Lux Jakab (1822–1876)

A BékésWiki wikiből

A lap jelenlegi, 2021. január 12., 08:55-kori változata

orvos, a szabadságharc veteránja, Mezőberény jelentős alakja

Élete

1822. január 19-én született a Szepes megyei Felkán. Édesapja Lux András, édesanyja Köhler Zsuzsánna.

Középiskoláit Eperjesen és Sárospatakon végezte. A magyar mellett jól beszélt latinul, németül és szlovákul is. Utóbbit a 8. huszárezrednél sajátíthatta el.

A szabadságharc idején ismerte meg későbbi feleségét, Hathy Sándor lányát, Hathy Ludovika Lujzát (1836–1919). Hathy Sándor a Wenckheim uradalom számontartója (számvevője) volt. Tíz gyermekükből mindössze öt nőtt fel.

1874-ben felesége betegsége miatt Budapestre költöztek, majd a gyógyulást követően, 1876 májusában visszatértek Békés vármegyébe.

Lux Jakab májgyulladás következtében, 1876. július 5-én hunyt el Mezőberényben. Július 7-én Mezőberényben helyezték örök nyugalomra.

Unokái katonaként harcoltak az I. világháborúban, közülük Lux Emil századorvos kötelességteljesítés közben elhunyt. A családnak az első világháborúban kettő, a másodikban egy tagja hunyt el.

Munkássága

Emléktáblája Mezőberényben

Ötödéves orvosnövendékként az 1848–49-es szabadságharc során belépett a 8. (Coburg) huszárezredbe és részt vett az alakulat Felső-magyarországi harcaiban. 1849 nyarán Mezőberényben állomásozott az ezred, és mivel jól beszélte az ott használatos három nyelvet (magyar, német, szlovák), könnyen szót értett a lakosokkal. A helyiek megszerették, majd amikor a terror elől menekült, bújtatták is.

Lux Jakab annyira tehetséges alorvos volt, hogy diploma nélkül is előléptették honvédorvos-főhadnaggyá. 1850. szeptember 29-én Mezőberény közösségi orvosának választották. Tanulmányai befejezése miatt Pestre küldték. Szigorlata letételét követően, 1851. február 1-én hivatalosan is községi orvossá vált. Kettős orvostudor volt, a sebészeti orvosi szigorlatot is teljesítette. Sauer Ignác, a belgyógyászat professzora korán felfigyelt a tehetséges diákra. Sauer több alkalommal is meghívta maga mellé tanársegédnek Lux Jakabot. Lux szerette Mezőberényt, a községi orvosi állását többre tartotta, ezért folyton elutasította Sauer ajánlatait. Lux tanulmányútja után szemkórházat állított fel Mezőberényben. Második tanulmányútja után ő volt az első – és sokáig az egyetlen – Békés vármegyében, aki komolyabb sebészeti munkákat végzett (sérvműtét, kőmetszés). Fürdőházat rendezett be, amit szinte ingyen használhattak a betegek. A gyógyvizet kémiai anyagokkal saját maga készítette. Dr. Hajnal István szerint Lux Jakab a belgyógyászatban volt a legsikeresebb, mivel nem takargatta, hanem felfedte az egészségügyi hibákat.

„A hányavetiség, a hiú tudományfitogtatás, az irigység, a rágalmazás ismeretlenek voltak előtte. Tudományos tekintélyét kartársai rovására sohasem emelte. Szeretettel egyengette fiatal kezdő kollegáinak pályakezdését, és mindig helyt adott a helyes ellenvéleménynek is. A betegeknek kezelő orvosukba vetett bizalmát soha meg nem rendítette.” – Dr. Hajnal István Lux Jakabról.

Lux alapította a Mezőberényi Olvasó Egyletet, ami helyet adott a könyvtárnak és a művelődési háznak is. Ő hozta létre Mezőberényben a vegyeskarú dalárdát és a Népbankot is. Az I. Kerületi Evangélikus Egyház főfelügyelőjeként fontosnak tartotta az oktatást, amit minden erejével segített. A községi elöljáróság tagjaként a város tisztaságáért és az életmód javításáért harcolt. 1863-ban a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat tagja lett. Javaslatára 1868-ban Békés vármegye orvosai és gyógyszerészei Gyulán megalapították a Békés megyei Orvos-Gyógyszerész Egyletet. Elnöknek Lux Jakabot választották. Az egyletet hat évig vezette.

Többször jótékonykodott. 1859-ben a szeme világát veszített Répáczky András orvos részére 3 arany 60 korona összeget adományozott. 1860-ban az orvosi pályakérdések díjára 3 aranyat ajánlott fel. E célra haláláig minden évben további 3 aranyat áldozott.

Számos előadást tartott, több szakmai tanulmányt írt. Néhány előadása:

• 1869. május 12. Békés – A driftériáról és kezeléséről
• 1869. október 11. Szarvas – A húgykövek morzsolása
• 1870. május 16. Orosháza – Általános vízkór
• 1870. augusztus 29. Budapest, Magyar Orvosok és Természetjárók ülése – Az epehólyag sipolyon kiürült epekövekről
• 1870. október 15. Mezőberény – Az izzag (allergiás kórkép)
• 1872. május 25. Békéscsaba – Az újszülöttek ápolásáról az elválasztás idejéig
• 1873. május 15. Szeghalom – Koleráról

Emlékezete

• 1965. augusztus 20-án Lux Jakab Emlékünnepet tartottak a tanácsháza dísztermében.
• Mezőberényben a Petőfi utcában emléktáblát avattak tiszteletére.
• Személye és tevékenysége a Mezőberényi Települési Értéktár része.

Források

• Békés Megyei Népújság, 20. évf., 193. szám (1965) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Hajnal István: Emlékbeszéd Dr. Lux Jakab felett : a Békésmegyei Orvos-gyógyszerész Egyletnek 1877. november 5-én Békés-Csabán tartott közgyűlésén felolvasta Hajnal István. Gyula : Dobay ny., 1877 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mezőberényi Hírmondó 28. évf., 12. szám (2018) 6. p.
• Mezőberényi Hírmondó 29. évf., 3. szám (2019) 6. p.
• Orvosi Hetilap, 3. évf., 45. szám (1859) p.
• Orvosi Hetilap, 4. évf., 21. szám (1860) 421. p.
• Orvosi Hetilap, 7. évf., 37. szám (1863) 746. p.
• Orvosi Hetilap, 23. évf., 47. szám (1879) 1051. p.
• Orvosi Hetilap, 125. évf., 18. szám (1984) 1082–1084. p.

Kapcsolódó irodalom

• Bak Mihály: Emlékek és emlékeim Mezőberény egészségügyének múltjából. Mezőberény : Mezőberényi Nagyközség Tanácsa, 1988. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Zétény Győző: A magyar szabadságharc honvédorvosai. Budapest : Egyetemi Nyomda, 1948