Veres (Cservenák) Gusztáv (1857–1918)

A BékésWiki wikiből

A lap 2019. március 19., 10:18-kori változata

festőművész

Élete

1857. november 25-én született Békéscsabán. Apja, Cservenák Mihály asztalos, anyja Orvos Mária.

Tanulmányait szülővárosában az ágostai hitvallású evangélikus algimnáziumban 1868-ban kezdte és feltehetően 1872-ben kilépett a tanév befejezése előtt. 1873-tól betűszedőként dolgozott. 1878-ban beiratkozott a Budapesti Képzőművészeti Akadémiára, ahol fametsző fakultásra járt. Fiatal korában választmányi tagja volt a békéscsabai Iparos-ifjuság Önképző- és Segélyzőegyletnek. 1882-ben, 24 évesen már a müncheni Képzőművészeti Akadémia diákjai között olvasható a neve. Münchenben mesterei voltak: Karl von Piloty és Ferdinand Piloty. Az akadémián élő modelles osztályba járt. Itt kötött barátságot Billanics Ferenccel, akivel az iskola után kocsmákba és kávéházakba jártak, keresve a vállalkozó kedvűeket, akiket egy-két forint ellenében lerajzoltak. 1886 januárjától júliusig a bécsi Festészeti Akadémián az általános festészeti szakosztályon Christian Griepenkerl hallgatója volt.

Vezetéknevét 1908-ban belügyminiszteri engedéllyel Cservenákról Veresre magyarosította. A háború előtti időkben ő volt Békéscsaba „festője”, műterme a Közművelődés Házában volt berendezve.

1918. március 27-én halt meg a gyulai kórházban, epilepsziás rohamban. Békéscsabán a Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

1879-ben a Békésmegyei Közlöny naptára számára készített metszeteket, ekkor még nyomdászként és fametszőként ismerték. Az egyik kép feltehetőleg Dürert ábrázolta. Bécsből 1886-ban jött vissza Csabára, ahol Murányi Gusztáv, a Nádor szállodában szívességből műtermet rendezett be neki. Cservenák vázlatokat és portrékat készített ekkor. A Közlöny híradása szerint az Angeli Henrik által festett Ferenc József arcképről készített egy másolatot, melyet Podhradszky Károly üzletének kirakatában tekinthettek meg az arra járók. Ezt a munkáját Békéscsaba elöljárósága vásárolta meg.

Az 1888-as csabai árvizet ábrázoló olajfestményén impresszionista hatás érvényesül. Volt iskolája jótékonysági eseményén a képet a képviselőtestület 30 forintért vásárolta meg. Ez a munkája jelenleg a Munkácsy Mihály Múzeum állományát gazdagítja. Nemcsak Békéscsabát alkotott: Gyulán Weiner Lipót fényképész házában portrékat festett. Ezen kívül Szarvason az Árpád szállóban rendezett be műtermet.

Legjelentősebb munkája az 1899-ben átadott gyulai Törvényszéki Palota főlépcsőházának mennyezetképe volt. Ez a tetőboltozatra készült freskó egy bibliai történetet mesél el Salamon király ítéletéről.

1903-ban a Munkácsy Mihály Múzeumnak adományozta két munkáját, az egyiken az utolsó csabai szárazmalom látható, míg a másik egy csabai férfiarcot ábrázol.

Reprezentatív portrémegbízásokat is vállalt. Két portrét készített Áchim L. András csabai politikusról: egy kisebb, merengőbb és oldottabb festményt, melyen Munkácsy hatása érezhető; s egy egész alakos, hangulatában jóval zaklatottabb alkotást, mely a parasztvezért daliás tartással, ökölbe szorított kézzel gesztikulálva ábrázolja. Ezen a képen már a művész sajátosan egyéni stílusa érvényesül. A portré jelenleg a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban található.

Tallián Béla főispán javaslatára megfestette Jancsovics Pál alispán arcmását, melyet 1894. szeptember 17-én lepleztek le a vármegye közgyűlési termében. Ez a munka valószínűleg a világháború után megsemmisült. Egy másik híres portréja Beliczey István főispánt ábrázolja. Ezt a megbízást Fábry Sándor alispán javaslatára Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottságától kapta. Az arcképet 1903. december 29-én leplezték le a vármegye közgyűlési termében. Ez a kép ma a főispán egyik Németországban élő dédunokájának, Beliczey Istvánnak a tulajdonában található. Veres Gusztávnak nem ez volt az egyetlen Beliczey Istvánról készített arcképe. Az Aradon, 1887-ben megjelent Alföldi képes emlékkönyvben szerepelt egy metszete a főispánról. Ezenkívül pedig egy másik, Ausztriában élő Beliczey-dédunoka birtokában található egy, a vármegyeházi portréhoz hasonló, bár szignó nélküli alkotás, amelyet nagy valószínűséggel szintén Veres festhetett.

Portréfestészeti megbízatásai évfordulókhoz köthetők, melyeket vagy az ünnepelt részére készíttetett a megrendelő, vagy posztumusz megemlékezésre. Festett képet Kossuth Lajosról 1898-ban az 1848-as szabadságharc évfordulója alkalmából. A kisjenői ipartestület Wenckheim Frigyes grófról rendelt képet tanácsterme falára. További portréi: Áchim János a csabai Ipartestület jegyzője, Csák György adóhivatali pénzügyi igazgató, Gally Gyula jegyző, Göndöcs Benedek apát-plébános, Kemény Mihály tanfelügyelő, Korosy László főjegyző, Salacz Ferenc a szarvasi takarékpénztár vezérigazgatója, Uhrin András pénztáros, Varságh Béla iskolaszéki elnök, Vidovszky János, a Csabai Polgári Kör elnöke és a Takarékpénztár Egyesület vezérigazgatója, Zvaratkó Pál a csabai Iparos Olvasókör alapítója, Zsilinszky Mihály államtitkár.

