Tevan Margit (1901–1978)
A BékésWiki wikiből
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „ötvösművész == Élete == 1901. január 18-án született Békéscsabán. Édesapja, Tevan Adolf kereskedő, nyomdaalapító …”) |
(Nyelvi ellenőrzés) |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
- | [[1901]]. [[január 18.|január 18]]-án született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]. Édesapja | + | '''[[1901]]. [[január 18.|január 18]]-án született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Édesapja Tevan Adolf kereskedő, nyomdaalapító és nyomdatulajdonos, édesanyja Fischer Terézia. Testvérei: Gizella, Flóra, [[Tevan Andor (1889-1955)|Andor]], Ferenc, Rezső, Ilona, Erzsébet és László. |
- | Tevan Margit ötvösművészet iránti érdeklődését | + | Tevan Margit ötvösművészet iránti érdeklődését a családi barátja, Rozsnyai Kálmán keltette fel. [[1917]]–[[1919]] között kezdte meg tanulmányait az akkor középiskolai szintű '''Iparművészeti Iskola ötvös-zománcozó szakán''', később '''Zutt Richárd''' és '''Kiss Ferenc''' mellett több éven át inasként sajátította el a mesterséget. [[1927]]–[[1928]]-ban Vértes Árpád ötvösműhelyében, a "Stúdióban" dolgozott. |
- | [[1927]]-ben férjhez ment '''Engel Miklós''' vegyészmérnökhöz. Budapesten béreltek lakást maguknak | + | [[1927]]-ben férjhez ment '''Engel Miklós''' vegyészmérnökhöz. Budapesten béreltek lakást maguknak. [[1936]]-ban megszületett '''gyermekük, István''', aki később grafikusként alkotott. '''A család tagjai – zsidó származásuk miatt – a nyilas hatalomátvétel után súlyos üldöztetésben részesültek.''' Engel Miklós a munkaszolgálatot a munkahelyén kezdte meg, katonai kísérettel járt dolgozni. Utolsó behívásáról soha nem tért haza, a legvalószínűbb feltételezés szerint a mauthauseni koncentrációs táborban halt meg [[1944]]-ben. Margit és kisfia a pesti gettóban ismerősöknél talált menedéket. [[1945]] márciusban Békéscsabára utaztak a harcok és az éhezés elől. [[1945]] szeptemberében visszaköltöztek fővárosi lakásukba. |
- | [[1978]]. [[november 3.|november 3]]-án rövid súlyos betegség után hunyt el Budapesten | + | |
+ | '''[[1978]]. [[november 3.|november 3]]-án''' rövid súlyos betegség után '''hunyt el Budapesten'''. Sírja a Farkasréti temető művészparcellájában található. | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
- | + | Az 1920-as és 1930-as években a Bauhaus irányzatot követte. Az 1930-as évek közepétől egyre inkább uralkodóvá váltak munkáiban az ókori görög és római kultúrára jellemző stílusjegyek. '''Munkásságát mind hazai, mind nemzetközi szinten elismertek.''' | |
- | A '''második világháború | + | A '''második világháború után''' igyekezett megfelelni a szocialista rendszer elvárásainak úgy, hogy a művészi színvonalból ne engedjen. Nemcsak egyedi műveket készített, hanem '''kis szériában mindennapi használatra alkalmas tárgyakat''' (dobozok, tálak, vázák stb.). Kezdeményezője volt a körplasztikák ötvöstárgyakon való alkalmazásának. A nyilvánosságot élete végéig kerülte, interjúkat nem adott, kizárólag csoportos kiállításokon mutatta be munkáit. '''Alkotásait önálló tárlaton csupán halála után több évvel láthatták az érdeklődők.''' Munkái megtekinthetők az '''Iparművészeti Múzeumban''' és a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum]] Jankay–Kolozsváry–Tevan Gyűjteményének''' állandó kiállításán. |
== Kiállításai == | == Kiállításai == |
A lap 2019. február 26., 13:45-kori változata
ötvösművész
Tartalomjegyzék |
Élete
1901. január 18-án született Békéscsabán. Édesapja Tevan Adolf kereskedő, nyomdaalapító és nyomdatulajdonos, édesanyja Fischer Terézia. Testvérei: Gizella, Flóra, Andor, Ferenc, Rezső, Ilona, Erzsébet és László.
Tevan Margit ötvösművészet iránti érdeklődését a családi barátja, Rozsnyai Kálmán keltette fel. 1917–1919 között kezdte meg tanulmányait az akkor középiskolai szintű Iparművészeti Iskola ötvös-zománcozó szakán, később Zutt Richárd és Kiss Ferenc mellett több éven át inasként sajátította el a mesterséget. 1927–1928-ban Vértes Árpád ötvösműhelyében, a "Stúdióban" dolgozott.
1927-ben férjhez ment Engel Miklós vegyészmérnökhöz. Budapesten béreltek lakást maguknak. 1936-ban megszületett gyermekük, István, aki később grafikusként alkotott. A család tagjai – zsidó származásuk miatt – a nyilas hatalomátvétel után súlyos üldöztetésben részesültek. Engel Miklós a munkaszolgálatot a munkahelyén kezdte meg, katonai kísérettel járt dolgozni. Utolsó behívásáról soha nem tért haza, a legvalószínűbb feltételezés szerint a mauthauseni koncentrációs táborban halt meg 1944-ben. Margit és kisfia a pesti gettóban ismerősöknél talált menedéket. 1945 márciusban Békéscsabára utaztak a harcok és az éhezés elől. 1945 szeptemberében visszaköltöztek fővárosi lakásukba.
