatója volt.''' '''[[1914]] augusztusában katonai szolgálatra vonult be.''' Szibériában a krasznojarszki fogolytáborban hat évet töltött el, ahol megtanult oroszul, és gyümölcstermesztési gyakorlatot tartott. Innen '''[[1920]] áprilisában megszökött, és [[július l.|július l]]-jétől ismét a Kertészeti Tanintézetben dolgozott előadóként. [[1928]]-ban tanárrá, [[1930]]-ban igazgatóvá nevezték ki.'''  
+
Elemi iskoláit és a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|gimnázium]] négy osztályát Békéscsabán végezte. Gyenge tanulmányi eredményei miatt szülei inasnak szánták. [[1897|1897-ben]] Arad város ösztöndíjával Budapesten '''a Kertészeti Tanintézet hallgatója lett. [[1900|1900-ban]] szerzett diplomát''', évfolyamában a második legjobb eredménnyel fejezte be tanulmányait.
-
'''[[1935]]-ben elindította''' az első hazai kertészeti '''tudományos kiadványt A Kertészeti Tanintézet Közleményei címmel'''. '''Megszervezte a Magyar Faiskolai Szövetséget''', elősegítette a '''Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének létrejöttét'''. '''Munkatársaival''' kidolgozta az ország gyümölcstermesztő körzeteit, és '''létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot''', melynek elnöke Mohácsy Mátyás lett. Ezenkívül számos kertészeti érdekképviseleti szerv vezetőjévé választották. '''[[1945]] után az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar''' első '''dékánja, majd [[1948]]-tól rektora''' volt. '''Kezdeményezésére [[1949]]-ben megalakították a Kertészeti Kutató Intézetet'''. [[1949]]. [[december 31.|december 31]]-én, 68 éves korában vonult nyugdíjba.  
+
[[1901|1901-től]] [[1911|1911-ig]] kisebb megszakításokkal külföldön – Stuttgart ([[1901]]), Basel ([[1902]]), London ([[1904]]), Párizs ([[1904]]), Berlin ([[1906]]) – vándorkertészként gyarapította ismereteit, amit csak a temesvári katonai szolgálat szakított meg. Párizsban ő gondozta a botanikus kert pálmaházát, a Sorbonne-on stúdiumokat hallgatott. [[1908]] és [[1911]] között az Amerikai Egyesült Államokban járt tanulmányúton. Megtanult 3 világnyelvet (angol, francia, német) és a kertészeti kultúra széles körű ismeretanyagát sajátította el.  
-
Az ezt követő éveit is az alkotó munka tette teljessé. [[1959]]-[[1970]] között 37 könyve jelent meg, melyeknek egy részét társszerzőkkel írta. Tudományos szakcikkeinek száma meghaladta a százat. [[1952]]-ben kandidátussá, [[1957]]-ben a mezőgazdasági tudományok doktorává avatták.
+
[[1913|1913-ban]] házasodott meg, '''Gubicza Margitot vette feleségül. Három gyermekük született: Mátyás, Margit és Mária.'''
-
[[1961]]-ben gyémánt-, [[1965]]-ben vasoklevelet kapott. É'''letművének elismeréseként [[1949]]-ben Kossuth-díjjal''', [[1954]]-ben a Munka Vörös Zászló Érdemrendje  kitüntetéssel '''jutalmazták'''.
+
-
'''[[1981]]-ben''', születésének 100. évfordulója alkalmával '''Békéscsabán leleplezték''' Varga Géza szobrászművész által készített '''mellszobrát'''. Az évforduló kapcsán a Magyar Posta levelezőlapot bocsátott ki. '''Munkásságáról emlékkiállítást rendeztek a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]]. [[1992]]-ben utcát neveztek el róla a városban'''.
