Mikkeli tér és finn házak
A BékésWiki wikiből
Ker0 (vitalap | szerkesztései) a |
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (Királyvári hivatkozás javítása) |
||
| (2 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | [[Fájl:Mikkeli ter OpenStreetMap.png|bélyegkép|400px|]] | + | [[Fájl:Mikkeli ter OpenStreetMap.png|bélyegkép|400px|A Mikkeli tér Békéscsabán]] |
== Előzmények és alapítás == | == Előzmények és alapítás == | ||
| - | Békéscsaba városa [[1993]]. [[október | + | Békéscsaba városa [[1993]]. [[október 23]]-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''', a '''Halastó utca''' és az '''Alkotmány utca''' ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az [[1960]]-as évekig, a Mikkeliben létrejött '''Finn-Magyar Baráti Társaság''' tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül [[1981]]-ben, [[Békéscsaba]] városával jött létre, majd 1982. december 3-án megalakult a Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör is. |
| - | Nem sokkal később, 1986-ban | + | Nem sokkal később, 1986-ban a Békéscsaba Előre Spartacus játékosát, [[Királyvári Károly (labdarúgóedző, sportvezető)|'''Királyvári Károlyt''']] leszerződtették a '''Mikkelin Palloilijat''' csapatába. Egy sérülés miatt mindössze egy évet töltött az „ezer tó országában”, ahonnan, látva a különleges építésű otthonokat, egy finn típusú ház tervrajzával tért haza. A épületet felhúzni azonban csak magyar építészeti szabványoknak megfelelően, az alföldi viszonyokhoz igazítva lehetett. |
| - | Ebben [[Borbola László (1944-2018)|'''Borbola László''']] segítette, aki [[1984]] és [[1989]] között volt a '''Békés Megyei Beruházási | + | Ebben [[Borbola László (1944-2018)|'''Borbola László''']] segítette, aki [[1984]] és [[1989]] között volt a '''Békés Megyei Beruházási Vállalat''' igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt. |
| - | A házak a ma | + | A házak a ma Mikkeli térként ismert területen kaptak helyet, mellyel kapcsolatban először esett meg, hogy egy tanácsi telket öt egyenlő részre osztottak fel, melyek megvételére licitálást szerveztek. A házak ötletgazdájának, Királyvári Károlynak elővásárlási joga volt az egyik telekre. Érdekesség, hogy Mikkeliben van egy [https://www.facebook.com/IBekescsaba/photos/a.367627947546/10151292376492547/ Békéscsaba utca], mely gesztus a testvérvárosi kapcsolatokat hivatott erősíteni. |
A felépült házakba végül [[1988]]-ban költözhettek be. | A felépült házakba végül [[1988]]-ban költözhettek be. | ||
| + | [[Fájl:Mikkeli teri haz.jpg|bélyegkép|400px|Mikkeli téri ház]] | ||
== Az épületek == | == Az épületek == | ||
| - | A finn háztípus vagy | + | A finn háztípus vagy más néven rintamamiestalo egy, általában 7–8×8–10 méteres, fából készült, másfél szintes, nyeregtetős épület, beépített tetőtérrel. Közepén, egyfajta szervezőegységként áll a téglából rakott kémény, eköré rendezik a helyiséget. A földszinten található a tornác, az előszoba, a két szoba és a konyha, az emeleten pedig a két szoba és hosszában, a tető alatt két, raktárnak használt szellőzőfolyosó. Ha egy pince is kialakításra kerül, akkor ott építik ki a szaunát – pince nélkül ez külön épületben jön létre. |
Békéscsabán az egyeztetések során a tetőszerkezet volt az egyik kifogásolt elem, ugyanis alacsony lejtésszöge miatt a hatóságok úgy gondolták, hogy nagy mennyiségű hó esetén akár balesetveszélyes is lehet. | Békéscsabán az egyeztetések során a tetőszerkezet volt az egyik kifogásolt elem, ugyanis alacsony lejtésszöge miatt a hatóságok úgy gondolták, hogy nagy mennyiségű hó esetén akár balesetveszélyes is lehet. | ||
| + | |||
| + | A békéscsabai házak jellemzője, hogy vörös klinkertégla burkolattal készültek, a nyílászárók és a tető sötétbarna árnyalatúak. A garázs integrálódik a lakóépületbe, szemben állva a házzal a jobb oldalon található meg, előtte fedett kocsibeálló van. A tetőszerkezet homogén egységet képez, a fedett nyílt tér is az épület téglalap alakú befoglaló formájának a része. Fontos megemlíteni, hogy az U alakban elrendezett házak a finnek természetszeretetének mintájára rengeteg sövénnyel és fával vannak körülvéve. | ||
== Az épületek utóélete == | == Az épületek utóélete == | ||
| - | [[1992]]-ben Békéscsabán csoportház kategóriában '''Év lakóháza díjat''' | + | [[1992]]-ben Békéscsabán csoportház kategóriában '''Év lakóháza díjat''' nyerte el a Mikkeli tér 1-9. számú, öt finn típusú lakóház. |
== Forrás == | == Forrás == | ||
| 26. sor: | 29. sor: | ||
* Királyváriné Dr. Szabó Ilona | * Királyváriné Dr. Szabó Ilona | ||
* Lukácsi László főépítész | * Lukácsi László főépítész | ||
| + | * Ugrai Gábor, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke | ||
| + | * Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör | ||
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_06/?pg=164&layout=s Serédi János: El kell oszlatni a népek közötti bizalmatlanságot : Beszélgetés a finn delegáció vezetőivel In: Békés Megyei Népújság, 1982.06.20. 37. évf. 143. szám.] | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_06/?pg=164&layout=s Serédi János: El kell oszlatni a népek közötti bizalmatlanságot : Beszélgetés a finn delegáció vezetőivel In: Békés Megyei Népújság, 1982.06.20. 37. évf. 143. szám.] | ||
* [https://adt.arcanum.com/hu/view/NapiDelkelet_1993_01/?pg=381&layout=s Laer: Az év lakóháza 1992 In: Napi Délkelet, 1993.01.30. 2. évf. 25. szám] | * [https://adt.arcanum.com/hu/view/NapiDelkelet_1993_01/?pg=381&layout=s Laer: Az év lakóháza 1992 In: Napi Délkelet, 1993.01.30. 2. évf. 25. szám] | ||
A lap jelenlegi, 2023. október 23., 13:22-kori változata
Tartalomjegyzék |
Előzmények és alapítás
Békéscsaba városa 1993. október 23-án avatta fel a Mikkeli teret a megyeszékhely keleti részén a Bajza utca, a Halastó utca és az Alkotmány utca ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az 1960-as évekig, a Mikkeliben létrejött Finn-Magyar Baráti Társaság tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül 1981-ben, Békéscsaba városával jött létre, majd 1982. december 3-án megalakult a Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör is.
Nem sokkal később, 1986-ban a Békéscsaba Előre Spartacus játékosát, Királyvári Károlyt leszerződtették a Mikkelin Palloilijat csapatába. Egy sérülés miatt mindössze egy évet töltött az „ezer tó országában”, ahonnan, látva a különleges építésű otthonokat, egy finn típusú ház tervrajzával tért haza. A épületet felhúzni azonban csak magyar építészeti szabványoknak megfelelően, az alföldi viszonyokhoz igazítva lehetett.
Ebben Borbola László segítette, aki 1984 és 1989 között volt a Békés Megyei Beruházási Vállalat igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt.
A házak a ma Mikkeli térként ismert területen kaptak helyet, mellyel kapcsolatban először esett meg, hogy egy tanácsi telket öt egyenlő részre osztottak fel, melyek megvételére licitálást szerveztek. A házak ötletgazdájának, Királyvári Károlynak elővásárlási joga volt az egyik telekre. Érdekesség, hogy Mikkeliben van egy Békéscsaba utca, mely gesztus a testvérvárosi kapcsolatokat hivatott erősíteni.
A felépült házakba végül 1988-ban költözhettek be.
Az épületek
A finn háztípus vagy más néven rintamamiestalo egy, általában 7–8×8–10 méteres, fából készült, másfél szintes, nyeregtetős épület, beépített tetőtérrel. Közepén, egyfajta szervezőegységként áll a téglából rakott kémény, eköré rendezik a helyiséget. A földszinten található a tornác, az előszoba, a két szoba és a konyha, az emeleten pedig a két szoba és hosszában, a tető alatt két, raktárnak használt szellőzőfolyosó. Ha egy pince is kialakításra kerül, akkor ott építik ki a szaunát – pince nélkül ez külön épületben jön létre.
Békéscsabán az egyeztetések során a tetőszerkezet volt az egyik kifogásolt elem, ugyanis alacsony lejtésszöge miatt a hatóságok úgy gondolták, hogy nagy mennyiségű hó esetén akár balesetveszélyes is lehet.
A békéscsabai házak jellemzője, hogy vörös klinkertégla burkolattal készültek, a nyílászárók és a tető sötétbarna árnyalatúak. A garázs integrálódik a lakóépületbe, szemben állva a házzal a jobb oldalon található meg, előtte fedett kocsibeálló van. A tetőszerkezet homogén egységet képez, a fedett nyílt tér is az épület téglalap alakú befoglaló formájának a része. Fontos megemlíteni, hogy az U alakban elrendezett házak a finnek természetszeretetének mintájára rengeteg sövénnyel és fával vannak körülvéve.
Az épületek utóélete
1992-ben Békéscsabán csoportház kategóriában Év lakóháza díjat nyerte el a Mikkeli tér 1-9. számú, öt finn típusú lakóház.
Forrás
- Borbola István György
- Királyváriné Dr. Szabó Ilona
- Lukácsi László főépítész
- Ugrai Gábor, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke
- Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör
- Serédi János: El kell oszlatni a népek közötti bizalmatlanságot : Beszélgetés a finn delegáció vezetőivel In: Békés Megyei Népújság, 1982.06.20. 37. évf. 143. szám.
- Laer: Az év lakóháza 1992 In: Napi Délkelet, 1993.01.30. 2. évf. 25. szám
- Békéscsaba újratelepítésének 275. évfordulója In: Napi Délkelet, 1993.10.21. 2. évf. 245. szám
- Békés Megyei Hírlap, 2017. 21. évf. 126. szám.
- Király volt a labdarúgópályán In: Vasárnapi Békés Megyei Hírlap, 2012.01.22. 15. évf. 3. szám
- Timaffy: Háború utáni típusházak Finnországban In: Tervlap.hu
