Vita:BékésWiki
A BékésWiki wikiből
Spal (vitalap | szerkesztései) |
Spal (vitalap | szerkesztései) |
||
| (2 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. 3 Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. 4 Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban. 5 | Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. 3 Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. 4 Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban. 5 | ||
A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. | A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. | ||
| - | Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. | + | Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. |
| + | A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös Kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén , csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi. 6 | ||
A lap jelenlegi, 2012. április 1., 14:42-kori változata
Sámson vár (Doboz)
A Békés megyei Doboz nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített. 1 A Sámson vár vagy "Sámson vára" név eredete bizonytalan. "Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használván." 2 Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. 3 Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. 4 Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban. 5 A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös Kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén , csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi. 6
