Rázga József (1931–2010)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Nyelvi ellenőrzés)
a (→Munkássága: Bartók Béla Vegyeskar belső hivatkozása)
15. sor: 15. sor:
'''[[1954|1954-ben]] tanárként kezdett el dolgozni a Fővárosi Zeneiskolában'''. Itt szolfézst, zeneirodalmat, zeneelméletet és összhangzattant tanított. Megszervezte a zeneiskola leánykarát, a '''Bartók Béla Kamarakórus'''t. Számos koncertjük, rádiófelvételük volt. Emellett [[1959]]-ben megalapította a '''Liszt Ferenc Vegyes Kart''', ami később XVII. kerületi Liszt Ferenc Vegyes Kórus néven működött tovább. Nagy sikereket értek el zenei találkozókon, rádiófelvételeken, külföldön is szerepeltek. [[1964]]-ben az I. Országos Minősítő Hangversenyen a kórus elnyerte az aranykoszorút, mely díjat később is elnyertek. [[1971]]-ben a Magyar Rádió Kóruspódium című műsorában „Kiváló teljesítményért” jelvényt kaptak.  
'''[[1954|1954-ben]] tanárként kezdett el dolgozni a Fővárosi Zeneiskolában'''. Itt szolfézst, zeneirodalmat, zeneelméletet és összhangzattant tanított. Megszervezte a zeneiskola leánykarát, a '''Bartók Béla Kamarakórus'''t. Számos koncertjük, rádiófelvételük volt. Emellett [[1959]]-ben megalapította a '''Liszt Ferenc Vegyes Kart''', ami később XVII. kerületi Liszt Ferenc Vegyes Kórus néven működött tovább. Nagy sikereket értek el zenei találkozókon, rádiófelvételeken, külföldön is szerepeltek. [[1964]]-ben az I. Országos Minősítő Hangversenyen a kórus elnyerte az aranykoszorút, mely díjat később is elnyertek. [[1971]]-ben a Magyar Rádió Kóruspódium című műsorában „Kiváló teljesítményért” jelvényt kaptak.  
-
[[1976]]. [[január 1.|január 1]]-jén – a XVII. kerületi Zeneiskola igazgatói állását otthagyva – a '''békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola igazgatója lett'''. Munkásságának köszönhetően nagy változásokon ment keresztül az iskola. Kibővítette a tanári kart, bevezette a kötelező szolfézs órát és az iskola tanulóiból gyermekkart alapított. Majd [[1981]]-ben megalakult a zeneművészeti szakközépiskola és a Bartók Béla Leánykar. Közel két évtizeden át tartó vezetése alatt az iskola és a kórus hazai és nemzetközi sikereket ért el. '''[[1992]]-ben nyugdíjba vonult''', ám kórusaival (Bartók Béla Vegyeskar, gyulai Erkel Vegyeskar, Szlovák Dalkör) tovább folytatta a munkát.  
+
[[1976]]. [[január 1.|január 1]]-jén – a XVII. kerületi Zeneiskola igazgatói állását otthagyva – a '''békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola igazgatója lett'''. Munkásságának köszönhetően nagy változásokon ment keresztül az iskola. Kibővítette a tanári kart, bevezette a kötelező szolfézs órát és az iskola tanulóiból gyermekkart alapított. Majd [[1981]]-ben megalakult a zeneművészeti szakközépiskola és a Bartók Béla Leánykar. Közel két évtizeden át tartó vezetése alatt az iskola és a kórus hazai és nemzetközi sikereket ért el. '''[[1992]]-ben nyugdíjba vonult''', ám kórusaival ([[Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar|Bartók Béla Vegyeskar]], gyulai Erkel Vegyeskar, Szlovák Dalkör) tovább folytatta a munkát.
== Díjak, elismerések ==  
== Díjak, elismerések ==  

A lap 2020. január 5., 14:00-kori változata

karnagy, tanár, igazgató

Tartalomjegyzék

Élete

1931. december 18-án született Budapesten. Rákoshegyi családi házukban élt cipész édesapjával és háztartásbeli édesanyjával. Édesanyja betegsége miatt lebénult, emiatt nehéz körülmények között éltek.

Az elemi iskolát Rákoshegyen, a polgári iskolát Kőbányán végezte, ahol a fiúkórusban is énekelt. Zenekedvelő tornatanára nagy hatással volt rá és társaira: a diákok a testnevelés óra részeként énekelve jártak körbe minden reggel. Hegedülni magántanárnál tanult. Egy baleset következtében megsérült a keze: a II. világháború után három gyerek talált egy kézigránátot, és egyikük pont elé dobta. Emiatt nem tudta folytatni a hegedűtanulást, így zongorázni kezdett. A polgári iskola elvégzése után a Wesselényi utcai iskolába járt. Ezután felvették a Zeneakadémiára, karvezetés szakra, ahol 1954-ben végzett.

1975-ben összeházasodott feleségével, Ágnessel és Békéscsabára költözött.

Hetvenedik születésnapja alkalmából felköszöntötték 2002. január 21-én, a Magyar Kultúra napján a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Bartók-termében.

79 évesen hunyt el, 2010. május 9-én. Sírja a békéscsabai Ligeti temetőben található.

Munkássága

1954-ben tanárként kezdett el dolgozni a Fővárosi Zeneiskolában. Itt szolfézst, zeneirodalmat, zeneelméletet és összhangzattant tanított. Megszervezte a zeneiskola leánykarát, a Bartók Béla Kamarakórust. Számos koncertjük, rádiófelvételük volt. Emellett 1959-ben megalapította a Liszt Ferenc Vegyes Kart, ami később XVII. kerületi Liszt Ferenc Vegyes Kórus néven működött tovább. Nagy sikereket értek el zenei találkozókon, rádiófelvételeken, külföldön is szerepeltek. 1964-ben az I. Országos Minősítő Hangversenyen a kórus elnyerte az aranykoszorút, mely díjat később is elnyertek. 1971-ben a Magyar Rádió Kóruspódium című műsorában „Kiváló teljesítményért” jelvényt kaptak.

1976. január 1-jén – a XVII. kerületi Zeneiskola igazgatói állását otthagyva – a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola igazgatója lett. Munkásságának köszönhetően nagy változásokon ment keresztül az iskola. Kibővítette a tanári kart, bevezette a kötelező szolfézs órát és az iskola tanulóiból gyermekkart alapított. Majd 1981-ben megalakult a zeneművészeti szakközépiskola és a Bartók Béla Leánykar. Közel két évtizeden át tartó vezetése alatt az iskola és a kórus hazai és nemzetközi sikereket ért el. 1992-ben nyugdíjba vonult, ám kórusaival (Bartók Béla Vegyeskar, gyulai Erkel Vegyeskar, Szlovák Dalkör) tovább folytatta a munkát.

Díjak, elismerések

Neve és tevékenysége az elmúlt 30 év alatt összeforrt a békéscsabai zeneoktatással, és számos díjjal jutalmazták munkáját:

Emlékezetes sikerek a leánykarral

Források

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/R%C3%A1zga_J%C3%B3zsef_(1931%E2%80%932010)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök