Szeberényi Gusztáv (1890–1941)
A BékésWiki wikiből
a (Kép feltöltése) |
a (Nyelvi ellenőrzés) |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
[[Fájl:Szeberenyi Gusztav 1890 1941.jpg|bélyegkép|300px|Szeberényi Gusztáv]] | [[Fájl:Szeberenyi Gusztav 1890 1941.jpg|bélyegkép|300px|Szeberényi Gusztáv]] | ||
| - | Szeberényi Gusztáv '''[[1890]]. [[augusztus 23.|augusztus 23]]-án született''' a Torontál megyei '''Tótaradácon''' [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)|Szeberényi Lajos Zsigmond]] csabai lelkész és '''Sztehlo Irén''' gyermekeként | + | Szeberényi Gusztáv '''[[1890]]. [[augusztus 23.|augusztus 23]]-án született''' a Torontál megyei '''Tótaradácon''' [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)|Szeberényi Lajos Zsigmond]] csabai lelkész és '''Sztehlo Irén''' gyermekeként. Nagyapja [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890)|Szeberényi Gusztáv Adolf]] evangélikus püspök. |
Születése után néhány hónappal családja visszaköltözött [[Békéscsaba|Békéscsabára]]. Itt járt iskolába, [[1910]]-ben érettségizett az [[Evangélikus Rudolf Főgimnáziumban]], ezután a pozsonyi teológiai akadémián tanult három évet, majd Lipcsében és Erlangenben fejezte be tanulmányait. Hazatérése után '''[[1914]]-ben lelkésszé avatták''', és Csepregi György esperes mellett lett segédlelkész. 1915‒1916 között tábori lelkész volt, betegsége miatt azonban visszakerült Békéscsabára. [[1918]]-ban az evangélikus egyház lelkészévé, [[1931]]-ben az '''egyházközség igazgató lelkészévé választották'''. | Születése után néhány hónappal családja visszaköltözött [[Békéscsaba|Békéscsabára]]. Itt járt iskolába, [[1910]]-ben érettségizett az [[Evangélikus Rudolf Főgimnáziumban]], ezután a pozsonyi teológiai akadémián tanult három évet, majd Lipcsében és Erlangenben fejezte be tanulmányait. Hazatérése után '''[[1914]]-ben lelkésszé avatták''', és Csepregi György esperes mellett lett segédlelkész. 1915‒1916 között tábori lelkész volt, betegsége miatt azonban visszakerült Békéscsabára. [[1918]]-ban az evangélikus egyház lelkészévé, [[1931]]-ben az '''egyházközség igazgató lelkészévé választották'''. | ||
| - | A Doleschall | + | A Doleschall Olgával kötött házasságából három gyermek született. |
| - | Szeberényi Gusztáv | + | Szeberényi Gusztáv '''[[1941]]. [[október 1.|október 1]]-jén''', édesapja halála után egy héttel, '''Békéscsabán hunyt el'''. |
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| - | '''Szeberényi Gusztáv teremtette meg az evangélikus egyházban az intézményes diakóniát''' (szeretetmunkát). Kiváló szervezőként egymás után hozta létre az evangélikus szeretetintézményeket | + | '''Szeberényi Gusztáv teremtette meg az evangélikus egyházban az intézményes diakóniát''' (szeretetmunkát). Kiváló szervezőként egymás után hozta létre az evangélikus szeretetintézményeket: [[1923]]-ban az '''Evangélikus Árvaházat''', [[1932]]-ben a '''Diakonisszaképző Intézetet''' és az '''Evangélikus Aggok Házát''' (utóbbi Evangélikus Szeretetotthon néven napjainkban is működik). Az árvaház számára felajánlotta parókiáját, és kezdetben nyolc árva gyerek ellátását vállalta magára. Az [[1930]]-as évek elején az árvaház előbb a Zsilinszky utcai, majd a Lepény Pál utcai evangélikus népiskola megüresedett tantermeibe költözött át. Szeberényi Gusztávnak köszönhetően [[1927]] és [[1938]] között 34 nővért képeztek ki. [[1933|1933-ban]], a '''Luther születésének 450. évfordulóján rendezett ünnepségek keretében szentelték fel a Lepény Pál utcai Diakonissza Anyaházat'''. Az első diakonisszát [[1934|1934-ben]], az utolsót [[1941|1941-ben]] avatták fel. [[1936|1936-ban]] Békéscsabán rendezték meg a délkelet-európai diakonisszaintézetek konferenciáját a cseh–szlovák nyelvű énekeskönyv, a '''Tranoscius kiadásának 300 éves évfordulójára'''. Az Aggok Házában harminc idős embernek nyújtottak otthont. |
| - | Szeberényi Gusztáv 1933-ban '''Raffay Sándor püspök megbízásából''' átvette a havonta megjelenő szlovák nyelvű [[Evanjelicky Hlásnik (Evangélikus Híradó)|Evanjelicky Hlásnik]] | + | |
| + | Szeberényi Gusztáv [[1933|1933-ban]] '''Raffay Sándor püspök megbízásából''' átvette a havonta megjelenő szlovák nyelvű [[Evanjelicky Hlásnik (Evangélikus Híradó)|Evanjelicky Hlásnik]] című folyóirat kiadását. [[1934|1934-ben]] pedig elindította magyar nyelven is a [[Békéscsabai Evangélikusok Lapja|Békéscsabai Evangélikusok Lapját]]. A két lapnak közel 4000 előfizetője volt. | ||
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
A lap 2019. február 7., 15:02-kori változata
evangélikus lelkész
Tartalomjegyzék |
Élete
Szeberényi Gusztáv 1890. augusztus 23-án született a Torontál megyei Tótaradácon Szeberényi Lajos Zsigmond csabai lelkész és Sztehlo Irén gyermekeként. Nagyapja Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus püspök.
Születése után néhány hónappal családja visszaköltözött Békéscsabára. Itt járt iskolába, 1910-ben érettségizett az Evangélikus Rudolf Főgimnáziumban, ezután a pozsonyi teológiai akadémián tanult három évet, majd Lipcsében és Erlangenben fejezte be tanulmányait. Hazatérése után 1914-ben lelkésszé avatták, és Csepregi György esperes mellett lett segédlelkész. 1915‒1916 között tábori lelkész volt, betegsége miatt azonban visszakerült Békéscsabára. 1918-ban az evangélikus egyház lelkészévé, 1931-ben az egyházközség igazgató lelkészévé választották.
A Doleschall Olgával kötött házasságából három gyermek született.
Szeberényi Gusztáv 1941. október 1-jén, édesapja halála után egy héttel, Békéscsabán hunyt el.
Munkássága
Szeberényi Gusztáv teremtette meg az evangélikus egyházban az intézményes diakóniát (szeretetmunkát). Kiváló szervezőként egymás után hozta létre az evangélikus szeretetintézményeket: 1923-ban az Evangélikus Árvaházat, 1932-ben a Diakonisszaképző Intézetet és az Evangélikus Aggok Házát (utóbbi Evangélikus Szeretetotthon néven napjainkban is működik). Az árvaház számára felajánlotta parókiáját, és kezdetben nyolc árva gyerek ellátását vállalta magára. Az 1930-as évek elején az árvaház előbb a Zsilinszky utcai, majd a Lepény Pál utcai evangélikus népiskola megüresedett tantermeibe költözött át. Szeberényi Gusztávnak köszönhetően 1927 és 1938 között 34 nővért képeztek ki. 1933-ban, a Luther születésének 450. évfordulóján rendezett ünnepségek keretében szentelték fel a Lepény Pál utcai Diakonissza Anyaházat. Az első diakonisszát 1934-ben, az utolsót 1941-ben avatták fel. 1936-ban Békéscsabán rendezték meg a délkelet-európai diakonisszaintézetek konferenciáját a cseh–szlovák nyelvű énekeskönyv, a Tranoscius kiadásának 300 éves évfordulójára. Az Aggok Házában harminc idős embernek nyújtottak otthont.
Szeberényi Gusztáv 1933-ban Raffay Sándor püspök megbízásából átvette a havonta megjelenő szlovák nyelvű Evanjelicky Hlásnik című folyóirat kiadását. 1934-ben pedig elindította magyar nyelven is a Békéscsabai Evangélikusok Lapját. A két lapnak közel 4000 előfizetője volt.
Emlékezete
2001-ben avatták fel a Szeberényi család három tagjának – dr. Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus püspök, dr. Szeberényi Lajos Zsigmond esperes és dr. Szeberényi Gusztáv igazgató lelkész – emlékművét a nevüket viselő téren, az evangélikus gimnázium előtt (Széri-Varga Géza szobrászművész és Minya Gábor kőfaragómester közös alkotása).
Lásd még
- Békéscsabai Evangélikusok Lapja
- Evanjelicky Hlásnik (Evangélikus Híradó)
- Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)
- Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890)
- Szeberényi János (1896-1961)
- Szeberényi Lajos (1820-1875)
- Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)
Források
- Békés Megyei Hírlap, 56. évf. 241. szám (2001. október 15.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kovács Pál: Dr. Szeberényi Gusztáv, az Evangélikus Egyház szeretetmunkájának megteremtője. Várunk, a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium kulturális folyóirata, 2002. évi 1. szám. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Új magyar életrajzi lexikon, főszerk.: Markó László, Budapest : Helikon Kiadó, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Békés vármegye. szerk.: Márkus György. Budapest : Békésvármegye Monogr. Szerk., 1936. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei képes kalendárium 1942. évre, szerk. és kiad.: Zsilinszky Lajos. Békéscsaba : Kossuth Ny., 1942. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Cabiansky Kalendar. Na obycajny rok, 1942. Békéscsaba : Nákl. Cirkevného Knihkupectva, 1941. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718‒1985-ig, Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1985. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