1978. november 3-án rövid súlyos betegség után hunyt el Budapesten. Sírja a Farkasréti temető művészparcellájában található.
Munkássága
Az 1920-as és 1930-as években a Bauhaus irányzatot követte. Az 1930-as évek közepétől egyre inkább uralkodóvá váltak munkáiban az ókori görög és római kultúrára jellemző stílusjegyek. Munkásságát mind hazai, mind nemzetközi szinten elismertek.
A második világháború után igyekezett megfelelni a szocialista rendszer elvárásainak úgy, hogy a művészi színvonalból ne engedjen. Nemcsak egyedi műveket készített, hanem kis szériában mindennapi használatra alkalmas tárgyakat (dobozok, tálak, vázák stb.). Kezdeményezője volt a körplasztikák ötvöstárgyakon való alkalmazásának. A nyilvánosságot élete végéig kerülte, interjúkat nem adott, kizárólag csoportos kiállításokon mutatta be munkáit. Alkotásait önálló tárlaton csupán halála után több évvel láthatták az érdeklődők. Munkái megtekinthetők az Iparművészeti Múzeumban és a Munkácsy Mihály Múzeum Jankay–Kolozsváry–Tevan Gyűjteményének állandó kiállításán.
Kiállításai
Egyéni
- 1981. Iparművészeti Múzeum, Budapest
- 1988. Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
- 1996. Lánchíd Galéria, Budapest (fiával, Engel Tevan Istvánnal közös kiállítás)
- 2007 Munkácsy Mihály Emlékház, Békéscsaba
Válogatott csoportos kiállítások
- 1926. Aurora-Kör, Békéscsaba
- 1931. Iparművészeti Kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
- 1932 Magyar Műhely Szövetség, Corvin Áruház, Budapest
- 1932 Magyar Kultúrszövetség, Budapest
- 1943 Belvárosi Művészeti Szalon
- 1948 90 művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
- 1953 1. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
- 1953 Népművészeti és Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
- 1956 Képző- és Iparművészeti kiállítás, Szeged
- 1958 Magyar Képzőművésznők kiállítása, Műcsarnok, Budapest
- 1959 4. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
- 1960 Képzőművésznők nemzetközi kiállítása, Műcsarnok, Budapest
- 1962 Katona József Múzeum, Kecskemét
- 1963 Iparművészeti Kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
- 1965 5. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
- 1967 Budapesti Műszaki Egyetem, Kollégium
- 1966 Modern Iparművészeti kiállítás, Sátoraljaújhely
- 1969 Salgótarjáni Galéria, Salgótarján • Magyar Kultúra Háza, Prága
- 1975 Jubileumi Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
- 2013 Jankay-Kolozsváry-Tevan Gyűjtemény, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
Díjak, elismerések
- 1932 IV. Országos Kézművesipari Kiállítás, elismerő oklevél
- 1933 Budapest Székesfőváros elismerő oklevele
- 1937 Párizsi Világkiállítás Diplôme d’Honneur díja
- 1939 A new yorki világkiállítás oklevele
- 1940 La Triennale di Milano kiállítás ezüstérme
- 1957 Munkácsy-díj
- 1962 Érdemes Művész cím
- 1976 Munka Érdemrend arany fokozata
- 1977 Kiváló Művész cím
Források
- Az Aurora művészeti kiállításának megnyitása In: Békés Megyei Közlöny 53. évf 202. sz. (1926. szeptember 7.)
- Buzinkay Péter: Magyar Művészeti Műhely (1917-1929) - Egy elfeledett iparművészeti vállalkozás az art deco jegyében. In: Art-magazin 6/2. (2008) 80. p.
- Koczogh Ákos: Tevan Margit. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1977. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár.
- Kolozsváry és Tevan kiállítás kiállításvezető, Békéscsaba, 2007.
- Niedzielsky Katalin: Melegséget sugárzó szobrok In. Békés Megyei Hírlap 62. évf. 37. sz. (2007. február 13.)
- Széchenyi Ágnes – Róna Erzsébet (sajtó alá rend.): Minden ház ellenségesen áll. Tevan Margit 1944/45-ös feljegyzései. Tevan Alapítvány, Budapest, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár.
- Turok Margit: Tevan Margit, a magyar ötvösség megújítója. In: Örökség 11/3. (2007) 4. p.
- Ván Hajnalka: A zseniális Tevan család In: Csabensis – Békéscsaba 300., Békéscsaba, 2017.
Kapcsolódó irodalom
- Iparművészeti Múzeum: Art Deco és Modernizmus. Lakásművészet Magyarországon, 1920 – 1940. Szakmai beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap számára. [Elektronikus dokumentum] Budapest, 2012. (letöltve: 2018.11.11.).
- Pataki Judit – Jékely Zsombor: Az Iparművészeti Múzeum kiállításainak jegyzéke, 1975 – 2007. [Elektronikus dokumentum] Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2007. (letöltve: 2018.11.11.).
Külső hivatkozások
- Fitz Péter (főszerk.): Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. 1993 – 2001. (letöltve: 2017.12.18.)
- Jankay Tibor Művészeti Közalapítvány honlapja (letöltve: 2018.01.05.)
- Munkácsy Mihály Múzeum honlapja (letöltve: 2018.02.14.)
- Tevan Margit a Museum.hu-n (letöltve: 2017.12.18.)
- Tevan Margit a Nőkért Egyesület honlapján (letöltve: 2017.12.18.)
- Tevan Margit a Wikipedia-n (letöltve: 2017.12.18.)