Rázga József (1931–2010)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Belső hivatkozások, kiemelések, leírások egységesítése, Pedagógusok kategória)
a (Nyelvi ellenőrzés)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
[[1931]]. [[december 18.|december 18]]-án született '''Budapesten'''. '''Rákoshegyi családi házukban élt cipész édesapjával és háztartásbeli édesanyjával''', testvére nem volt. Édesanyja betegsége miatt lebénult, emiatt nehéz körülmények között éltek. Az elemi iskolát Rákoshegyen, a polgári iskolát Kőbányán végezte, ahol a fiúkórusban is énekelt. '''Zenekedvelő tornatanára nagy hatással volt rá és társaira:''' a diákok a testnevelés óra részeként énekelve jártak körbe minden reggel. '''Hegedülni magántanárnál tanult''', majd egy baleset következtében '''megsérült a keze''' (a 2. világháború után, Budapesten három gyerek talált egy háborús kézi gránátot és egyikük pont elé dobta). Emiatt nem tudta folytatni a hegedűtanulást, ezért zongorázni tanult. A polgári iskola elvégzése után a''' Wesselényi utcai iskolába járt'''. Ezután felvették a Zeneakadémiára, karvezetés szakra, ahol [[1954]]-ben végzett. [[1975]]-ben összeházasodott feleségével, Ágnessel és Békéscsabára költözött.
+
'''[[1931]]. [[december 18.|december 18]]-án született Budapesten'''. Rákoshegyi családi házukban élt cipész édesapjával és háztartásbeli édesanyjával. Édesanyja betegsége miatt lebénult, emiatt nehéz körülmények között éltek.  
-
Hetvenedik születésnapja alkalmából felköszöntötték [[2002]]. [[január 21.|január 21]]-én, a Magyar Kultúra napján a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Bartók-termében. 79 évesen hunyt el, [[2010]]. [[május 9.|május 9]]-én. Sírja a békéscsabai Ligeti temetőben található.
+
 
 +
Az elemi iskolát Rákoshegyen, a polgári iskolát Kőbányán végezte, ahol a fiúkórusban is énekelt. '''Zenekedvelő tornatanára nagy hatással volt rá és társaira:''' a diákok a testnevelés óra részeként énekelve jártak körbe minden reggel. '''Hegedülni magántanárnál tanult'''. Egy baleset következtében '''megsérült a keze''': a II. világháború után három gyerek talált egy kézigránátot, és egyikük pont elé dobta. Emiatt nem tudta folytatni a hegedűtanulást, így zongorázni kezdett. A polgári iskola elvégzése után a''' Wesselényi utcai iskolába járt'''. Ezután felvették a Zeneakadémiára, karvezetés szakra, ahol [[1954]]-ben végzett.  
 +
 
 +
[[1975]]-ben összeházasodott feleségével, Ágnessel és Békéscsabára költözött.
 +
 
 +
Hetvenedik születésnapja alkalmából felköszöntötték [[2002]]. [[január 21.|január 21]]-én, a Magyar Kultúra napján a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Bartók-termében.  
 +
 
 +
'''79 évesen hunyt el, [[2010]]. [[május 9.|május 9]]-én'''. Sírja a békéscsabai Ligeti temetőben található.
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
'''1954-ben Tanárként kezdett el dolgozni a Fővárosi Zeneiskolában'''. Itt szolfézst, zeneirodalmat, zeneelméletet és összhangzattant tanított, valamint kórust szervezett a zeneiskolás gyermekekből: megalakult a '''Bartók Béla Kamarakórus''', a zeneiskola leánykara. Számos koncertjük, rádiófelvételük volt. Emellett [[1959]]-től megszervezte a '''Liszt Ferenc Vegyes Kart''' (később: XVII. kerületi Liszt Ferenc Vegyes Kórus). Nagy sikereket értek el, zenei találkozókon, rádiófelvételeken, külföldön szerepeltek. [[1964]]-ben, az I: Országos Minősítő Hangversenyen a kórus elnyerte az aranykoszorút (ezt a díjat később is elnyerték). [[1971]]-ben a Magyar Rádió Kóruspódium című műsorában „Kiváló teljesítményért” jelvényt kaptak.  
+
'''[[1954|1954-ben]] tanárként kezdett el dolgozni a Fővárosi Zeneiskolában'''. Itt szolfézst, zeneirodalmat, zeneelméletet és összhangzattant tanított. Megszervezte a zeneiskola leánykarát, a '''Bartók Béla Kamarakórus'''t. Számos koncertjük, rádiófelvételük volt. Emellett [[1959]]-ben megalapította a '''Liszt Ferenc Vegyes Kart''', ami később XVII. kerületi Liszt Ferenc Vegyes Kórus néven működött tovább. Nagy sikereket értek el zenei találkozókon, rádiófelvételeken, külföldön is szerepeltek. [[1964]]-ben az I. Országos Minősítő Hangversenyen a kórus elnyerte az aranykoszorút, mely díjat később is elnyertek. [[1971]]-ben a Magyar Rádió Kóruspódium című műsorában „Kiváló teljesítményért” jelvényt kaptak.  
-
[[1976]]. [[január 1.|január 1]]-jén – a XVII. kerületi Zeneiskola igazgatói állását otthagyva – a '''békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola igazgatója lett'''. Munkásságának köszönhetően nagy változásokon ment keresztül az iskola. Kibővítette a tanári kart, bevezette a kötelező szolfézs órát és az iskola tanulóiból gyermekkart alapított. Majd [[1981]]-ben megalakult a zeneművészeti szakközépiskola és a Bartók Béla Leánykar. Az iskola és a kórus egyaránt hazai és nemzetközi sikereket ért el. Közel két évtizeden keresztül igazgatta a békéscsabai zeneiskolát, majd '''[[1992]]-ben nyugdíjba vonult''', ám kórusaival (Bartók Béla Vegyeskar, gyulai Erkel Vegyeskar, Szlovák Dalkör) tovább folytatta munkát.  
+
[[1976]]. [[január 1.|január 1]]-jén – a XVII. kerületi Zeneiskola igazgatói állását otthagyva – a '''békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola igazgatója lett'''. Munkásságának köszönhetően nagy változásokon ment keresztül az iskola. Kibővítette a tanári kart, bevezette a kötelező szolfézs órát és az iskola tanulóiból gyermekkart alapított. Majd [[1981]]-ben megalakult a zeneművészeti szakközépiskola és a Bartók Béla Leánykar. Közel két évtizeden át tartó vezetése alatt az iskola és a kórus hazai és nemzetközi sikereket ért el. '''[[1992]]-ben nyugdíjba vonult''', ám kórusaival (Bartók Béla Vegyeskar, gyulai Erkel Vegyeskar, Szlovák Dalkör) tovább folytatta a munkát.  
-
== Elismerései ==  
+
== Díjak, elismerések ==  
-
'''Neve és tevékenysége az elmúlt 30 év alatt összeforrt a békéscsabai zeneoktatással és számos díjjal jutalmazták munkáját:'''  
+
'''Neve és tevékenysége az elmúlt 30 év alatt összeforrt a békéscsabai zeneoktatással, és számos díjjal jutalmazták munkáját:'''  
* [[1985]]-ben munkája elismeréseként megkapta a '''Békés Megyei Tanács művészeti díj'''át.
* [[1985]]-ben munkája elismeréseként megkapta a '''Békés Megyei Tanács művészeti díj'''át.
* [[1989]]-ben '''Erkel Ferenc-díj'''at adományoztak neki.
* [[1989]]-ben '''Erkel Ferenc-díj'''at adományoztak neki.

A lap 2019. január 25., 08:45-kori változata

karnagy, tanár, igazgató

Tartalomjegyzék

Élete

1931. december 18-án született Budapesten. Rákoshegyi családi házukban élt cipész édesapjával és háztartásbeli édesanyjával. Édesanyja betegsége miatt lebénult, emiatt nehéz körülmények között éltek.

Az elemi iskolát Rákoshegyen, a polgári iskolát Kőbányán végezte, ahol a fiúkórusban is énekelt. Zenekedvelő tornatanára nagy hatással volt rá és társaira: a diákok a testnevelés óra részeként énekelve jártak körbe minden reggel. Hegedülni magántanárnál tanult. Egy baleset következtében megsérült a keze: a II. világháború után három gyerek talált egy kézigránátot, és egyikük pont elé dobta. Emiatt nem tudta folytatni a hegedűtanulást, így zongorázni kezdett. A polgári iskola elvégzése után a Wesselényi utcai iskolába járt. Ezután felvették a Zeneakadémiára, karvezetés szakra, ahol 1954-ben végzett.

1975-ben összeházasodott feleségével, Ágnessel és Békéscsabára költözött.

Hetvenedik születésnapja alkalmából felköszöntötték 2002. január 21-én, a Magyar Kultúra napján a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Bartók-termében.

79 évesen hunyt el, 2010. május 9-én. Sírja a békéscsabai Ligeti temetőben található.

Munkássága

1954-ben tanárként kezdett el dolgozni a Fővárosi Zeneiskolában. Itt szolfézst, zeneirodalmat, zeneelméletet és összhangzattant tanított. Megszervezte a zeneiskola leánykarát, a Bartók Béla Kamarakórust. Számos koncertjük, rádiófelvételük volt. Emellett 1959-ben megalapította a Liszt Ferenc Vegyes Kart, ami később XVII. kerületi Liszt Ferenc Vegyes Kórus néven működött tovább. Nagy sikereket értek el zenei találkozókon, rádiófelvételeken, külföldön is szerepeltek. 1964-ben az I. Országos Minősítő Hangversenyen a kórus elnyerte az aranykoszorút, mely díjat később is elnyertek. 1971-ben a Magyar Rádió Kóruspódium című műsorában „Kiváló teljesítményért” jelvényt kaptak.

1976. január 1-jén – a XVII. kerületi Zeneiskola igazgatói állását otthagyva – a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola igazgatója lett. Munkásságának köszönhetően nagy változásokon ment keresztül az iskola. Kibővítette a tanári kart, bevezette a kötelező szolfézs órát és az iskola tanulóiból gyermekkart alapított. Majd 1981-ben megalakult a zeneművészeti szakközépiskola és a Bartók Béla Leánykar. Közel két évtizeden át tartó vezetése alatt az iskola és a kórus hazai és nemzetközi sikereket ért el. 1992-ben nyugdíjba vonult, ám kórusaival (Bartók Béla Vegyeskar, gyulai Erkel Vegyeskar, Szlovák Dalkör) tovább folytatta a munkát.

Díjak, elismerések

Neve és tevékenysége az elmúlt 30 év alatt összeforrt a békéscsabai zeneoktatással, és számos díjjal jutalmazták munkáját:

Emlékezetes sikerek a leánykarral

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök