Vita:BékésWiki
A BékésWiki wikiből
Spal (vitalap | szerkesztései) (Sámson vár (Doboz)) |
Spal (vitalap | szerkesztései) |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
A Békés megyei Doboz nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített. 1 A Sámson vár vagy "Sámson vára" név eredete bizonytalan. "Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használván." 2 | A Békés megyei Doboz nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített. 1 A Sámson vár vagy "Sámson vára" név eredete bizonytalan. "Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használván." 2 | ||
| - | Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. 3 Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. 4 Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban. 5 | + | Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. 3 Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. 4 Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban. 5 |
| + | A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. | ||
| + | Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. | ||
A lap 2012. április 1., 13:59-kori változata
Sámson vár (Doboz)
A Békés megyei Doboz nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített. 1 A Sámson vár vagy "Sámson vára" név eredete bizonytalan. "Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használván." 2 Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. 3 Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. 4 Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban. 5 A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges.