+
[[Fájl: Mohacsy Matyas 3.JPG|bélyegkép|300px|Sírja a Farkasréti temetőben]]'''Budapesten halt meg [[1970]]. [[április 6.|április 6-án]]''', a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.  
-
Budapesten halt meg [[1970]]. [[április 6.|április 6]]-án.
+
== Munkássága ==
 +
'''[[1912]] januárjától a Kertészeti Tanintézetben gyakorlatvezető tanár''', majd '''[[1914|1914-ben]] a nagybocsoki Kertmunkás Iskola igazgatója volt'''. [[1914]] augusztusában katonai szolgálatra vonult be. Szibériában '''a krasznojarszki fogolytáborban hat évet töltött el''', ahol megtanult oroszul, gyümölcstermesztési gyakorlatot tartott, valamint megírta két könyvének kéziratát. '''[[1920]]''' áprilisában megszökött, és '''[[július 1.|július 1-től]] ismét a Kertészeti Tanintézetben dolgozott''' előadóként. Kisebb településeken tanfolyamokat tartott. [[1922|1922-ben]] jelent meg első műve „Gyakorlati gyümölcstermesztés” címmel. Ezt követően több munkája is megjelent egyéni és társszerzőként egyaránt.  
-
== Művei ==
+
'''[[1928]]. [[augusztus 2.|augusztus 2-án]] a Kertészeti Tanintézet tanárává, [[1930]]. [[március 15.|március 15-én]] igazgatójává nevezték ki.''' Az intézmény [[1943|1943-tól]] már főiskolaként működött, ''' első dékánja''' Mohácsy lett. [[1945]] után az egykori főiskola alapjain újjászerveződő '''Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar első dékánja, majd [[1948|1948-tól]] rektora volt.'''
 +
Emellett [[1923]] és [[1943]] között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kertészettani előadójaként is tevékenykedett.
 +
 +
'''[[1935]]-ben elindította''' az első hazai kertészeti '''tudományos kiadványt ''A Kertészeti Tanintézet Közleményei'' címmel'''. '''Megszervezte a Magyar Faiskolai Szövetséget''', elősegítette a '''Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének létrejöttét'''. '''Munkatársaival''' kidolgozta az ország gyümölcstermesztő körzeteit, és '''létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot''', melynek elnöke Mohácsy Mátyás lett. Ezenkívül számos kertészeti érdekképviseleti szerv vezetőjévé választották. '''Kezdeményezésére [[1949]]-ben megalakították a Kertészeti Kutató Intézetet'''. A mezőgazdasági tudományok területén kifejtett munkáját [[1949]]. [[március 15.|március 15-én]] '''Kossuth-díj'''jal jutalmazták.
 +
 +
[[1949]]. [[december 31.|december 31]]-én, 68 éves korában vonult nyugdíjba. Az ezt követő éveit is az alkotó munka tette teljessé. '''[[1961|1961-ben]]''' a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola '''doktorává''' avatták. '''[[1963|1963-ban]]''' a Kertészeti és Szőlészeti Tudományok '''Tiszteletbeli Doktorává nyilvánították'''. [[1959]]–[[1970]] között 37 könyve jelent meg, melyeknek egy részét társszerzőkkel írta. Tudományos szakcikkeinek száma meghaladta a százat.
 +
 +
== Díjak, kitüntetések ==
 +
* 1949: Kossuth-díj
 +
* 1952: Mezőgazdasági tudományok kandidátusa
 +
* 1954: Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetés
 +
* 1957: Mezőgazdasági tudományok doktora
 +
* 1957: Kertészeti és Szőlészeti Főiskola arany oklevele
 +
* 1958: Mathiász János emlékérem
 +
* 1961: Kert- és szőlőgazdaságtudományok doktora
 +
* 1961: Gyémántoklevél
 +
* 1963: Kertészeti és Szőlészeti Tudományok Tiszteletbeli Doktora
 +
* 1963: Entz Ferenc Emlékérem
 +
* 1965: Vasoklevél
 +
 +
== Emlékezete ==
 +
* [[1981|1981-ben]], születésének 100. évfordulója alkalmával Békéscsabán leleplezték Varga Géza szobrászművész által készített '''mellszobrát'''.
 +
* [[1981|1981-ben]] '''Budapesten''' Mohácsy Mátyás születésének századik évfordulójára emlékezve '''emlékülést rendeztek'''.
 +
* [[1981|1981-ben]] '''a gyulai Mohácsy Mátyás Kertészeti Szakközépiskola tartott ünnepséget'''.
 +
* [[1981|1981-ben]] '''emléktáblát avattak''' tiszteletére a '''Gyulán''' nevét viselő iskolában. 
 +
* Az évforduló kapcsán '''a Magyar Posta levelezőlapot bocsátott ki'''.
 +
* Munkásságáról '''emlékkiállítást rendeztek''' a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeumban]].
 +
* [[1992|1992-ben]] '''utcát neveztek el róla''' Békéscsabán.
 +
* Születésének 125. évfordulóján '''Békéscsabán tartottak ünnepi megemlékezést'''.
 +
* Orosházán '''kertbarát klub viseli a nevét'''.
 +
* '''Mohácsy Mátyás-emlékérmet alapítottak''' tiszteletére, amivel a kertészet fejlesztéséért végzett tudományos, társadalmi tevékenységet díjazzák.
 +
* [[2018|2018-ban]] '''emlékkiállítás nyílt''' a [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtárban]].
 +
 +
== Művei ==
(Egyéni ill. társszerzőként.)
(Egyéni ill. társszerzőként.)
-
* Gyakorlati gyümölcstermesztés. Budapest: Légrády, 1922. p. 288. Több kiad.
+
* Gyakorlati gyümölcstermesztés. Budapest : Légrády, 1922. 288 p. (Több kiad.)
-
* Bogyós gyümölcsűek, ribiszke, köszméte, málna, szeder és szamóca termesztése. Budapest: Pátria ny. 1928. p. 131.  
+
* Bogyós gyümölcsűek, ribiszke, köszméte, málna, szeder és szamóca termesztése. Budapest : Pátria ny. 1928. 131 p.  
-
* Gyümölcstermesztés és értékesítés. Budapest: Pátria ny., 1929. p. 416.
+
* Gyümölcstermesztés és értékesítés. Budapest : Pátria ny., 1929. 416 p.
-
* Dió-, mandula-, mogyoró- és gesztenye termesztés. Budapest: Pátria ny., 1936. p. 239.
+
* Dió-, mandula-, mogyoró- és gesztenye termesztés. Budapest : Pátria ny., 1936. 239 p.
-
* A gyümölcstermesztés kézikönyve. Budapest: Pátria ny., 1936. p. 528. Több kiad.
+
* A gyümölcstermesztés kézikönyve. Budapest : Pátria ny., 1936. 528 p. (Több kiad.)
-
* Őszibarack termesztése. Budapest: Mezőgazd. K., 1951. p. 210. Több kiad.
+
* Őszibarack termesztése. Budapest : Mezőgazd. K., 1951. 210 p. (Több kiad.)
-
* A házikert gyümölcsöse. Budapest: Mezőgazd. K., 1953. p. 155. Több kiad.
+
* A házikert gyümölcsöse. Budapest : Mezőgazd. K., 1953. 155 p. (Több kiad.)
-
* A szilva termesztése és házi feldolgozása. Budapest: Mezőgazd. K., 1956. p. 145.
+
* A szilva termesztése és házi feldolgozása. Budapest : Mezőgazd. K., 1956. 145 p.
-
* Gyümölcstermesztés a házi- és háztáji kertekben. Budapest: Mezőgazd. K., 1959. p. 255. Több kiad.
+
* Gyümölcstermesztés a házi- és háztáji kertekben. Budapest : Mezőgazd. K., 1959. 255 p. (Több kiad.)
 +
 
