Horváth János (1823–1901)

A BékésWiki wikiből

A lap 2018. október 29., 10:03-kori változata

tanár, gimnáziumi igazgató

Élete

Horváth János

A Győr-Moson-Sopron megyei Beziben született 1823. december 22-én. A soproni gimnáziumi tanulmányok után a jogakadémiát Győrben végezte el. A szabadságharcot Kossuth oldalán honvédtisztként harcolta végig. A forradalom bukása után sok katonatársával együtt Törökországba emigrált. Hazatérve a császári sereg lovasezredébe sorozták közlegénynek, majd Olaszországba vitték. Hat évig szolgálta – kényszerből – a császárt.

Otth Katalint vette feleségül, három gyermekük született: Erzsébet, Ilona és György.

Miután családja kiváltotta a katonai szolgálatból, a Vas megyei főispánnál lett nevelő. 1862-ben Orosházán magániskolát nyitott Győry Vilmos támogatásával. A gimnázium két évig fogadott diákokat.

Haan Lajos csabai lelkész felfigyelt rá, 1864-ben áthívta Békéscsabára, hogy a városi evangélikus gimnázium segítségére legyen, mint tanár. Nagy hatással volt az iskolai bizottságra a nevelésről és a tanítóról tartott beszéde, így az ő pályázatát fogadták el Mokry Sámuellel szemben. 1864. november 16-án nevezték ki a gimnázium tanárának. Styaszny Soma igazgató lemondását követően, igazgató-tanárnak választották 1865. július 18-án, amely tisztséget 1895. augusztus 15-ig töltötte be.

1893. október 9-én agyvérzést kapott, súlyos beteg lett. Az 1894–95-ös tanévben még próbálkozott ugyan tanítással, de nem sok eredménnyel, így 1895. március 9-én végleg kimaradt az iskolából, december 1-től pedig nyugállományba került. Hálából a gimnáziumi bizottság portrét festetett róla. Az igazgatói feladatokat Bukovszky János vette át.

Békéscsabán 1901. december 4-én hunyt el. Temetésére december 6-án a felsővégi (Berényi úti) temetőben került sor.

Munkássága

Horváth János 1882-es zászlóavató beszédének részlete

Kiváló pedagógiai érzékkel, remek előadókészséggel és éleslátással, valamint jó helyzetfelismerő képességgel rendelkezett. Tanóráit precízen megtervezte, egyaránt foglalkozott a tehetséges és a nehezebben haladó tanulókkal, utóbbiaknak szívesen tartott pluszórákat.

Meghatározó szerepet játszott az iskola fennmaradásáért vívott harcban. Érveivel mindig sikeresen szállt szembe az iskolát megszüntetni akaró véleményekkel. Írt a békéscsabai gimnázium létjogosultságáról, lakossági szükségességéről. Az 1870/71-es tanévben az algimnázium polgári iskolaként, 1871/72-től öt éven át reálgimnáziumként működött. Egy 1882-es rendelet értelmében ismét algimnázium vezetője lehetett. Az 1883-as középiskolai törvény nehéz helyzetbe hozta az iskolát, Horváth János érdeme volt a működéshez szükséges segélyek elnyerése. Folyamatosan tevékenykedett, hogy az intézmény területileg és a tanári kar létszámát tekintve is gyarapodjon.

Tanári képesítést ugyan soha nem szerzett, de 30 éven át a gyakorlatban bebizonyította rátermettségét az oktató-nevelő munkára. Így külön miniszteri engedéllyel (1886. március 27-i 9939-es miniszteri rendelet) végezte a magyar és a latin nyelv oktatását. A tanítás mellett csaknem egy évtizednyi fáradságos munkával érte el, hogy az intézmény a legelső iskolaépületéből 1892-re egy korszerűbb, egyemeletes algimnáziumi épületbe költözhetett. Iskolatörténeti írása az egyetlen olyan hiteles forrásanyagnak tekinthető, mely a békéscsabai gimnáziumi oktatás kezdeti időszakával, első évtizedével részletesen foglalkozik. Ezek az értekezések a békéscsabai gimnázium értesítőiben jelentek meg, melynek 1865-től 1893-ig volt szerkesztője. Munkatársa volt a Békés című folyóiratnak, ami a '70-es évektől folyamatosan közölte cikkeit. Írásai megjelentek a Békésmegyei Közlöny hasábjain is.

A gimnázium vezetése mellett a város közügyeivel is foglalkozott. Az 1888. november 4-én megalakuló Békés-Csabai Torna Egylet elnöke lett.