Vállalt egyházi megbízatásokat is. Számos Békés megyei templom számára festett oltárképet: például 1897-ben a szarvasi, 1901-ben a csorvási, 1904-ben a kondorosi templom számára.

2006-ban előkerült a művész két további festménye: az egyik, a Kondorosi Csárdáról készült, melyet a Békésmegyei Közlöny híradása szerint 1913-ban festett; a másik a város központjában lévő tavat ábrázoló olajfestmény.

Kiállításai

• 1894. április 15. Gyula, Czinczár-féle házban dr. Frankó László ügyvédnél
• 1905. június 4. Békéscsaba, a Rudolf főgimnázium rajztermében

Forrás

• Cs. Tóth János: Békéscsaba Képzőművészeti kislexikona. Veres Gusztáv. In: Käfer I., Köteles L. (szerk.): A művelődés évszázadai Békéscsabán. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 1998. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Előkerült a kondorosi csárdáról készült festmény In:. BEOL-Békés Megyei Hírportál, 2006. május 22. (Letöltés ideje: 2017.08.10)
• Evangélikus Levéltár Anyakönyvei
• Gyarmati Gabriella: Veres Cservenák Gusztáv. In: Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek, Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. Békéscsaba: Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Merényi-Metzger Gábor: A gyulai Vármegyeháza egykori arcképcsarnoka In: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. Békéscsaba, 2006.
• Elte Egyetemi Levéltár Adatbázisa
• Fleischer Gyula: Magyarok a bécsi Képzőművészeti Akadémián, MTA, Budapest 1935.
• A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói 1871-től a mai napig
• Hírek In: Békés 13. (26.) évf. 16. sz. (1894. április 22.)
• Hírek In: Békés 26. évf. 17. sz. (1894. április 29.)
• Csák György jubileuma In: Békés 29. évf. 38. sz. (1897. szeptember 19.)
• Csorvási templomszentelés In: Békés 33. évf. 35. sz. (1901. szeptember 1.)
• A békéscsabai ipartestület In: Békés 37. évf. 55. sz. (1905. december 31.)
• Hírek In: Békés 44. évf. 51. sz. (1912. december 22.)
• A Békés-Csabai Ág. Hitv. Algymnasium értesítője 1868/9.
• Értesítő Békés-Csabai Ágost. Hitv. Evang. Real-Gymnasiumról 1871/2.
• A Békés-Csabai Ágostai hitv. ev. algymnasium XXIV-ik Értesítője 1988/89.
• A „b.-csabai iparos-ifjuság önképző- és segélyzőegylete" In: Békésmegyei Közlöny 5. évf. 9. sz. (1878. január 31.)
• A „Békésmegyei Naptár" In: Békésmegyei Közlöny 6. évf. 127. sz. (1879. november 25.)
• Megyei hírek In: Békésmegyei Közlöny 6. évf. 70. sz. (1879. július 15.)
• Megyei Hírek In: Békésmegyei Közlöny, 13. évf. 79. sz. (1886. október 3.)
• Megyei Hírek In: Békésmegyei Közlöny, 13. évf. 80. sz. (1886. október 7.)
• A szarvasi takarékpénztár közgyűlése In: Békésmegyei Közlöny 25. évf. 19. sz. (1897. március 7.)
• A szarvasi új templom oltárképe In: Békésmegyei Közlöny 24. évf. 26. sz. (1897. április 1.)
• A városi diszgyűlés In: Békésmegyei Közlöny 26. évf. 43. sz. (1898. március 17.)
• A csabai polgári kör ünnepe In: Békésmegyei Közlöny 26. évf. 43. sz. (1899. május 28.)
• A csabai muzeum köréből In: Békésmegyei közlöny 30. évf. 26. sz. (1903. március 29.)
• Templomszentelés In: Békésmegyei Közlöny 31. évf. 92. sz. (1904. november 14.)
• Képkiállítás Csabán In: Békésmegyei közlöny 32. évf. 57. sz. (1905. június 4.)
• Ünnepély a csabai felsőbb leányiskolában In: Békésmegyei közlöny 32. évf. 63. sz. (1905. június 25.)
• Egy negyedszázad a közigazgatásban In: Békésmegyei közlöny 32. évf. 65. sz. (1905. július 2.)
• Jubiláló olvasókör In: Békésmegyei Közlöny 33. évf. 77. sz. (1906. szeptember 16.)
• Névmagyarosítás In: Békésmegyei Közlöny 35. évf. 101. sz. (1908. december 17.)
• Wenckheim Frigyes gróf jótékonysága In: Békésmegyei Közlöny 37. évf. 66. sz. (1910. augusztus 18.)
• A csabai kultúrházról: Zsilinszky Mihály látogatása In: Békésmegyei Közlöny 49. évf. 46. sz. (1913. június 12.)
• A csabai ipartestület közgyűlése In: Békésmegyei Közlöny 49. évf. 26. sz. (1913. április 3.)
• Áchim L, András arcképének leleplezése In: Békésmegyei Közlöny 40. évf. 33. sz. (1913. április 27.)
• Lyka Károly: Falujáró piktorok In: Új idők 49. évf. 19. sz. (1943. május 8.)