 +
== Források ==
 +
* Békéscsabai Stark Adolf Kertbarát Kör emlékkiállításának anyaga
 +
* Dobray Endre: Kert a parlagon. Mohácsy Mátyás életútja a kertgazdaság szolgálatában. Budapest : Natura, 1970. 375. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Geday Gusztáv: Mohácsy Mátyás élete és munkássága (1881–1970). In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BCE_KEE_Sk_2003_150_ev/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=36&layout=s 150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853–2003. Budapest : BKÁE Kertészettudományi Kar, Élelmiszer-tudományi Kar és Tájépítészeti, -védelmi és –fejlesztési Kar, 2003. 35–40., 192. p.] (Látogatva: 2018. 01. 23.) 
 +
* Geday Gusztáv: Száz éve született dr. Mohácsy Mátyás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1981/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=278&layout=s Békési Élet, 16. évf. 3. szám. 279–289. p.] (Látogatva: 2018. 01. 23.)
 +
* Jubiláló orosházi kertbarátok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1985_09/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=234&layout=s Békés Megyei Népújság, 40. évf. 229. szám (1985. szeptember 30.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 01. 23.) 
 +
* Magyar agrártörténeti életrajzok. 2. köt. Budapest : Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1988. 554–558. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 534. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Megkezdődtek a kertészeti napok Kecskeméten. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BacsKiskunMegyeiNepujsag_1974_09/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=17&layout=s Petőfi Népe, 29. évf. 206. szám (1974. szeptember 4.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 01. 23.) 
 +
* Mohácsy Diáknap Gyulán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1995_03/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=221&layout=s Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 64. szám (1995. március 17.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 01. 23.) 
 +
* Mohácsy Mátyás centenáriumi emlékkötet. Békéscsaba : Mohácsy M. Emlékbiz., 1982. 159. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) 
 +
* Mohácsy Mátyás centenáriumi ünnepségek Békéscsabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1981_09/?pg=136&layout=s Békés Megyei Népújság, 36. évf. 219. szám (1981. szeptember 18.) 1. p.] (Látogatva: 2018. 11. 07.)
 +
* Mohácsy Mátyás, 1881–1970 : 125 : emlékünnepség, Békéscsaba, 2006. március 11. szerk.: Sicz György. Békéscsaba : Lencsési Közösségi Ház, 2006. 15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Pest Megyei Hírlap, 14. évf. 88. szám (1970. április 16.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/PestMegyeiHirlap_1970_04/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=155&layout=s 5. p.] (Látogatva: 2018. 01. 23.)
 +
* Sicz György: Száz éve született Mohácsy Mátyás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1981_03/?pg=92&layout=s Békés Megyei Népújság, 36. évf. 60.szám (1981. március 12.) 5. p.] (Látogatva: 2018. 11. 07.)
 +
* Szabó András: A Mohácsy Mátyás centenáriumi rendezvénysorozat tanulságai. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1981_11/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=124&layout=s Békés Megyei Népújság, 36. évf. 269. szám (1981. november 17.) 5. p.] (Látogatva: 2018. 01. 23.) 
 +
* Tisztelet a neves elődöknek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2006_05/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=70&layout=s Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 104. szám (2006. május 5.) 7. p.] (Látogatva: 2018. 01. 23.) 
 +
* Ünnepi tanácsülés a Kertészeti Egyetemen. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1981_03/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=96&layout=s Békés Megyei Népújság, 36. évf. 61. szám (1981. március 13.) 1. p.] (Látogatva: 2018. 01. 23.)
 +
