Alföld–Fiumei Vasút

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Formázás)
a (Galéria létrehozása)
 
(3 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
Az Alföld–Fiumei Vasút egy magyar '''vasúttársaság''' volt a XIX. században. A társaság 1869-1871 között építette a Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék vonalat.
+
[[Fájl:Alfold Fiume vasut mozdony 1943.jpg|bélyegkép|300px|A vasútvonalon egykor közlekedő mozdony]]
 +
[[Fájl:Bcsaba_vasutallomas_kepeslap_00113.jpg|bélyegkép|300px|A békéscsabai vasútállomás, a társaság vonalának egyik pontja (1911 körül)]]
 +
 
 +
Az Alföld–Fiumei Vasút egy magyar '''vasúttársaság''' volt a XIX. században. A társaság [[1869]]–[[1871]] között építette a Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék vonalat.
== Története ==
== Története ==
 +
A kiegyezést követően Magyarországon erőteljes polgári átalakulás ment végbe, amely kedvező hatással volt a gazdaságra, azon belül is a vasútépítésre ([[1867]] után a magyar kormány döntött a vasútépítésekről, amíg a kiegyezés előtti időkben a vasútépítést az osztrák kormány engedélyezte). '''Az Alföld–Fiumei vasútvonal megépítéséről [[1867]]. [[november 13.|november 13-án]] írtak alá a szerződést''' – az 1868. évi VIII. törvénycikk Nagyváradtól Eszékig adta meg a létesítési engedélyt három magyar és osztrák pénzintézet, valamint tizenkét magánbefektető bankár és nagybirtokos részére.
 +
A vonal építésének '''célja az volt, hogy az Alföld terményei közvetlenül''' a főváros érintése nélkül '''eljuthassanak a fiumei kikötőbe'''. Ez volt az ország első olyan hosszabb vasútja, amely nem a fővárost kötötte össze az ország valamelyik tájegységével, hanem a mezőgazdasági termékekben leggazdagabb vidéki területeket.
 +
A több szakaszban épülő vasútvonal [[Békéscsaba|Békéscsabát]] (vagy ahogy akkor még nevezték Csabát) érintő részét '''[[1871]]. [[szeptember 14.|szeptember 14-én]] adták át'''. A Nagyvárad–Csaba közötti vonal 87 km volt a forgalomba helyezett pálya 393 km-es teljes hosszából.
-
[[Fájl:Bcsaba_vasutallomas_kepeslap_00113.jpg|bélyegkép|A békéscsabai vasútállomás, a társaság vonalának egyik pontja (1911 körül)]]A kiegyezést követően Magyarországon erőteljes polgári átalakulás ment végbe, amely kedvező hatással volt a gazdaságra, azon belül is a vasútépítésre (1867 után a magyar kormány döntött a vasútépítésekről, amíg a kiegyezés előtti időkben a vasútépítést az osztrák kormány engedélyezte). '''Az Alföld-Fiumei vasútvonal megépítéséről 1867. november 13-án írtak alá a szerződést''' — az 1868. évi VIII. törvénycikk Nagyváradtól Eszékig adta meg a létesítési engedélyt három magyar és osztrák pénzintézet, valamint tizenkét magánbefektető bankár és nagybirtokos részére.
+
A békéscsabai vasútállomáson '''[[Alföld–Fiumei vasútvonal emléktáblája (Békéscsaba)|emléktábla]]''' emlékeztet az Alföld–Fiumei vasútvonalra. A domborműves emléktáblát a '''Békéscsaba–Szeged vasútvonal 125 éves évfordulójára''' készítette '''Návay Sándor''' [[1996|1996-ban]] (a Békéscsaba–Szeged között épített pálya része volt annak idején az Alföld–Fiumei vasútvonalnak).
-
A vonal építésének célja az volt, hogy az Alföld terményei közvetlenül a főváros érintése nélkül eljuthassanak a fiumei kikötőbe. Ez volt az ország első olyan hosszabb vasútja, amely nem a fővárost kötötte össze az ország valamelyik tájegységével, hanem a mezőgazdasági termékekben leggazdagabb vidéki területeket.
+
-
A több szakaszban épülő vasútvonal Békéscsabát (vagy ahogy akkor még nevezték Csabát) érintő részét '''1871. szeptember 14'''-én adták át. A Nagyvárad–Csaba közötti vonal 87 km volt a forgalomba helyezett pálya 393 km-es teljes hosszából.
+
-
A békéscsabai vasútállomáson '''emléktábla''' emlékeztet az Alföld-Fiumei vasútvonalra. A domborműves emléktáblát a '''Békéscsaba-Szeged vasútvonal 125 éves évfordulójára''' készítette '''Návay Sándor''' 1996-ban (a Békéscsaba-Szeged között épített pálya része volt annak idején az Alföld-Fiumei Vasútvonalnak).
+
Az Alföld-Fiumei Vasút megnyitotta volna az utat az Adriai tengerpart felé, lehetőséget teremtve arra, hogy a magyar Alföld mezőgazdasági árui eljuthassanak a tengeren át Európa és a többi kontinens országaiba. Azért feltételes a megfogalmazás, mert ez a vasúttársaság nem ért el Fiuméig.
-
Az Alföld-Fiumei vasút megnyitotta volna az utat az Adriai tengerpart felé lehetőséget teremtve arra, hogy a magyar Alföld mezőgazdasági árui eljuthassanak a tengeren át Európa és a többi kontinens országaiba. Azért feltételes a megfogalmazás, mert ez a vasúttársaság nem ért el Fiuméig.
+
 +
== Képgaléria ==
 +
<Gallery widths="300px" heights="300px">
 +
Fájl:Nagyvarad Csaba vasut megnyitas.jpg|Cikk a csabai szakasz megnyitásáról
 +
Fájl:Nagyvarad Eszek menetterv 1871.jpg|A Nagyvárad–Eszék vasútvonal menetterve 1871-től
 +
Fájl:Uzletnyitas nagyvarad csaba 1871.jpg|Üzletnyitás a Nagyvárad–Csaba vonalon (hirdetés)
 +
Fájl:Alfold-fiumei vasutvonal emlektabla.jpg|A vasútvonal 125. évfordulóján felavatott emléktábla
 +
</Gallery>
== Forrás ==
== Forrás ==
17. sor: 27. sor:
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* Szabó Ferenc: Az Alföld-Fiumei Vasút Békés megyei szakaszának épitéstörténete, 1862-1871. In: Békési Élet 7.évf. (1972) 2.sz. p.203-211 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* 125 éves az alföld–fiumei vasút. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_09/?pg=144&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 213. szám (1996. szeptember 12.) 5. p.]
 +
* Goda Péter: A legmagyarabb vasútvonaltól a legközép-európaibbig. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_11/?pg=295&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 275. szám (1996. november 25.) 8. p.]
 +
* Nagyvárad - Fiume : a 100 éves gyorsvonat állomásai képeslapokon = Grosswardein - Rijeka : die Stationen des 100 Jährigen Schnellzuges auf Postkarten. Szerk.: Niedzielsky Katalin. Békéscsaba : Typografika, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Szabó Ferenc: Az Alföld–fiumei vasút Békés megyei szakaszának építéstörténete (1862–1871). In: Békési Élet, 7. évf. 2. szám (1972) 2.sz. 203–211. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Százhuszonöt éves az Alföld–Fiumei vasút. In: Békés Megyei Nap, 3. évf. 215. szám (1996. szeptember 14.) 11. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Vasúthistória évkönyv. Főszerk.: Kerkápoly Endre. Budapest : MÁV Rt., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Alf%C3%B6ld%E2%80%93Fiumei_Vas%C3%BAt Alföld-Fiumei Vasút.] In: Wikipédia (Látogatva: 2014.02.05.)
+
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Alf%C3%B6ld%E2%80%93Fiumei_Vas%C3%BAt Alföld–Fiumei Vasút.] In: Wikipédia (Látogatva: 2014. 02. 05.)
 +
 
 +
[[Kategória:Békéscsaba közlekedése]]
 +
[[Kategória:Békés megye közlekedése]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]
 +
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap jelenlegi, 2021. augusztus 28., 12:14-kori változata

A vasútvonalon egykor közlekedő mozdony
A békéscsabai vasútállomás, a társaság vonalának egyik pontja (1911 körül)

Az Alföld–Fiumei Vasút egy magyar vasúttársaság volt a XIX. században. A társaság 18691871 között építette a Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék vonalat.

Tartalomjegyzék

Története

A kiegyezést követően Magyarországon erőteljes polgári átalakulás ment végbe, amely kedvező hatással volt a gazdaságra, azon belül is a vasútépítésre (1867 után a magyar kormány döntött a vasútépítésekről, amíg a kiegyezés előtti időkben a vasútépítést az osztrák kormány engedélyezte). Az Alföld–Fiumei vasútvonal megépítéséről 1867. november 13-án írtak alá a szerződést – az 1868. évi VIII. törvénycikk Nagyváradtól Eszékig adta meg a létesítési engedélyt három magyar és osztrák pénzintézet, valamint tizenkét magánbefektető bankár és nagybirtokos részére. A vonal építésének célja az volt, hogy az Alföld terményei közvetlenül a főváros érintése nélkül eljuthassanak a fiumei kikötőbe. Ez volt az ország első olyan hosszabb vasútja, amely nem a fővárost kötötte össze az ország valamelyik tájegységével, hanem a mezőgazdasági termékekben leggazdagabb vidéki területeket. A több szakaszban épülő vasútvonal Békéscsabát (vagy ahogy akkor még nevezték Csabát) érintő részét 1871. szeptember 14-én adták át. A Nagyvárad–Csaba közötti vonal 87 km volt a forgalomba helyezett pálya 393 km-es teljes hosszából.

A békéscsabai vasútállomáson emléktábla emlékeztet az Alföld–Fiumei vasútvonalra. A domborműves emléktáblát a Békéscsaba–Szeged vasútvonal 125 éves évfordulójára készítette Návay Sándor 1996-ban (a Békéscsaba–Szeged között épített pálya része volt annak idején az Alföld–Fiumei vasútvonalnak).

Az Alföld-Fiumei Vasút megnyitotta volna az utat az Adriai tengerpart felé, lehetőséget teremtve arra, hogy a magyar Alföld mezőgazdasági árui eljuthassanak a tengeren át Európa és a többi kontinens országaiba. Azért feltételes a megfogalmazás, mert ez a vasúttársaság nem ért el Fiuméig.

Képgaléria

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök