Mohácsy Mátyás (1881–1970)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(szócikk létrehozása)
a (Szócikkcímek egységesítése)
 
(20 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
gyümölcskertész, egyetemi tanár. Békéscsaba, 1881. március 12. - Budapest, 1970. április 6.
+
gyümölcskertész, egyetemi tanár
-
Édesapja, Machács János, tímármester, aki tönkremenetele után községi végrehajtó esküdt volt, miközben a község gazdáinak fáit oltotta, rózsáit szemezte. E munkáknál fia, Mátyás is segédkezett, s közben megismerte a kertészkedés alapjait. Elemi iskoláit és a gimnázium négy osztályát Békéscsabán végezte, majd 1897-ben Arad város ösztöndíjával Budapesten a Kertészeti Tanintézet hallgatója lett. 1900-ban szerzett diplomát. 1901-től 1911-ig kisebb megszakításokkal külföldön (Anglia, Németország, Franciaország, Svájc, USA) vándorkertészként gyarapította ismereteit. Megtanult 3 világnyelvet (angol,
+
 
-
francia, német), és széles körű ismeretanyagot sajátított el. 1912 januárjától a Kertészeti Tanintézetben gyakorlatvezető tanár, 1914-ben a nagybocsoki kertmunkásiskola igazgatója volt. 1914 augusztusában katonai szolgálatra vonult be. Szibériában a krasznojarszki fogolytáborban hat évet töltött el, ahol megtanult oroszul, és gyümölcstermesztési gyakorlatot tartott. Innen 1920 áprilisában megszökött, és július l-jétől ismét a Kertészeti Tanintézetben
+
== Élete ==
-
dolgozott előadóként. 1928-ban tanárrá, 1930-ban igazgatóvá nevezték ki. 1935-ben elindította az első hazai kertészeti tudományos kiadványt A Kertészeti Tanintézet Közleményei címmel. Megszervezte a Magyar Faiskolai Szövetséget, elősegítette a Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének létrejöttét. Munkatársaival kidolgozta az ország gyümölcstermesztő körzeteit, és létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot, melynek elnöke Mohácsy Mátyás lett. Ezenkívül számos kertészeti érdekképviseleti szerv vezetőjévé választották. 1945 után az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar első
+
[[Fájl:Mohacsy Matyas 1.jpg|bélyegkép|300px|Mohácsy Mátyás]]
-
dékánja, majd 1948-tól rektora volt. Kezdeményezésére 1949-ben megalakították a Kertészeti Kutató Intézetet. 1949. december 31-én, 68 éves korában vonult nyugdíjba. Az ezt követő éveit is az alkotó munka tette teljessé. 1959-1970 között 37 könyve jelent meg, melyeknek egy részét társszerzőkkel írta. Tudományos szakcikkeinek száma meghaladta a százat. 1952-ben kandidátussá, 1957-ben a mezőgazdasági tudományok doktorává avatták.
+
[[Fájl:Mohacsy Matyas szobor.jpg|bélyegkép|300px|Mohácsy-szobor]]
-
1961-ben gyémánt-, 1965-ben vasoklevelet kapott Életművének elismeréseként 1949-ben Kossuth-díjjal, 1954-ben a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetéssel jutalmazták. 1981-ben, születésének 100. évfordulója alkalmával Békéscsabán leleplezték Varga Géza szobrászművész által készített mellszobrát. Az évforduló kapcsán a Magyar Posta levelezőlapot bocsátott ki. Munkásságáról emlékkiállítást rendeztek a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. 1992-ben utcát neveztek el róla a városban.
+
 
-
MŰVEI: (Egyéni ill. társszerzőként.)
+
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1881]]. [[március 12.|március 12-én]]''' Machács János és Bedák Dorottya gyermekeként. 6 testvére született. Édesapja a község gazdáinak fáit oltotta, rózsáit szemezte. E munkáknál fiaira is számított, így Mátyás is segédkezett, aki közben megismerte a kertészkedés alapjait.  
-
Gyakorlati gyümölcstermesztés. Bp. 1922. Légrády. 288 p.Több kiad.
+
 
-
Bogyós gyümölcsűek, ribiszke, köszméte, málna, szeder és szamóca termesztése. Bp. 1928.Pátria ny. 131 p.
+
Elemi iskoláit és a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|gimnázium]] négy osztályát Békéscsabán végezte. Gyenge tanulmányi eredményei miatt szülei inasnak szánták. [[1897|1897-ben]] Arad város ösztöndíjával Budapesten '''a Kertészeti Tanintézet hallgatója lett. [[1900|1900-ban]] szerzett diplomát''', évfolyamában a második legjobb eredménnyel fejezte be tanulmányait.  
-
Gyümölcstermesztés és értékesítés. Bp. 1929. Pátria ny. 416 p.
+
 
-
Dió-, mandula-, mogyoró- és gesztenye termesztés. Bp. 1936. Pátria ny. 239 p.
+
[[1901|1901-től]] [[1911|1911-ig]] kisebb megszakításokkal külföldön – Stuttgart ([[1901]]), Basel ([[1902]]), London ([[1904]]), Párizs ([[1904]]), Berlin ([[1906]]) vándorkertészként gyarapította ismereteit, amit csak a temesvári katonai szolgálat szakított meg. Párizsban ő gondozta a botanikus kert pálmaházát, a Sorbonne-on stúdiumokat hallgatott. [[1908]] és [[1911]] között az Amerikai Egyesült Államokban járt tanulmányúton. Megtanult 3 világnyelvet (angol, francia, német) és a kertészeti kultúra széles körű ismeretanyagát sajátította el.  
-
A gyümölcstermesztés kézikönyve. Bp. 1936. Pátria ny. 528 p.Több kiad.
+
 
-
Őszibarack termesztése. Bp. 1951. Mezőgazd. K. 210 p.Több kiad.
+
[[1913|1913-ban]] házasodott meg, '''Gubicza Margitot vette feleségül. Három gyermekük született: Mátyás, Margit és Mária.'''
-
A házikert gyümölcsöse. Bp. 1953. Mezőgazd. K. 155 p.Több kiad.
+
 
-
A szilva termesztése és házi feldolgozása. Bp. 1956. Mezőgazd. K. 145 p.
+
[[Fájl: Mohacsy Matyas 3.JPG|bélyegkép|300px|Sírja a Farkasréti temetőben]]'''Budapesten halt meg [[1970]]. [[április 6.|április 6-án]]''', a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.
-
Gyümölcstermesztés a házi- és háztáji kertekben. Bp. 1959. Mezőgazd. K. 255 p. Több kiad.
+
 
-
IRODALOM:
+
== Munkássága ==
-
DOBRAY Endre Kert a parlagon. Mohácsy Mátyás életútja a kertgazdaság szolgálatában. Bp. 1970. Natura.375 p.Bibliogr. 361-374. p.
+
'''[[1912]] januárjától a Kertészeti Tanintézetben gyakorlatvezető tanár''', majd '''[[1914|1914-ben]] a nagybocsoki Kertmunkás Iskola igazgatója volt'''. [[1914]] augusztusában katonai szolgálatra vonult be. Szibériában '''a krasznojarszki fogolytáborban hat évet töltött el''', ahol megtanult oroszul, gyümölcstermesztési gyakorlatot tartott, valamint megírta két könyvének kéziratát. '''[[1920]]''' áprilisában megszökött, és '''[[július 1.|július 1-től]] ismét a Kertészeti Tanintézetben dolgozott''' előadóként. Kisebb településeken tanfolyamokat tartott. [[1922|1922-ben]] jelent meg első műve „Gyakorlati gyümölcstermesztés” címmel. Ezt követően több munkája is megjelent egyéni és társszerzőként egyaránt.
-
Magyar agrártörténeti életrajzok. 2. köt. Szerk. Für Lajos és Pintér János. Bp. 1988. Magyar Mezőgazd. Múzeum. 554-558. p.
+
 
-
Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1981. Akadémiai K. 534. p.
+
'''[[1928]]. [[augusztus 2.|augusztus 2-án]] a Kertészeti Tanintézet tanárává, [[1930]]. [[március 15.|március 15-én]] igazgatójává nevezték ki.''' Az intézmény [[1943|1943-tól]] már főiskolaként működött, ''' első dékánja''' Mohácsy lett. [[1945]] után az egykori főiskola alapjain újjászerveződő '''Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar első dékánja, majd [[1948|1948-tól]] rektora volt.'''
-
Mohácsy Mátyás centenáriumi emlékkötet. Bcs. 1982. Mohácsy M. Emlékbiz. 159 p.
+
 
-
Mohácsy Mátyás centenáriumi ünnepségek Békéscsabán = Békés Megyei Népújság. 36. évf.1981. szeptember 18. 219. sz. 1. p.
+
Emellett [[1923]] és [[1943]] között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kertészettani előadójaként is tevékenykedett.
-
SICZ György Száz éve született Mohácsy Mátyás = Békés Megyei Népújság. 36. évf. 1981. március 12. 60.sz. 5. p.
+
 
-
KÉP:
+
'''[[1935]]-ben elindította''' az első hazai kertészeti '''tudományos kiadványt ''A Kertészeti Tanintézet Közleményei'' címmel'''. '''Megszervezte a Magyar Faiskolai Szövetséget''', elősegítette a '''Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének létrejöttét'''. '''Munkatársaival''' kidolgozta az ország gyümölcstermesztő körzeteit, és '''létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot''', melynek elnöke Mohácsy Mátyás lett. Ezenkívül számos kertészeti érdekképviseleti szerv vezetőjévé választották. '''Kezdeményezésére [[1949]]-ben megalakították a Kertészeti Kutató Intézetet'''. A mezőgazdasági tudományok területén kifejtett munkáját [[1949]]. [[március 15.|március 15-én]] '''Kossuth-díj'''jal jutalmazták.
-
Magyar agrártörténeti életrajzok. 2. köt. Szerk. Für Lajos és Pintér János. Bp. 1988. Magyar Mezőgazd. Múzeum.554. p.
+
 
-
SICZ György Száz éve született Mohácsy Mátyás = Békés Megyei Népújság. 36. évf. 1981. március 12. 60.sz. 5. p.
+
[[1949]]. [[december 31.|december 31]]-én, 68 éves korában vonult nyugdíjba. Az ezt követő éveit is az alkotó munka tette teljessé. '''[[1961|1961-ben]]''' a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola '''doktorává''' avatták. '''[[1963|1963-ban]]''' a Kertészeti és Szőlészeti Tudományok '''Tiszteletbeli Doktorává nyilvánították'''. [[1959]]–[[1970]] között 37 könyve jelent meg, melyeknek egy részét társszerzőkkel írta. Tudományos szakcikkeinek száma meghaladta a százat.  
 +
 
 +
== Díjak, kitüntetések ==
 +
* 1949: Kossuth-díj
 +
* 1952: Mezőgazdasági tudományok kandidátusa
 +
* 1954: Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetés
 +
* 1957: Mezőgazdasági tudományok doktora
 +
* 1957: Kertészeti és Szőlészeti Főiskola arany oklevele
 +
* 1958: Mathiász János emlékérem
 +
* 1961: Kert- és szőlőgazdaságtudományok doktora
 +
* 1961: Gyémántoklevél
 +
* 1963: Kertészeti és Szőlészeti Tudományok Tiszteletbeli Doktora
 +
* 1963: Entz Ferenc Emlékérem
 +
* 1965: Vasoklevél
 +
 
 +
== Emlékezete ==
 +
* [[1981|1981-ben]], születésének 100. évfordulója alkalmával Békéscsabán leleplezték Varga Géza szobrászművész által készített '''mellszobrát'''.  
 +
* [[1981|1981-ben]] '''Budapesten''' Mohácsy Mátyás születésének századik évfordulójára emlékezve '''emlékülést rendeztek'''.
 +
* [[1981|1981-ben]] '''a gyulai Mohácsy Mátyás Kertészeti Szakközépiskola tartott ünnepséget'''.
 +
* [[1981|1981-ben]] '''emléktáblát avattak''' tiszteletére a '''Gyulán''' nevét viselő iskolában. 
 +
* Az évforduló kapcsán '''a Magyar Posta levelezőlapot bocsátott ki'''.  
 +
* Munkásságáról '''emlékkiállítást rendeztek''' a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeumban]].  
 +
* [[1992|1992-ben]] '''utcát neveztek el róla''' Békéscsabán.
 +
* Születésének 125. évfordulóján '''Békéscsabán tartottak ünnepi megemlékezést'''.
 +
* Orosházán '''kertbarát klub viseli a nevét'''.  
 +
* '''Mohácsy Mátyás-emlékérmet alapítottak''' tiszteletére, amivel a kertészet fejlesztéséért végzett tudományos, társadalmi tevékenységet díjazzák.
 +
* [[2018|2018-ban]] '''emlékkiállítás nyílt''' a [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtárban]].
 +
 
 +
== Művei ==
 +
(Egyéni ill. társszerzőként.)
 +
* Gyakorlati gyümölcstermesztés. Budapest : Légrády, 1922. 288 p. (Több kiad.)
 +
* Bogyós gyümölcsűek, ribiszke, köszméte, málna, szeder és szamóca termesztése. Budapest : Pátria ny. 1928. 131 p.  
 +
* Gyümölcstermesztés és értékesítés. Budapest : Pátria ny., 1929. 416 p.
 +
* Dió-, mandula-, mogyoró- és gesztenye termesztés. Budapest : Pátria ny., 1936. 239 p.
 +
* A gyümölcstermesztés kézikönyve. Budapest : Pátria ny., 1936. 528 p. (Több kiad.)
 +
* Őszibarack termesztése. Budapest : Mezőgazd. K., 1951. 210 p. (Több kiad.)
 +
* A házikert gyümölcsöse. Budapest : Mezőgazd. K., 1953. 155 p. (Több kiad.)
 +
* A szilva termesztése és házi feldolgozása. Budapest : Mezőgazd. K., 1956. 145 p.
 +
* Gyümölcstermesztés a házi- és háztáji kertekben. Budapest : Mezőgazd. K., 1959. 255 p. (Több kiad.)
 +
 
 +
== Források ==
 +
* Békéscsabai Stark Adolf Kertbarát Kör emlékkiállításának anyaga
 +
* Dobray Endre: Kert a parlagon. Mohácsy Mátyás életútja a kertgazdaság szolgálatában. Budapest : Natura, 1970. 375. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Geday Gusztáv: Mohácsy Mátyás élete és munkássága (1881–1970). In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BCE_KEE_Sk_2003_150_ev/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=36&layout=s 150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853–2003. Budapest : BKÁE Kertészettudományi Kar, Élelmiszer-tudományi Kar és Tájépítészeti, -védelmi és –fejlesztési Kar, 2003. 35–40., 192. p.] (Látogatva: 2018. 01. 23.) 
 +
* Geday Gusztáv: Száz éve született dr. Mohácsy Mátyás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1981/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=278&layout=s Békési Élet, 16. évf. 3. szám. 279–289. p.] (Látogatva: 2018. 01. 23.)
 +
* Jubiláló orosházi kertbarátok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1985_09/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=234&layout=s Békés Megyei Népújság, 40. évf. 229. szám (1985. szeptember 30.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 01. 23.) 
 +
* Magyar agrártörténeti életrajzok. 2. köt. Budapest : Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1988. 554–558. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 534. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Megkezdődtek a kertészeti napok Kecskeméten. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BacsKiskunMegyeiNepujsag_1974_09/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=17&layout=s Petőfi Népe, 29. évf. 206. szám (1974. szeptember 4.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 01. 23.) 
 +
* Mohácsy Diáknap Gyulán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1995_03/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=221&layout=s Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 64. szám (1995. március 17.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 01. 23.) 
 +
* Mohácsy Mátyás centenáriumi emlékkötet. Békéscsaba : Mohácsy M. Emlékbiz., 1982. 159. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) 
 +
* Mohácsy Mátyás centenáriumi ünnepségek Békéscsabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1981_09/?pg=136&layout=s Békés Megyei Népújság, 36. évf. 219. szám (1981. szeptember 18.) 1. p.] (Látogatva: 2018. 11. 07.)
 +
* Mohácsy Mátyás, 1881–1970 : 125 : emlékünnepség, Békéscsaba, 2006. március 11. szerk.: Sicz György. Békéscsaba : Lencsési Közösségi Ház, 2006. 15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Pest Megyei Hírlap, 14. évf. 88. szám (1970. április 16.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/PestMegyeiHirlap_1970_04/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=155&layout=s 5. p.] (Látogatva: 2018. 01. 23.)
 +
* Sicz György: Száz éve született Mohácsy Mátyás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1981_03/?pg=92&layout=s Békés Megyei Népújság, 36. évf. 60.szám (1981. március 12.) 5. p.] (Látogatva: 2018. 11. 07.)
 +
* Szabó András: A Mohácsy Mátyás centenáriumi rendezvénysorozat tanulságai. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1981_11/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=124&layout=s Békés Megyei Népújság, 36. évf. 269. szám (1981. november 17.) 5. p.] (Látogatva: 2018. 01. 23.) 
 +
* Tisztelet a neves elődöknek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2006_05/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=70&layout=s Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 104. szám (2006. május 5.) 7. p.] (Látogatva: 2018. 01. 23.) 
 +
* Ünnepi tanácsülés a Kertészeti Egyetemen. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1981_03/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=96&layout=s Békés Megyei Népújság, 36. évf. 61. szám (1981. március 13.) 1. p.] (Látogatva: 2018. 01. 23.)
 +
* Zámbori Eszter: A múlt nagy kertészeire emlékeztek a jelen kertészei Békéscsabán. In: [https://behir.hu/a-mult-nagy-kerteszeire-emlekeztek-a-jelen-kerteszei-bekescsaban behir.hu] (Látogatva: 2018. 11. 13.)
 +
 
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Elhunyt dr. Mohácsy Mátyás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/PestMegyeiHirlap_1970_04/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=77&layout=s Pest Megyei Hírlap, 14. évf. 82. szám (1970. április 9.) 3. p.]
 +
* Emlékezés Mohácsy Mátyásra. szerk.: Geday Gusztáv. Budapest : Kertész. Egy., 1981
 +
* Fábián István: Az egyik legnagyobb csabai : Mohácsy Mátyás a kert-Magyarországot hagyta ránk. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2006_03/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=149&layout=s Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 59. szám (2006. március 10.) 4. p.]
 +
* Gyuró Ferenc: Mohácsy Mátyás születésének 100. évfordulójára. In: Kertgazdaság, 13. évf. 1. szám (1981) 70–77. p.
 +
* Kozma Pál: Mohácsy Mátyás emlékezete. In: Kertgazdaság, 2. évf. 3. szám (1970) 1–6. p.
 +
* Kőváry E. Péter: Hol állítják fel Mohácsy Mátyás szobrát? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1981_03/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=44&layout=s Békés Megyei Népújság, 36. évf. 55. szám (1981. március 6.) 5. p.]
 +
* Mohácsy Mátyás: Hogyan lettem én kertész? : Mohácsy Mátyás az Agrártudományi Egyetem nyugalmazott nyilvános rendes tanárának életrajza. Budapest : Mohácsy M., 1966. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Mohácsy Mátyás-emlékérem. In: Kertgazdaság, 13. évf. 6. szám (1981) 90–91. p.
 +
* Mohácsy Mátyás-emlékérem. In: Kertgazdaság, 15. évf. 6. szám (1983) 61–62. p.
 +
* Mohácsy-diáknapok Gyulán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1989_03/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=168&layout=s Békés Megyei Népújság, 44. évf. 68. szám (1989. március 21.) 1. p.]
 +
* Sicz György: 130 éve született Mohácsy Mátyás. In: Kertészet és szőlészet, 60. évf. 10. szám (2011) 26. p.
 +
* Sicz György: Mohácsy Mátyás-centenáriumi rendezvények Békéscsabán. In: Kertgazdaság, 14. évf. 1. szám (1982) 100–101. p.
 +
* Százharminc éve született Mohácsy Mátyás. In: Kertészet és szőlészet, 60. évf. 46. szám 17. p.
 +
 
 +
== Külső hivatkozások ==
 +
* Mohácsy Mátyás In: [https://www.kozterkep.hu/~/8179/ köztérkép.hu]
 +
* Mohácsy Mátyás In: [http://tudosnaptar.kfki.hu/localhost/egyen.php?namenev=mohacsy&nev5=Moh%E1csy+M%E1ty%E1s Tudósnaptár]
 +
* Mohácsy Mátyás In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Moh%C3%A1csy_M%C3%A1ty%C3%A1s Wikipédia]
 +
 
 +
[[Kategória:Békéscsaba]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
 +
[[Kategória:Pedagógusok]]
 +
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Agrárszakemberek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]
 +
[[Kategória:Kertészek]]
 +
[[Kategória:Kossuth-díjasok]]

A lap jelenlegi, 2021. március 29., 12:51-kori változata

gyümölcskertész, egyetemi tanár

Tartalomjegyzék

Élete

Mohácsy Mátyás
Mohácsy-szobor

Békéscsabán született 1881. március 12-én Machács János és Bedák Dorottya gyermekeként. 6 testvére született. Édesapja a község gazdáinak fáit oltotta, rózsáit szemezte. E munkáknál fiaira is számított, így Mátyás is segédkezett, aki közben megismerte a kertészkedés alapjait.

Elemi iskoláit és a gimnázium négy osztályát Békéscsabán végezte. Gyenge tanulmányi eredményei miatt szülei inasnak szánták. 1897-ben Arad város ösztöndíjával Budapesten a Kertészeti Tanintézet hallgatója lett. 1900-ban szerzett diplomát, évfolyamában a második legjobb eredménnyel fejezte be tanulmányait.

1901-től 1911-ig kisebb megszakításokkal külföldön – Stuttgart (1901), Basel (1902), London (1904), Párizs (1904), Berlin (1906) – vándorkertészként gyarapította ismereteit, amit csak a temesvári katonai szolgálat szakított meg. Párizsban ő gondozta a botanikus kert pálmaházát, a Sorbonne-on stúdiumokat hallgatott. 1908 és 1911 között az Amerikai Egyesült Államokban járt tanulmányúton. Megtanult 3 világnyelvet (angol, francia, német) és a kertészeti kultúra széles körű ismeretanyagát sajátította el.

1913-ban házasodott meg, Gubicza Margitot vette feleségül. Három gyermekük született: Mátyás, Margit és Mária.

Sírja a Farkasréti temetőben
Budapesten halt meg 1970. április 6-án, a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

1912 januárjától a Kertészeti Tanintézetben gyakorlatvezető tanár, majd 1914-ben a nagybocsoki Kertmunkás Iskola igazgatója volt. 1914 augusztusában katonai szolgálatra vonult be. Szibériában a krasznojarszki fogolytáborban hat évet töltött el, ahol megtanult oroszul, gyümölcstermesztési gyakorlatot tartott, valamint megírta két könyvének kéziratát. 1920 áprilisában megszökött, és július 1-től ismét a Kertészeti Tanintézetben dolgozott előadóként. Kisebb településeken tanfolyamokat tartott. 1922-ben jelent meg első műve „Gyakorlati gyümölcstermesztés” címmel. Ezt követően több munkája is megjelent egyéni és társszerzőként egyaránt.

1928. augusztus 2-án a Kertészeti Tanintézet tanárává, 1930. március 15-én igazgatójává nevezték ki. Az intézmény 1943-tól már főiskolaként működött, első dékánja Mohácsy lett. 1945 után az egykori főiskola alapjain újjászerveződő Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar első dékánja, majd 1948-tól rektora volt.

Emellett 1923 és 1943 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kertészettani előadójaként is tevékenykedett.

1935-ben elindította az első hazai kertészeti tudományos kiadványt A Kertészeti Tanintézet Közleményei címmel. Megszervezte a Magyar Faiskolai Szövetséget, elősegítette a Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének létrejöttét. Munkatársaival kidolgozta az ország gyümölcstermesztő körzeteit, és létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot, melynek elnöke Mohácsy Mátyás lett. Ezenkívül számos kertészeti érdekképviseleti szerv vezetőjévé választották. Kezdeményezésére 1949-ben megalakították a Kertészeti Kutató Intézetet. A mezőgazdasági tudományok területén kifejtett munkáját 1949. március 15-én Kossuth-díjjal jutalmazták.

1949. december 31-én, 68 éves korában vonult nyugdíjba. Az ezt követő éveit is az alkotó munka tette teljessé. 1961-ben a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola doktorává avatták. 1963-ban a Kertészeti és Szőlészeti Tudományok Tiszteletbeli Doktorává nyilvánították. 19591970 között 37 könyve jelent meg, melyeknek egy részét társszerzőkkel írta. Tudományos szakcikkeinek száma meghaladta a százat.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Művei

(Egyéni ill. társszerzőként.)

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök