D'Orsay-kastély (Szeghalom)

A BékésWiki wikiből

Tartalomjegyzék 1 Földrajzi elhelyezés 2 Az épület története 2.1 Építés 2.2 Átalakítások 2.3 A templom 2.4 Hasznosítás 3 A család története 3.1 Érdekesség 3.2 A kripta 4 A kastély felújítása és jelenlegi funkciója 5 A D'Orsay-kastély történetét bemutató kisfilm 6 Lásd még 7 Források 8 Kapcsolódó irodalom 9 Külső hivatkozások

Földrajzi elhelyezés

Szeghalom Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.

Az épület története

Építés

A D’Orsay–kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a Wenckheim-család volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét D’Orsay Emil többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette.

Átalakítások

Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt.

A templom

Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek.

Hasznosítás

A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy a kastély falai között legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után a Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.

A család története

A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. Báró Harruckern János György halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra.

Érdekesség

Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett.

A kripta

Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki. A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay–család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.

A kastély felújítása és jelenlegi funkciója

1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az idelátogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.

A D'Orsay-kastély történetét bemutató kisfilm

Lásd még

• Szeghalom (Látogatva: 2012.03.14.)

Források

• A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.

Kapcsolódó irodalom

• D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)
• D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)
• Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)

Külső hivatkozások

• Szeghalom városának honlapja (Látogatva: 2012.03.14.)
• Békés megyei kastélyok-kúriák (Látogatva: 2012.03.14.)