Petényi (Donner) László (1887–1971)
A BékésWiki wikiből
a (Leírások egységesítése) |
a (Nyelvi ellenőrzés) |
||
7. sor: | 7. sor: | ||
'''Berthóty Magdát''', Békéscsaba első polgármesterének lányát '''vette feleségül. Gyermekeik Donner István és Donner Sára.''' | '''Berthóty Magdát''', Békéscsaba első polgármesterének lányát '''vette feleségül. Gyermekeik Donner István és Donner Sára.''' | ||
- | '''[[1971]]. [[szeptember 14.|szeptember 14-én]] hunyt el Békéscsabán.''' „Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Szerény, egyszerű, barátságos segítőkészségével orvos kollégáinak, az embereknek modorával, jó tanácsaival, tiszteletét, megbecsülését elnyerte. Ő minden orvosnak a kedves „Laci bácsija” volt, akihez bármikor bizalommal lehetett fordulni segítségért, tanácsért.” | + | '''[[1971]]. [[szeptember 14.|szeptember 14-én]] hunyt el Békéscsabán.''' ''„Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Szerény, egyszerű, barátságos segítőkészségével orvos kollégáinak, az embereknek modorával, jó tanácsaival, tiszteletét, megbecsülését elnyerte. Ő minden orvosnak a kedves „Laci bácsija” volt, akihez bármikor bizalommal lehetett fordulni segítségért, tanácsért.”'' |
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
- | Miután megszerezte a diplomáját Bécsbe ment, onnan pedig Temesvárra, ahol aktív '''katonaorvosként dolgozott a helyőrségi kórház sebészeti osztályán''', egészen [[1913]]. [[október 1.|október 1-jéig]], | + | Miután megszerezte a diplomáját Bécsbe ment, onnan pedig Temesvárra, ahol aktív '''katonaorvosként dolgozott a helyőrségi kórház sebészeti osztályán''', egészen [[1913]]. [[október 1.|október 1-jéig]], amikor kinevezték ezredorvosnak. [[1914]] júliusáig, '''az első világháború kitöréséig a temesvári 7. császári és királyi tarackezrednél ezredorvosfőnökként működött'''. A háború kitörésekor 7. császári és királyi Vilmos huszárezred '''orvosfőnökek'''ént vonult hadba. [[1917]]. [[december 1.|december 1-jétől]] [[1918]]. [[november 12.|november 12-ig]] az 1035. sz. '''tábori kórház parancsnok'''a volt, valamint a '''belgyógyászati, aztán a sebészeti osztály vezetője'''ként munkálkodott Maroshévízen. Itt nemcsak a katonákat kezelték, hanem a lakosoknak is bérmentes ellátást nyújtottak. |
- | Petényi a háború végével '''visszatért Békéscsabára''', ahol a Tanácsköztársaság idején '''a helyi tartalékkórház sebészeti | + | Petényi a háború végével '''visszatért Békéscsabára''', ahol a Tanácsköztársaság idején '''a helyi tartalékkórház sebészeti osztályát vezette'''. Később '''kerületi orvosként praktizált''' az oláhok bevonulásáig. [[1926|1926-ban]] a városban '''ügyvezető orvossá választották''', majd [[1929|1929-ben]] Békés vármegye főispánja kinevezte '''tiszteletbeli vármegyei főorvos'''sá. '''[[1936|1936-ban]] állami tisztiorvosi megbízást kapott''', rábízták a város egészségügyének irányítását. Ezt a tevékenységet nyugdíjazásáig, [[1962]]. májusáig látta el. |
- | '''Békéscsaba egészségügyi hálózatának az irányítása 43 éven keresztül volt Petényi (Donner) László kezében.''' | + | '''Békéscsaba egészségügyi hálózatának az irányítása 43 éven keresztül volt Petényi (Donner) László kezében.''' Munkája kezdetén még sokszor nem volt elegendő pénzügyi háttér a szegény betegek ellátásának finanszírozására. Vezetése alatt sikerült kialakítania egy magasabb színvonalú egészségügyi rendszer feltételeit. '''Irányítása alatt alakult meg a Stefánia Csecsemővédő Egyesület helyi szervezete, a Tüdőgondozó Intézet és a Bőr-Nemibeteggondozó Intézet. Mindemellett részt vett a kórház korszerűsítésében, az új szakrendelő-intézet megalakításában.''' Az Országos Társadalombiztosító Intézetnek, a város képviselőtestületének, és számos kulturális és társadalmi egyesületnek is tagja volt. |
Szeretett városa sorsát igazán a szívén viselte, mindennapos teendői mellett '''nagy gonddal kutatta fel Békéscsaba történetének dokumentumait''', hogy azok az utókor számára fennmaradjanak. | Szeretett városa sorsát igazán a szívén viselte, mindennapos teendői mellett '''nagy gonddal kutatta fel Békéscsaba történetének dokumentumait''', hogy azok az utókor számára fennmaradjanak. |
A lap 2019. január 24., 12:47-kori változata
orvos
Tartalomjegyzék |
Élete
Donner Lajos iskolaigazgató és Haan Ida gyerekeként látott napvilágot 1887. szeptember 29-én, Békéscsabán. A városban tanult egészen a középiskola befejezéséig, majd Kolozsvárra ment egyetemre, ahol 1910. december 12-én orvosdoktorrá avatták.
Berthóty Magdát, Békéscsaba első polgármesterének lányát vette feleségül. Gyermekeik Donner István és Donner Sára.
1971. szeptember 14-én hunyt el Békéscsabán. „Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Szerény, egyszerű, barátságos segítőkészségével orvos kollégáinak, az embereknek modorával, jó tanácsaival, tiszteletét, megbecsülését elnyerte. Ő minden orvosnak a kedves „Laci bácsija” volt, akihez bármikor bizalommal lehetett fordulni segítségért, tanácsért.”
Munkássága
Miután megszerezte a diplomáját Bécsbe ment, onnan pedig Temesvárra, ahol aktív katonaorvosként dolgozott a helyőrségi kórház sebészeti osztályán, egészen 1913. október 1-jéig, amikor kinevezték ezredorvosnak. 1914 júliusáig, az első világháború kitöréséig a temesvári 7. császári és királyi tarackezrednél ezredorvosfőnökként működött. A háború kitörésekor 7. császári és királyi Vilmos huszárezred orvosfőnökeként vonult hadba. 1917. december 1-jétől 1918. november 12-ig az 1035. sz. tábori kórház parancsnoka volt, valamint a belgyógyászati, aztán a sebészeti osztály vezetőjeként munkálkodott Maroshévízen. Itt nemcsak a katonákat kezelték, hanem a lakosoknak is bérmentes ellátást nyújtottak.
Petényi a háború végével visszatért Békéscsabára, ahol a Tanácsköztársaság idején a helyi tartalékkórház sebészeti osztályát vezette. Később kerületi orvosként praktizált az oláhok bevonulásáig. 1926-ban a városban ügyvezető orvossá választották, majd 1929-ben Békés vármegye főispánja kinevezte tiszteletbeli vármegyei főorvossá. 1936-ban állami tisztiorvosi megbízást kapott, rábízták a város egészségügyének irányítását. Ezt a tevékenységet nyugdíjazásáig, 1962. májusáig látta el.
Békéscsaba egészségügyi hálózatának az irányítása 43 éven keresztül volt Petényi (Donner) László kezében. Munkája kezdetén még sokszor nem volt elegendő pénzügyi háttér a szegény betegek ellátásának finanszírozására. Vezetése alatt sikerült kialakítania egy magasabb színvonalú egészségügyi rendszer feltételeit. Irányítása alatt alakult meg a Stefánia Csecsemővédő Egyesület helyi szervezete, a Tüdőgondozó Intézet és a Bőr-Nemibeteggondozó Intézet. Mindemellett részt vett a kórház korszerűsítésében, az új szakrendelő-intézet megalakításában. Az Országos Társadalombiztosító Intézetnek, a város képviselőtestületének, és számos kulturális és társadalmi egyesületnek is tagja volt.
Szeretett városa sorsát igazán a szívén viselte, mindennapos teendői mellett nagy gonddal kutatta fel Békéscsaba történetének dokumentumait, hogy azok az utókor számára fennmaradjanak.
Díjai
- Ferenc József Rend lovagkereszt
- ezüst és bronz Signum Laudis
- Károly Csapatkereszt
- Vöröskereszt 2. osztályú díszjelvény
Emlékezete
1992-ben Békéscsabán utcát neveztek el róla, így emlékezve munkásságára.
Források
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Dr. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. 424. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dr. Berthóty István. In: Békés, 61. évf. 58. szám (1929. július 24.) 1–2. p. (Látogatva: 2018. 01. 26.)
- Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba, História Könyvkiadó, 2011. 303. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Régen történt. In: Maroshévízi Hírlap 6. évf. 9. szám (2016. szeptember) 6. p (Látogatva: 2017. 06. 16.)
- Dr. Sonkoly Kálmán: Dr. Petényi (Donner) Lászlóra emlékezünk. In: Békés Megyei Népújság 42. évf. 235. szám (1987. október 6.) 3. p (Látogatva: 2017. 06. 21.)
Kapcsolódó irodalom
- Békésmegyei fejek, 1929. szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba, Corvina-könyvnyomda, 1929. 116. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A szocialista gyógyszerészet 25 éve Békés megyében. szerk.: Dr. Palovits Gyula et al. Békéscsaba : Békés megyei Tanács Gyógyszertári Központja, 1975. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)