Bogár Dániel (1826–1909)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Nyelvi ellenőrzés)
a (Források: Leírások egységesítése)
18. sor: 18. sor:
== Források ==
== Források ==
-
* Békés, 1896. március 22., XV. (XXVIII.) évf. 12. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békés, 28. évf. 12. szám (1896. március 22.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békés, 1909. március 14., XLI. évf. 11. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békés, 41. évf. 11. szám (1909. március 14.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békés, 1909. március 9., XLI. évf. 19. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békés, 41. évf. 19. szám (1909. március 9.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békés, 1910. január 16., XLII. évf. 3. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békés, 42. évf. 3. szám (1910. január 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békésmegyei Közlöny, 1878. november 3., V. évf. 88. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békésmegyei Közlöny, 13. évf. 75. szám (1886. szeptember 19.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békésmegyei Közlöny, 1879. augusztus 12., VI. évf. 82. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 4. szám (1901. január 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békésmegyei Közlöny, 1886. szeptember 19., XIII. évf. 75. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 15. szám (1903. február 19.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békésmegyei Közlöny, 1901. január 13., XXVIII. évf. 4. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 20. szám (1909. március 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békésmegyei Közlöny, 1903. február 19., XXX. évf. 15. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 88. szám (1878. november 3.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békésmegyei Közlöny, 1909. március 11., XXXVI. évf. 20. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 82. szám (1879. augusztus 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Cs. Szabó István: A békéscsabai református egyház története, Tevan Kiadó, Békéscsaba, 1994. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Cs. Szabó István: A békéscsabai református egyház története. Békéscsaba : Tevan Kiadó, 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Körösvidék, 1921. december 25., II. évf. 292. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Körösvidék, 2. évf. 292. szám (1921. december 25.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Külső hivatkozás ==
== Külső hivatkozás ==

A lap 2018. október 26., 16:29-kori változata

földbirtokos, községi gyám

Tartalomjegyzék

Élete

1826. március 8-án született Mezőberényben. Jogi pályára készült, az 1860-as években került Békéscsabára.

Polgári erényekben gazdag, csendesen, okosan és takarékosan élő, segítőkész ember volt. 54 évig élt házasságban Povázsay Máriával (1838‒1915); az 1888-as nagy árvíz megkímélte Szőlő utcai házukat.

83 évesen, 1909. március 8-án, születése napján hunyt el rövid szenvedés után, szívszélhűdés következtében. A bogárháti temetőben helyezték örök nyugalomra. Az 1970-es években – amikor a Bajza utca meghosszabbításával megépült a 44-es bekötőút – a temetőnek ezt a részét felszámolták (jelenleg a Mikkeli tér finn típusú lakóházai vannak azon a területen). Ekkor a református egyház a Bogár-sírboltból a hamvakat kiemeltette és áthelyezte a temető megmaradt részére.

Munkássága

Békéscsabán kezdetben mint szolgabírósági esküdt dolgozott, majd az akkori polgárság bizalmának köszönhetően közgyámnak választották meg, amely állásban 30 évet töltött. 70 éves korában vonult nyugalomba.

1873-ban a megye egyik legrégebbi pénzintézetének, a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesületnek igazgatósági tagja lett, mely intézetnek egyik alapítója és főrészvényese volt. Számos más szervezet munkájában is részt vett, így többek között tagja volt a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek (ahol 1896-ban a kertszakosztály vezetőjévé választották), a Csabai Nőképző Társulatnak (mely a polgári leányiskola fenntartó testülete volt), a Csabai Casinónak, a múzeumegyesületnek. A Nemzeti Párt egyik helyi vezetőjeként politizált. A gazdasági egylet 1878. október 6‒7-én tartott békéscsabai terménykiállításán Bogár Dániel 53 szőlőfajtát állított ki, s akárcsak Stark Adolf és Vidovszky Károly, ezüstérmet nyert.

Bogár Dániel jelentős szerepet vállalt a csabai reformátusok egyházalapításában. 1900-ban Békéscsaba 37.058 lelket számlált, ebből 1.260-an reformátusok voltak. Akkoriban a református lakosság ‒ a döntő többségű szlovák anyanyelvű lakosok mellett ‒ magyar volt. Az addig a testvér evangélikus egyház lelki gondozásában élő reformátusok 1907. február 17-én alapították saját egyházukat. Bogár Dániel volt az egyházi szervezkedési mozgalom elnöke; 1908. április 5-én az egyházközség őt választotta első főgondnokának.

Bár sokan adakoztak, de a Deák utcai templom és lelkészlak felépítését mégiscsak elsősorban Bogár Dánielnek és evangélikus vallású feleségének, Povázsay Máriának köszönheti az egyház, akik összesen 50 ezer aranykorona adománnyal járultak hozzá a költségekhez. Nagy összegű adományaival állandóan növelte a templomalapot, halála után pedig özvegye folytatta a bőkezű adakozást. A teljesen felszerelt új templomot 1912. december 12-én szentelték fel.

Források

Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök