Lenkefi Konrád (1936–1995)
A BékésWiki wikiből
a (Korrekció + emléktábla fotója) |
a (Fotó feltöltése) |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| + | [[Fájl:Lenkefi Konrad foto.jpg|bélyegkép|300px|Lenkefi Konrád]] | ||
[[Fájl:Lenkefi-penza.jpg|bélyegkép|200px|Lenkefi Konrád-emléktábla]] | [[Fájl:Lenkefi-penza.jpg|bélyegkép|200px|Lenkefi Konrád-emléktábla]] | ||
[[Fájl:20140816 083431.jpg|bélyegkép|200px|Nyughelye a Ligeti temetőben]] | [[Fájl:20140816 083431.jpg|bélyegkép|200px|Nyughelye a Ligeti temetőben]] | ||
A lap jelenlegi, 2021. november 18., 15:15-kori változata
bábtervező, bábkészítő iparművész és bábművészeti szakíró
Tartalomjegyzék |
Élete
1936. november 18-án született, Békéscsabán nőtt fel.
Ötéves korától rajzolt; iskolásként Lipták Pál és Mokos József volt a mestere. Festőművésznek készült, de saját bevallása szerint rendes iparosként tudott volna csak helytállni. Hatodikos korában kezdett bábozással foglalkozni, majd két évvel később, 1952-ben a Gellért Erzsébet alapította Tücsök gyermektársulat tagja lett. Az '50-es években több tanfolyamon is vett részt, ahol többek között dr. Németh Antal, a Nemzeti Színház rendezője, dr. Mészáros Vincéné, az óvodai bábjátékok támogatója és tudora voltak tanárai.
Az 1960-as évek elején már a tervezés, bábkészítés és rendezés munkálataiba is belefogott. Felsőoktatásba kerülve József Dezső keze alatt csiszolhatta tovább képzőművészeti tudását. A tanítóképző főiskola elvégzése után rövid ideig tanított, majd a Békés Megyei Művelődési Központ munkatársa lett népművelőként. A bábegyüttes a művelődési ház keretein belül működött, melynek 1961-től volt a művészeti vezetője. Erre a posztra mentora, Gellért Erzsébet javasolta.
Pályája fokozatosan épült, első megyén kívüli sikerét 1964-ben Karlovy Varyban érte el Weöres Sándor verseiből összeállított Vásár című bábjátékkal. Ezt követően társulatával sorban kapta a külföldi meghívásokat. Műsoraikat nagy sikerrel mutatták be Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában, Szovjetunióban, Dél-Amerikában, Peruban, Venezuelában és Argentínában.
Lenkefi nem csak mind tervező és előadó tevékenykedett. A művelődési központba szervezett bábos továbbképzéseken oktatóként is feltűnt. Publikációval is a bábjáték népszerűsítésére törekedett. Számos kitüntetést kapott a bábegyüttes vezetése alatt: 1982-ben Blattner Géza-emlékérmet, valamint posztumusz a Békés Megyei Önkormányzat Békés Megyéért kitüntetésében részesült. Többször díjazta munkásságát a Bábjátékosok Nemzetközi Szervezete.
Lenkefi Konrád 1995. április 5-én hunyt el.
Munkássága
Sokoldalúságára jellemző, hogy egy személyben tanító, népművelő, bábtervező- és készítő iparművészként is megállta a helyét. Tagja volt a Képzőművészeti Alapnak. Ő alapította 1968-ban a Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivált. A Bábjátékosok Nemzetközi Szervezetében (UNIMA) vezetőségi tagként szerepelt, valamint tagja volt az Amatőr Bábjátékosok Országos Tanácsának (ABOT). A Békéstáji Művészeti Társaság örökös tagjának választotta. Neve összeforrt a Napsugár Bábegyüttessel, melynek művészeti vezetője volt. A társulat művészi arculatát több mint négy évtizeden át meghatározta, Békéscsaba egyik kimagasló kulturális értékévé tette. Segítette az országban és határainkon túl is megismertetni és becsülni a magyar (békéscsabai) bábművészetet. Szakkönyvet írt a bábkészítésről, valamint a Békés Megyei Népújságban több cikket publikált a bábegyüttes külföldi útjairól. A bábokat, a díszleteket maga tervezte és készítette az előadásokhoz, a bábut mozgó műtárgyként értelmezte.
Koós Iván Kossuth-díjas báb- és díszlettervező szerint: „Igazi bábos képzőművész módjára mindig alkalmazkodni tud kifejező eszközeivel a vállalt feladathoz, az előadás tervezett karakteréhez. De jól megfigyelhető az is, hogy a különféle műsorokhoz készített bábszériái tervezői kísérletekre is alkalmat adtak. A korszerű képzőművészeti törekvésekkel lépést tartva, kialakította egyéni tervezői arculatát. Ennek jellegzetes vonásai: a bátor, de mindig harmóniára törekvő anyagkezelés, a plasztikai viccek, meglepetések ügyes elhelyezése és a finom humor, mely még poétikusabb munkáinak is belső derűt kölcsönöz.”
Legkiemelkedőbb művészi alkotásai
(egyaránt szóltak a gyermekekhez és felnőttekhez is)
- Weöres Sándor – Kovács Ildikó: Vásár, 1961
- Dudás István – Balogh Beatrix: Éljen a tavasz, 1965
- Bartók Béla: Cantata Profana (bábadaptáció), 1966
- Kodály Zoltán: Kádár Kata (Mónár Anna népballada feldolgozások), 1967
- Bartók Béla: Magyar népdalok, 1970
- Garay József – Tóthmátyás Lajos – Ambrus Ferencné: A három kismalac, 1972
- Slágerek és paródiák (felnőtteknek), 1974
- Milne, Alan Alexander – Karinthy Frigyes: Micimackó, 1977
- Tarbay Ede – Váry Ferenc: Kunkori és Kandúrvarázsló, 1982
- Mészöly Miklós: A három kisgida, 1984
- Marék Veronika: A csúnya kislány, 1987
- Prokofjev, Szergej Szergejevics: Hamupipőke (báb-balett), 1990
- Debreczeni Tibor – Somlai Pál: Hüvelyk Matyi (bábmusical), 1993
Írásai
- A békéscsabai KPVDSZ Napsugár Bábszínház története (kézirat), Békéscsaba, 1961
- Bábjátékos kiskönyvtár. szerk.: Séd Teréz. Budapest : Népműv. Int., 1963. /házi soksz. 84 p. 20 cm/
- Gondolatok az UNIMA Magyar Tagozatának II. közgyűléséről: miért kifogásolható a tv Cicavízió című műsora? In: Békés Megyei Népújság, (1963. október 27.) 9. p.
- Csabai Napsugár Latin-Amerikában 1–14. In: Békés Megyei Népújság, (1974. december 18–29.)
- A békéscsabai bábjátékos rendezvényekről. In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia. 3. évf. 5. szám (1975) 93–100. p.
- Schiffrin, Bernaedo és Lenkefi Kondrád: Pinocho tábornok pompás felsülései. In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia, 4. évf. 6. szám (1976) 7–27. p.
- A gyermek és a bábjáték. In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia. 3. szám (1979) 51–58. p.
- Miért kevés a bábelőadás megyénkben és Békéscsabán? In: Békés Megyei Népújság, (1979. június 3.) 11. p.
- Bábkészítés. In: Békési Műhely, 12. évf. 1. szám (1983)
- Bábkészítés. Budapest : Múzsák Közművelődési Kiadó, 1985
- Állatmesék. /Bábjátékok./ (Rendezői tanácsok: Lenkefi Konrád, Kós Lajos)
Emlékezete
- A Békési úti Meseházban és a Békéscsabai Napsugár Bábszínházban ma is megtekinthetőek gyönyörű bábjai.
- Emléktáblát avattak 1996-ban a volt megyei művelődési ház Irányi utcai falán.
- 1996-ban a megyei művelődési központban, a 11. nemzetközi bábfesztivál alatt emlékkiállítást rendeztek neki.
- Nevét viseli a Munkácsy Mihály Múzeum gyermekfoglalkoztató helyisége.
- Életművének átfogó bemutatása 2009-ben a Munkácsy Mihály Múzeumban Angyalkáim címmel volt látható.
- Szülővárosában 2013 óta egy utca is viseli a nevét.
- 2015-ben fia, Lenkefi Zoltán állíttatott emléktáblát neki a Penza lakótelep 1. számú házának falán, ahol sokáig lakott és dolgozott.
Családja
Felesége: Lenkefi Konrádné, született Csányi Edit Mária (1941)
Gyermekei:
- Lenkefi Péter (1968)
- Lenkefi Zoltán (1977)
Unokák:
- Lenkefi Sára Boglárka (2002)
- Lenkefi Soma Boldizsár (2004)
- Lenkefi Luca Laura (2005)
- Lenkefi Lola Luna (2007)
Források
- Balog Zsuzsanna: A bábjátszás. In: A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. 728–735 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Balogh Géza: A Napsugár fél évszázada. Békéscsaba : BMKT Megyei Művelődési Központja és Kézműves Szakiskolája, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Lenkefi Konrád. Békéscsaba : Békési Úti Közösségi Házak, 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Nagy Ágnes: Fesztiválok és a Napsugár Bábegyüttes történetéről. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 157. szám (1984. július 6.) 6. p
Kapcsolódó irodalom
- Bántai Ilona et al.: Állatmesék. rend. tanácsok: Lenkefi Konrád, Koós Lajos, Séd Teréz. Budapest : Népműv. Int., 1963
- Bartók Béla: A kilenc csodaszarvas. tervezte: Lenkefi Konrád. szerkesztette és fényképezte: Lázár Júlia. Budapest: MDV, 1982 (Diafilm)
- Híves László et al.: Zenei dolgozatok. ill.: Kós Lajos, Lenkefi Konrád. Budapest: Népművelési Propaganda Iroda, 1972
- Hollós Róbertné: Bábjátszás a népművelésben. közreműködők: Kós Lajos, Lenkefi Konrád. Budapest : Népművelési Propaganda Iroda, 1971
- Ibos Éva: Utat találni a közönséghez: Beszélgetés Lenkefi Zoltánnal és Lenkefi Rékával. In: Bárka, 2015/6.
- Kiabán Gyuláné, Darázs Endre, et.al.: Favágó kiskakas. Rend. tanácsok, díszlettervek: Balogh Beatrix, Lenkefi Konrád et.al. Budapest : Népművelési Intézet, 1965
- Krimi a kosárban. Iván Rozália et al. bábjátékai. Rend. tanácsok: Iván Rozália et al. bábtervek, díszletek: Kecskeméti Kálmán, Lenkefi Konrád. Budapest : NPI, 1969
- Lenthár Márta: FaggatÓra In: Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 106. szám (1993. május 8–9.) 8. p.
- Milan Pavlik et al.: A hét királyfi. Ford.: Kralik Aladár, Földesi Tamás, Árpádi Gabriella. Átd.: Lenkefi Konrád, Balogh Beatrix. Zene: Lenkefi Konrád, Bőcs Attila. Budapest : Népműv. Int., 1965
Külső hivatkozások
- A Napsugár bábszínház weboldala