* Zámbori Eszter: A múlt nagy kertészeire emlékeztek a jelen kertészei Békéscsabán. In: [https://behir.hu/a-mult-nagy-kerteszeire-emlekeztek-a-jelen-kerteszei-bekescsaban behir.hu] (Látogatva: 2018. 11. 13.)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Elhunyt dr. Mohácsy Mátyás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/PestMegyeiHirlap_1970_04/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=77&layout=s Pest Megyei Hírlap, 14. évf. 82. szám (1970. április 9.) 3. p.]
 +
* Emlékezés Mohácsy Mátyásra. szerk.: Geday Gusztáv. Budapest : Kertész. Egy., 1981
 +
* Fábián István: Az egyik legnagyobb csabai : Mohácsy Mátyás a kert-Magyarországot hagyta ránk. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2006_03/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=149&layout=s Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 59. szám (2006. március 10.) 4. p.]
 +
* Gyuró Ferenc: Mohácsy Mátyás születésének 100. évfordulójára. In: Kertgazdaság, 13. évf. 1. szám (1981) 70–77. p.
 +
* Kozma Pál: Mohácsy Mátyás emlékezete. In: Kertgazdaság, 2. évf. 3. szám (1970) 1–6. p.
 +
* Kőváry E. Péter: Hol állítják fel Mohácsy Mátyás szobrát? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1981_03/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=44&layout=s Békés Megyei Népújság, 36. évf. 55. szám (1981. március 6.) 5. p.]
 +
* Mohácsy Mátyás: Hogyan lettem én kertész? : Mohácsy Mátyás az Agrártudományi Egyetem nyugalmazott nyilvános rendes tanárának életrajza. Budapest : Mohácsy M., 1966. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Mohácsy Mátyás-emlékérem. In: Kertgazdaság, 13. évf. 6. szám (1981) 90–91. p.
 +
* Mohácsy Mátyás-emlékérem. In: Kertgazdaság, 15. évf. 6. szám (1983) 61–62. p.
 +
* Mohácsy-diáknapok Gyulán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1989_03/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=168&layout=s Békés Megyei Népújság, 44. évf. 68. szám (1989. március 21.) 1. p.]
 +
* Sicz György: 130 éve született Mohácsy Mátyás. In: Kertészet és szőlészet, 60. évf. 10. szám (2011) 26. p.
 +
* Sicz György: Mohácsy Mátyás-centenáriumi rendezvények Békéscsabán. In: Kertgazdaság, 14. évf. 1. szám (1982) 100–101. p.
 +
* Százharminc éve született Mohácsy Mátyás. In: Kertészet és szőlészet, 60. évf. 46. szám 17. p.
-
* Dobray Endre: Kert a parlagon. Mohácsy Mátyás életútja a kertgazdaság szolgálatában. Budapest: Natura, 1970. p. 375. Bibliogr. p. 361-374.
+
== Külső hivatkozások ==
-
* Magyar agrártörténeti életrajzok. 2. köt. Budapest: Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1988. p. 554-558.
+
* Mohácsy Mátyás In: [https://www.kozterkep.hu/~/8179/ köztérkép.hu]
-
* Magyar agrártörténeti életrajzok. 2. köt. Budapest: Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1988. p. 554.
+
* Mohácsy Mátyás In: [http://tudosnaptar.kfki.hu/localhost/egyen.php?namenev=mohacsy&nev5=Moh%E1csy+M%E1ty%E1s Tudósnaptár]
-
* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest: Akadémiai K., 1981. p. 534.
+
* Mohácsy Mátyás In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Moh%C3%A1csy_M%C3%A1ty%C3%A1s Wikipédia]
-
* Mohácsy Mátyás centenáriumi emlékkötet. Békéscsaba: Mohácsy M. Emlékbiz., 1982. p. 159.
+
-
* Mohácsy Mátyás centenáriumi ünnepségek Békéscsabán. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. (1981. szeptember 18.) 219. sz. p. 1.
+
-
* Sicz György: Száz éve született Mohácsy Mátyás. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. (1981. március 12.) 60.sz. p. 5.
+
-
* Sicz György: Száz éve született Mohácsy Mátyás. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. (1981. március 12.) 60.sz. p. 5.
+
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
-
[[Kategória:Pedagógus]]
+
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
 +
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Agrárszakemberek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]
 +
[[Kategória:Kertészek]]
 +
[[Kategória:Kossuth-díjasok]]

A lap jelenlegi, 2021. március 29., 12:51-kori változata

gyümölcskertész, egyetemi tanár

Tartalomjegyzék

Élete

Mohácsy Mátyás
Mohácsy-szobor

Békéscsabán született 1881. március 12-én Machács János és Bedák Dorottya gyermekeként. 6 testvére született. Édesapja a község gazdáinak fáit oltotta, rózsáit szemezte. E munkáknál fiaira is számított, így Mátyás is segédkezett, aki közben megismerte a kertészkedés alapjait.

Elemi iskoláit és a gimnázium négy osztályát Békéscsabán végezte. Gyenge tanulmányi eredményei miatt szülei inasnak szánták. 1897-ben Arad város ösztöndíjával Budapesten a Kertészeti Tanintézet hallgatója lett. 1900-ban szerzett diplomát, évfolyamában a második legjobb eredménnyel fejezte be tanulmányait.

1901-től 1911-ig kisebb megszakításokkal külföldön – Stuttgart (1901), Basel (1902), London (1904), Párizs (1904), Berlin (1906) – vándorkertészként gyarapította ismereteit, amit csak a temesvári katonai szolgálat szakított meg. Párizsban ő gondozta a botanikus kert pálmaházát, a Sorbonne-on stúdiumokat hallgatott. 1908 és 1911 között az Amerikai Egyesült Államokban járt tanulmányúton. Megtanult 3 világnyelvet (angol, francia, német) és a kertészeti kultúra széles körű ismeretanyagát sajátította el.

1913-ban házasodott meg, Gubicza Margitot vette feleségül. Három gyermekük született: Mátyás, Margit és Mária.

Sírja a Farkasréti temetőben
Budapesten halt meg 1970. április 6-án, a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

1912 januárjától a Kertészeti Tanintézetben gyakorlatvezető tanár, majd 1914-ben a nagybocsoki Kertmunkás Iskola igazgatója volt. 1914 augusztusában katonai szolgálatra vonult be. Szibériában a krasznojarszki fogolytáborban hat évet töltött el, ahol megtanult oroszul, gyümölcstermesztési gyakorlatot tartott, valamint megírta két könyvének kéziratát. 1920 áprilisában megszökött, és július 1-től ismét a Kertészeti Tanintézetben dolgozott előadóként. Kisebb településeken tanfolyamokat tartott. 1922-ben jelent meg első műve „Gyakorlati gyümölcstermesztés” címmel. Ezt követően több munkája is megjelent egyéni és társszerzőként egyaránt.

1928. augusztus 2-án a Kertészeti Tanintézet tanárává, 1930. március 15-én igazgatójává nevezték ki. Az intézmény 1943-tól már főiskolaként működött, első dékánja Mohácsy lett. 1945 után az egykori főiskola alapjain újjászerveződő Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar első dékánja, majd 1948-tól rektora volt.

Emellett 1923 és 1943 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kertészettani előadójaként is tevékenykedett.

1935-ben elindította az első hazai kertészeti tudományos kiadványt A Kertészeti Tanintézet Közleményei címmel. Megszervezte a Magyar Faiskolai Szövetséget, elősegítette a Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének létrejöttét. Munkatársaival kidolgozta az ország gyümölcstermesztő körzeteit, és létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot, melynek elnöke Mohácsy Mátyás lett. Ezenkívül számos kertészeti érdekképviseleti szerv vezetőjévé választották. Kezdeményezésére 1949-ben megalakították a Kertészeti Kutató Intézetet. A mezőgazdasági tudományok területén kifejtett munkáját 1949. március 15-én Kossuth-díjjal jutalmazták.

1949. december 31-én, 68 éves korában vonult nyugdíjba. Az ezt követő éveit is az alkotó munka tette teljessé. 1961-ben a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola doktorává avatták. 1963-ban a Kertészeti és Szőlészeti Tudományok Tiszteletbeli Doktorává nyilvánították. 1959–1970 között 37 könyve jelent meg, melyeknek egy részét társszerzőkkel írta. Tudományos szakcikkeinek száma meghaladta a százat.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Művei

(Egyéni ill. társszerzőként.)

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Moh%C3%A1csy_M%C3%A1ty%C3%A1s_(1881%E2%80%931970)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök