|
|
| (37 közbeeső változat nincs mutatva) |
| 1. sor: |
1. sor: |
| - | [[Fájl:Illyes gergely szabadkigyos utolso vonatjarat inditasa.jpg|bélyegkép|350px|Az utolsó vonat indul Szabadkígyós állomásról]]Az '''Alföldi Kisvasút''' (régebbi nevén '''Alföldi Első Gazdasági Vasút''', '''AEGV''') országos szinten is kiemelkedő hosszúságú, 156 kilométeres (1956) hálózati hosszával Békés megye legkiterjedtebb keskeny nyomközű hálózata volt 1894 és 1971 között. Gazdasági jelentősége mellett fontos városképi tényezővé is vált Békéscsabán, Békésen és Vésztőn. | + | Szócikkeim: |
| | + | *[[Alföldi Kisvasút]] |
| | + | *[[Vasútállomás (Békéscsaba)]] |
| | + | *[[Bohn téglagyár (Békéscsaba)]] |
| | | | |
| - | ==Története==
| + | Tervezett: |
| - | Az Alföldi Kisvasút története 1894-ben kezdődött, amikor az [[Arad és Csanádi Egyesült Vasutak]] leányvállalataként működő Alföldi Első Gazdasági Vasút átadta első vonalát [[Mezőkovácsháza|Kovácsháza]] és Kupapuszta között. A forgalom ekkor két [[gőzmozdony|gőzmozdonnyal]] indult meg a vonalon. A megépült vasútvonal [[1900]]-ig csak a környező földbirtokosok terményeit fuvarozta. A [[Mezőkovácsháza|Kovácsháza]]–[[Békéscsaba|Csaba]]-vasútvonal már közforgalmú vasútvonalként épült [[1899]]-ben. Ezzel a kialakulóban lévő hálózat elérte későbbi központját, [[Békéscsaba|Békéscsabát]]. Ennek a vonalnak az építését már a megye és a városi szervek is támogatták pénzügyileg. A hálózat kiépülése a [[Békéscsaba|Csaba]]–[[Békés]]-vonallal folytatódott, aminek átadására [[1903]]-ban került sor. Az új [[vasúti pálya|pálya]] üzemelését (hazánkban először) teljesen motoros üzeműre tervezték. A forgalmat benzin-villamos és gőzmotoros [[motorkocsi]]k, illetve [[mozdony]]ok bonyolították le. A gerincvonal építésének utolsó szakaszaként [[1904]]-re megtörtént a [[Békés]]–[[Vésztő]] szakasz átadása is.
| + | |
| | | | |
| - | A vasúthoz számos uradalmi vasút csatlakozott. [[1905]]-ben fejeződött be a [[Tótkomlós]] és [[Kaszaper|Géza megálló]] közötti szárnyvonal építése, majd hosszú tervezés után [[1925]]-ben a [[Tótkomlós]]–[[Orosháza]] vonal kiépülésével a vasút elérte [[Orosháza|Orosházát]]. Egy évvel később, 1926-ban megépült Orosházáról a hálózatba [[Gyopárosfürdő]]t bekötő vonal is. Ezzel kialakult az AEGV teljes hálózata, a két [[világháború]] között ezután már csak a meglévő hálózatot fejlesztették.
| + | *Suk, Wagner és Fiai Téglagyár (Békéscsaba) |
| - | | + | *Alföldi Kerti Gazdasági Vasutak |
| - | Az AEGV önálló vállalattá vált, független lett korábbi anyavállalatának jogutódjától, a [[Szeged-Csanádi Vasút]]tól. A [[második világháború]]s hadműveletek és bombázások során a vasúti pályában és járművekben is komoly károk keletkeztek, azonban a forgalmat [[1945]]. [[november 23.|november 23-áig]] fenn tudták tartani. A vállalat ekkorra csődbe ment, sem a dolgozók bérét, sem a mozdonyokhoz szükséges szenet nem tudták megvásárolni. A kisvasút leállt.
| + | |
| - | | + | |
| - | === A MÁV Alföldi Kisvasút ===
| + | |
| - | | + | |
| - | A leállt vasútüzemet [[1945]]. [[december 1.|december 1-jén]] a [[Magyar Királyi Államvasutak|MÁV]] vette át. Ezzel megszületett a ''MÁV Alföldi Kisvasút''.
| + | |
| - | | + | |
| - | Az [[államosítás]] után a kezdeti időszakban jelentős fejlesztések történtek. [[1948]]-ban megnyílt a forgalomnak a [[Tótkomlós]]–[[Békéssámson]] vonalszakasz, majd [[1949]]-ben a [[Ludad]] és [[Vizesfás]] közötti szakaszt tették közforgalmúvá. Végül megépült a [[Gyopárosfürdő]]t [[Rákóczitelep]]pel összekötő vonal és a [[pusztaföldvár]]i szárnyvonal is.
| + | |
| - | | + | |
| - | A forgalmat eleinte a [[második világháború]]ban zsákmányolt [[gőzmozdony]]okkal bonyolították le, majd [[1949]]-től [[jugoszláv]] exportból visszamaradt [[mozdony]]ok kerültek a vasútra. Később, a [[1960-as évek|'60-as évek]] elejére már [[Mk48]]-as sorozatú [[dízelmozdony]]ok, korszerű légfékes személy- és teherkocsik közlekedtek a vasútvonalon. A gőzvontatás [[1964]]-ben szűnt meg.
| + | |
| - | | + | |
| - | === A megszüntetés ===
| + | |
| - | Az [[1960-as évek]]ben kezdődött el Magyarországon a vasutak térvesztése, amely kezdetben néhány gazdasági vasút és határközeli nagyvasút elbontásával járt, később azonban lendületet kapott az [[1968-as közlekedéspolitikai koncepció]] megszületésével, mely a forgalom mindinkább közútra terelését tűzte ki célul. Az Alföldi Kisvasút nem tudta elkerülni a megszüntetést. A kisvasúti léptékben hatalmas hálózatot [[1960]] és [[1971]] között szüntették meg és bontották el, a következő években pedig a kisvasúthoz kapcsolódó [[gazdasági vasút|gazdasági vasutak]] is az enyészeté lettek. Az első megszűnt szakasz a Békéscsaba–Vésztő vonal volt. [[1960]] október elsején a Békéscsaba belvárosán is átvezető Békéscsaba AK–Békés szakaszon szűnt meg a forgalom, majd [[1962]] január elsején a vésztői vonal maradékát is felhagyták. Békés és Vésztő között a pályát [[1963]]-ban szedték fel. A vonallal együtt elbontották a Ludad–Vizesfás szárnyvonal egy részét is (a [[Tarhos]] és Vizesfás közötti szakasz a [[Sarkadi Gazdasági Vasút|Sarkadi GV]] kezelésében egyelőre megmaradt). A vasúthálózat lebontása tovább folytatódott, [[1967]]-ben megszűnt az Orosházát Rákócziteleppel összekötő szárnyvonal, majd a Pusztaföldvári elágazás–Orosháza közötti vonalrész is. [[1969]]-ben az Orosházi vonal maradékát és a hozzá kapcsolódó Pusztaföldvári szárnyvonalat is megszüntették, majd felbontották. A Békéscsaba–Békéssámson közötti vonalon [[1971]]-ig maradt meg a forgalom, de [[augusztus 31.|augusztus 31-én]] a teher-, majd [[október 30.|október 30-án]] a személyforgalmat is megszüntették. A vonalat [[december]]ben és [[január]]ban az előírt egy éves türelmi idő be nem tartásával kezdték el felbontani.
| + | |
| - | | + | |
| - | ==Utóélete==
| + | |
| - | Békéscsabán és több érintett településen jelenleg emléktáblát avattak a kisvasút emlékére. Kaszaperen vasúttörténeti kiállítás, Vésztőn kisvasúti emlékhely létesült. Békéscsabán 2014-ben elkészül Békéscsaba Turisztikai Főpályaudvara, ahol kiállított járművek és vasúttörténeti gyűjtemény fog emlékeztetni az Alföldi Kisvasút múltjára.
| + | |
| - | | + | |
| - | == Források ==
| + | |
| - | * Felek Ferenc: Kisvasutak a Viharsarokban – Indóház Vasúti magazin, III/12.–IV/1. 2007. december–2008. január | + | |
| - | * Dr. Horváth Ferenc: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút – A MÁV Alföldi Kisvasút története (1894–1971), Vasúthistória könyvek, Kiadja a MÁV Rt. Vezérigazgatósága, Budapest, 1999.
| + | |
| - | * Felek Ferenc: Az elfeledett békéscsabai Traktorok – Indóház Vasúti magazin, III/2. 2007. február
| + | |
| - | * Felek Ferenc: Az ókígyósi uradalmi vasút – KBK füzetek XLV–XLVI, 2000/4 és 2000/5, Megjelent 2000. november, kiadja a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület.
| + | |
| - | * A magyar vasúthálózat csomóponti kilométertérképe
| + | |
| - | * [http://www.kisvasut.hu kisvasut.hu]
| + | |
| - | * Urbán Lajos: Vasúti Lexikon, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984.
| + | |
| - | * Közlekedési Dokumentációs Vállalat: Gazdasági vasutak c. film – Rendezte: Zákonyi Rudolf
| + | |
| - | * [http://kaszaper.hu/vasutallomas.htm A vasúttörténeti gyűjtemény oldala]
| + | |
| - | * [http://www.beol.hu/bekes/kultura/vasuti-emlekhely-veszto-hataraban-299192 Cikk a vésztői vasúti emlékhelyről]
| + | |
