Erzsébethelyi Daloskör
A BékésWiki wikiből
a (Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása) |
|||
| (20 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | + | [[Fájl:DSC01914.JPG|bélyegkép|Erzsébet helyi dalegylet zászlója]] | |
| - | A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. | + | A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. Az Erzsébethelyi Daloskör 1944-ig folytatta tevékenységét és jogutód nélkül szünt meg. |
| - | + | ||
| - | + | ||
| + | == '''Vezetőség''' == | ||
Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök. | Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök. | ||
| - | '''1920-as évek''' | + | == '''1920-as évek''' == |
| + | Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnázium]] tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. | ||
| - | + | == '''1930-as évek''' == | |
| + | 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a [[Bohn téglagyár (Békéscsaba)|Bohn téglagyár]] tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban. | ||
| - | + | A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása. | |
| + | == '''Kodály Zoltán és a Dalegylet''' == | ||
| + | [[Fájl:DSC01941.JPG|bélyegkép|Kodály Zoltán az Erzsébethelyi Dalegylettel az előadás után]] | ||
| + | Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett. | ||
| + | |||
| + | == '''Forrás:''' == | ||
* Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára | * Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára | ||
| + | [http://youtu.be/1iyWdT4ThPA] Szócikk író versenyre elkészített videó | ||
| - | + | [[Kategória: Békéscsaba]] | |
| - | + | [[Kategória: Egyesületek]] | |
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
A lap jelenlegi, 2019. július 23., 11:20-kori változata
A Békéscsaba Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. Az Erzsébethelyi Daloskör 1944-ig folytatta tevékenységét és jogutód nélkül szünt meg.
Tartalomjegyzék |
Vezetőség
Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.
1920-as évek
Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf Főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki.
1930-as évek
1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.
A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.
Kodály Zoltán és a Dalegylet
Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.
Forrás:
- Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára
[1] Szócikk író versenyre elkészített videó