Remek szónoki képességekkel rendelkezett: Szeberényi Gusztávot 1872-es Csabára érkezésekor köszöntő beszéddel fogadta. 1878-ban a békéscsabai Iparos Ifjak Önképző Egylet zászlóavatásakor ünnepi beszédet mondott az iparosok társadalmi szerepvállalásáról. Felkért szónoka volt a Békéscsabai Férfi-Dalkar zászlószentelő ünnepségén 1882-ben. Félix Ákos közjegyző temetésén Szemián Sámuellel együtt mondott gyászbeszédet. A Fiume szállóban dr. Réthy Pál tiszteletére tartott ünnepi ebéden többek között Horváth János is tósztot mondott.

Emlékezete

• Halálát követően a gimnáziumban ösztöndíj-alapítványt hoztak létre emlékére.
• 1910-ben Békéscsabán utcát neveztek el tiszteletére (egykori Kutyatenger utca).
• Emlékét a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnáziumban emlékudvar és a benne felállított Horváth János szoborportré őrzi, amit Mladonyiczky Béla készített a gimnázium 125. évfordulójára.
• Horváth János munkássága előtt emlékplakettel és tanulmányi versennyel (angol nyelv, matematika) tiszteleg az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium.

Művei

• Értekezései a békéscsabai Ág. Hitv. Evang. Algymnasium értesítőiben találhatók:
  • A békés-csabai algymnasium keletkezése (1855–1866) (1866)
  • Mire való Csabán a gymnasium? (1867)
  • A békéscsabai algymnasium haladásának két alapakadálya (1868)
  • Az ifjúkorban szokásos regényolvasásról (1869)
  • A presbyterium azon határozatának tárgyalása, mellyel a gymnasiumot megszűntnek nyilvánította (1883)

Források

• A békéscsabai gimnázium 125 éves. In: Népszabadság, 38. évf. 108. szám (1980. május 10.) 6. p. (Látogatva: 2017. 10. 24.)
• A békéscsabai gimnázium első évtizedei. (1855–1897). (Mokry Sámuel, Horváth János és Bukovszky János írásaiból.) Vál. és sajtó alá rendezte Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn., 1980. 6–8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. 11–13. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A 70 éves Táncsics sikertörténete. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 101. szám (2003. május 2.) 13. p. (Látogatva: 2017. 10. 12.)
• Bánkúti Zoltán: Horváth János. In: Békésmegyei Közlöny. 28. évf. 98. szám (1901. december 8.) 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés, 1. évf. 28. szám (1872. október 13.) 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 25.)
• Békés, 2. évf. 23. szám (1883. június 10.) 2. p. (Látogatva: 2017. 10. 24.)
• Békés, 33. évf. 49. szám (1901. december 8.) 4. p. (Látogatva: 2017. 10. 23.)
• Békés, 4. évf. 51. szám (1875. december 19.) 2. p. (Látogatva: 2017. 10. 23.)
• Békésmegyei közlöny, 28. évf. 100. szám (1901. december 15.) 4. p. (Látogatva: 2017. 10. 24.)
• Békésmegyei közlöny, 28. évf. 98. szám (1901. december 8.) 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 12.)
• Békésmegyei közlöny, 5. évf. 44. szám (1878. június 2.) 1. p. (Látogatva: 2017. 10. 25.)
• Békésmegyei közlöny, 9. évf. 60. szám (1882. május 21.) 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 25.)
• Békésmegyei közlöny, 9. évf. 64. szám (1882. június 1.) 2. p. (Látogatva: 2017. 10. 23.)
• Bukovszky János: Horváth János. 1823–1901. In: A békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf-Főgymnasium értesítője. 1901–02. Szerk. Bukovszky János. Békéscsaba : Rudolf-Főgymn., 1902. 3–13. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei 39. In: Orosházi Napló. 2. évf. 33. szám (1990) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kruchió Gábor: Horváth János (1823–1901) In: A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium évkönyve. 1980–81. Szerk. Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn., 1982. 20–22. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Machalek István: Száz éve alakult meg a Békés-Csabai Torna Egylet. In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 264. szám (1988. november 4.) 8. p. (Látogatva: 2017. 10. 12.)
• Szinyei József: Magyar írók élete és munkái. 4. köt. Bp. : Hornyánszky., 1896. 1235. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Machalek István: Nyolcvanöt éve alakult meg az első csabai sportegyesület. In: Békés Megyei Népújság, 28. évf. 183. szám (1973. augusztus 7.) 8. p.

Külső hivatkozások

• Horváth János verseny az az andrassygimi.hu oldalon