D'Orsay-kastély (Szeghalom)
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
(Szócikk létrehozása) |
Ker0 (vitalap | szerkesztései) a (D'Orsay-kastély lapot átneveztem D'Orsay-kastély (Szeghalom) névre: település név kiegészítés) |
||
| (25 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | + | == Földrajzi elhelyezés == | |
| - | + | ||
| - | Szeghalom Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett. | + | '''Szeghalom''' Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom '''Békés megye''' legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett. |
| - | + | ||
| - | + | == Az épület története == | |
| - | A | + | |
| - | + | === Építés === | |
| + | |||
| + | [[Fájl:D'orsay_kastely.jpg|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]A D’Orsay–kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a '''Wenckheim-család''' volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét '''D’Orsay Emil''' többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette. | ||
| + | |||
| + | === Átalakítások === | ||
| + | |||
Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. | Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. | ||
| - | + | ||
| - | Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. | + | === A templom === |
| - | + | ||
| - | A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy | + | [[Fájl:Kistemplom.jpg|bélyegkép|A D'Orsay-kastély melletti templom]]Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. |
| - | + | ||
| - | A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. Báró Harruckern János György halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. | + | === Hasznosítás === |
| - | + | ||
| + | A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy a kastély falai között legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után a Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között. | ||
| + | |||
| + | == A család története == | ||
| + | |||
| + | A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. '''Báró Harruckern János György''' halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. | ||
| + | |||
| + | === Érdekesség === | ||
| + | |||
Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. | Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. | ||
| - | + | ||
| + | === A kripta === | ||
| + | |||
Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki. | Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki. | ||
| - | A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A | + | A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay–család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa. |
| - | + | ||
| - | 1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az | + | == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója == |
| + | |||
| + | [[Fájl:Mostmar_konyvtar.JPG|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az idelátogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását. | ||
| + | |||
| + | == A D'Orsay-kastély történetét bemutató kisfilm == | ||
| + | * {{#ev:youtube|OjeFx4jWeRY}} | ||
| + | |||
| + | == Lásd még == | ||
| + | * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.) | ||
| + | |||
| + | == Források == | ||
| + | |||
| + | * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23. | ||
| + | |||
| + | == Kapcsolódó irodalom == | ||
| + | * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára) | ||
| + | * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára) | ||
| + | * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba) | ||
| + | |||
| + | == Külső hivatkozások == | ||
| - | + | * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.) | |
| - | + | * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.) | |
| - | + | [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Kastélyok és kúriák]] | |
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
A lap jelenlegi, 2020. december 14., 10:37-kori változata
Tartalomjegyzék |
Földrajzi elhelyezés
Szeghalom Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.
Az épület története
Építés
Átalakítások
Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt.
A templom
Hasznosítás
A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy a kastély falai között legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után a Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.
A család története
A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. Báró Harruckern János György halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra.
Érdekesség
Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett.
A kripta
Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki. A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay–család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.
A kastély felújítása és jelenlegi funkciója
A D'Orsay-kastély történetét bemutató kisfilm
Lásd még
- Szeghalom (Látogatva: 2012.03.14.)
Források
- A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.
Kapcsolódó irodalom
- D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)
- D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)
- Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)
Külső hivatkozások
- Szeghalom városának honlapja (Látogatva: 2012.03.14.)
- Békés megyei kastélyok-kúriák (Látogatva: 2012.03.14.)
