Mezőhegyes

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Címer feltöltése)
a (+1 forrás)
 
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
41. sor: 41. sor:
== Források ==
== Források ==
 +
* Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999. 375–380. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. 2. kötet. 386–391. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. 2. kötet. 386–391. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mezőhegyes képes albuma. Szerk.: Hollós László. Mezőhegyes : Önkorm. Hiv., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mezőhegyes képes albuma. Szerk.: Hollós László. Mezőhegyes : Önkorm. Hiv., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
75. sor: 76. sor:
* Perneki Mihály: Mezőhegyes eszmei községgé alakulásának történeti körülményei. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1975/?pg=417&layout=s Békési Élet, 10. évf. 2. szám (1975) 414–419. p.]
* Perneki Mihály: Mezőhegyes eszmei községgé alakulásának történeti körülményei. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1975/?pg=417&layout=s Békési Élet, 10. évf. 2. szám (1975) 414–419. p.]
* Ruisz Gyula: Mezőhegyes irodalmának könyvészeti összeállitása. Makó : Csanád Megyei Régészeti és Történelmi Társulat, 1902 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ruisz Gyula: Mezőhegyes irodalmának könyvészeti összeállitása. Makó : Csanád Megyei Régészeti és Történelmi Társulat, 1902 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Tarkó Gábor: Menedéke volt a szökevényeknek, s börtöne a hazafiaknak : Mezőhegyes 1848-49-ben. Mezőhegyes : Városvédők Egyes., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Tarkó Gábor: Menedéke volt a szökevényeknek, s börtöne a hazafiaknak : Mezőhegyes 1848–49-ben. Mezőhegyes : Városvédők Egyes., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tarkó Mihályné: Kezek dicsérete : a szakmunkásképzés története Mezőhegyesen. Mezőhegyes : Városvédő Egyes., 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tarkó Mihályné: Kezek dicsérete : a szakmunkásképzés története Mezőhegyesen. Mezőhegyes : Városvédő Egyes., 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Templomaink : hitélet Mezőhegyesen. Szerk.: Zomborácz Pálné. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Város- és Környezetvédő Egyes., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Templomaink : hitélet Mezőhegyesen. Szerk.: Zomborácz Pálné. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Város- és Környezetvédő Egyes., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

A lap jelenlegi, 2020. augusztus 15., 08:52-kori változata

Mezőhegyes címere

Mezőhegyes Békés megye déli részén helyezkedik el. Vasútállomásán találkoznak a Szeged–Kétegyháza és az OrosházaBattonya vasútvonalak. A 4 945 lakosú (2019. 01. 01.) település Békéscsabától 52 km-re található.

Tartalomjegyzék

Története

Mezőhegyes területe már az időszámítás előtt lakott volt. A honfoglaláskor a térséget Ajtony, majd Csanád vezér uralta. A tatárjárás után kunok, a 14. században magyarok települtek erre a vidékre.

A település nevét 1421-ben használták először (Mezewheges). Dr. Kálmán Béla professzor szerint a hegyes utónév arra utal, hogy a helység emelkedésen található. A nagylaki uradalom részeként Mezőhegyest Hunyadi János, majd Hunyadi Mátyás is birtokolta. 1464-ben Mátyás király a Jaksics testvéreknek adományozta az uradalmat, akik szerb jobbágyokat telepítettek Mezőhegyesre. A település a török uralom alatt pusztává vált. A 17. században többször benépesült, de az 1680-as években újra elpusztult. A századfordulón a területen határőrség állomásozott. A 18. század során az aradi kincstári uradalom hadiszállítóknak adta bérbe a mezőhegyesi pusztát.

II. József a habsburg lótenyésztés elősegítése érdekében 1784. december 20-án aláírta a Császári és Királyi Ménesintézet alapítólevelét. A lakatlan mezőhegyesi pusztán Csekonics József vértes kapitány irányításával 1785 és 1801 között felépült a ménes. 1786-ban megkezdődött a lótenyésztés, az állatállomány 1788-tól hadi célt szolgált. A ménesben tenyésztették ki a nóniusz, a gidrán és a félvér lófajtákat. Mezőhegyes 1789-ben vásárjogot kapott.

Az 1800-as évek elejére a mezőhegyesi ménes Európa-szerte ismertté vált. A 19. század első felében erdősítés és takarmánygazdálkodás kezdődött. 1846-ban római katolikus templom, 1847-ben „ember-kóroda” épült. 1849 augusztusában Kossuth Lajos két napot Mezőhegyesen töltött. 1849 októberében kivégezték a magyar nemzeti kormányt támogató mezőhegyesi katonalelkészt, Gonzeczky Jánost. Ferenc József 1852-ben és 1872-ben látogatást tett a faluban. A kiegyezés után a mezőhegyesi ménes magyar tulajdonba került. 1869-ben különvált a ménes és a ménesbirtok. 1870-ben Mezőhegyesen 423 fő lakott. 1872-ben a Pitvaroshoz tartozó Mezőhegyes önálló községgé vált. Kozma Ferenc miniszteri tanácsos jóvoltából a ménes világkiállításokon szerepelt (1873-ban Bécsben, 1878-ban Párizsban). 18821883 között megnyíltak az Arad–Mezőhegyes, a Makó–Mezőhegyes és a Kétegyháza–Mezőhegyes vasútvonalak. A 19. század végére Mezőhegyes bekapcsolódott a megyei telefonhálózatba. A cukorgyár működése érdekében a Maros vizét az Élővíz-csatornával Mezőhegyesre terelték. 1880-ban gépműhely, 1883-ban szeszfőzde, 1889-ben cukorgyár, 1893-ban téglagyár és kendergyár létesült. A gazdaság és a termelés korszerűsítésében jelentős érdeme volt Gluzek Gyula jószágigazgatónak. 1894-re kiépült a Mezőhegyest Szarvassal összekötő vasútvonal, a település vasúti gócponttá vált. A település lakossága az 1890-es évek végére elérte az 5 500 főt.

Az első világháború idején nagyjából 800 mezőhegyesi vonult a frontra. 1923-ban a központi utcák és a lakások villanyvilágítást kaptak. 1931-ben növénynemesítő telep nyílt. A második világháború teljesen kimerítette a mezőhegyesi gazdaságot. 1944. szeptember 28-án megérkeztek a községbe a felszabadító orosz csapatok. 1945-ben a mezőhegyesi birtok felét szétosztották a szomszédos községek igénylői között. A gazdaságot 1981-ben kombináttá alakították. Az 1970–1980-as éveket közműépítések jellemezték. Az agrártörténeti műemlékek felújításáért a település 1984-ben Hild János-emlékérmet kapott. Mezőhegyest 1989. március 1-én várossá nyilvánították. Az 1990-es években a lakosság negyede a külterületi majorokban élt. 1997-ben felszámolták a cukorgyárat.

Gazdaság

Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel az 1874-ben alapított ménesintézet jogutódja, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. foglalkozik. Legfőbb ipari üzeme a Mezőhegyesi Fémipari Kft.

Kultúra

Az oktatás kezdetben egy katonai ménesiskolában folyt. A majorokban vándortanító oktatott. 1923-ban az egykori kórházépületbe költözött az iskola. Az 1983-ban felépített József Attila Általános Művelődési Központ színházteremnek, mozinak, könyvtárnak és szabadidős tevékenységeknek ad otthont. Mezőhegyesen általános és középiskola is működik.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

Rendezvények

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök