Mohácsy Mátyás (1881–1970)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (kép feltöltése)
(Nyelvi ellenőrzés)
4. sor: 4. sor:
[[Fájl:Mohacsy Matyas szobor.jpg|bélyegkép|300px|Mohácsy Mátyás]]
[[Fájl:Mohacsy Matyas szobor.jpg|bélyegkép|300px|Mohácsy Mátyás]]
-
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1881]]. [[március 12.|március 12-én]]''' Machács János és Bedák Dorottya gyermekeként. 6 testvére született. Édesapja, tímármester volt, aki tönkremenetele után községi végrehajtó esküdt volt, miközben a község gazdáinak fáit oltotta és rózsáit szemezte. E munkáknál fiaira is számított, így Mátyás is segédkezett, aki közben megismerte a kertészkedés alapjait.  
+
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1881]]. [[március 12.|március 12-én]]''' Machács János és Bedák Dorottya gyermekeként. 6 testvére született. Édesapja a község gazdáinak fáit oltotta, rózsáit szemezte. E munkáknál fiaira is számított, így Mátyás is segédkezett, aki közben megismerte a kertészkedés alapjait.  
-
Elemi iskoláit és a gimnázium négy osztályát Békéscsabán végezte. Gyengébb tanulmányi eredményei miatt szülei inasnak szánták, végül egy ismerős tanácsára [[1897|1897-ben]] Arad város ösztöndíjával Budapesten '''a Kertészeti Tanintézet hallgatója lett. [[1900|1900-ban]] szerzett diplomát''', évfolyamában a második legjobb eredménnyel fejezte be tanulmányait.  
+
Elemi iskoláit és a gimnázium négy osztályát Békéscsabán végezte. Gyenge tanulmányi eredményei miatt szülei inasnak szánták. [[1897|1897-ben]] Arad város ösztöndíjával Budapesten '''a Kertészeti Tanintézet hallgatója lett. [[1900|1900-ban]] szerzett diplomát''', évfolyamában a második legjobb eredménnyel fejezte be tanulmányait.  
-
[[1901|1901-től]] [[1911|1911-ig]] kisebb megszakításokkal külföldön Stuttgart ([[1901]]), Basel ([[1902]]), London ([[1904]]), Párizs ([[1904]]), Berlin ([[1906]]) vándorkertészként gyarapította ismereteit, amit csak a temesvári katonai szolgálat szakított meg. Párizsban ő gondozta a Botanikus-kert pálmaházát, a Sorbonne-on stúdiumokat hallgatott. [[1908]] és [[1911]] között az Amerikai Egyesült Államokban járt tanulmányúton. Megtanult 3 világnyelvet (angol, francia, német) és a kertészeti kultúra széles körű ismeretanyagát sajátította el.  
+
[[1901|1901-től]] [[1911|1911-ig]] kisebb megszakításokkal külföldön – Stuttgart ([[1901]]), Basel ([[1902]]), London ([[1904]]), Párizs ([[1904]]), Berlin ([[1906]]) – vándorkertészként gyarapította ismereteit, amit csak a temesvári katonai szolgálat szakított meg. Párizsban ő gondozta a botanikus kert pálmaházát, a Sorbonne-on stúdiumokat hallgatott. [[1908]] és [[1911]] között az Amerikai Egyesült Államokban járt tanulmányúton. Megtanult 3 világnyelvet (angol, francia, német) és a kertészeti kultúra széles körű ismeretanyagát sajátította el.  
[[1913|1913-ban]] házasodott meg, '''Gubicza Margitot vette feleségül. Három gyermekük született: Mátyás, Margit és Mária.'''
[[1913|1913-ban]] házasodott meg, '''Gubicza Margitot vette feleségül. Három gyermekük született: Mátyás, Margit és Mária.'''
15. sor: 15. sor:
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
'''[[1912]] januárjától a Kertészeti Tanintézetben gyakorlatvezető tanár''', majd '''[[1914|1914-ben]] a nagybocsoki Kertmunkás Iskola igazgatója volt'''. [[1914]] augusztusában katonai szolgálatra vonult be. Szibériában '''a krasznojarszki fogolytáborban hat évet töltött el''', ahol megtanult oroszul, gyümölcstermesztési gyakorlatot tartott, valamint megírta két könyvének kéziratát. '''[[1920]]''' áprilisában megszökött, és '''[[július 1.|július 1-jétől]] ismét a Kertészeti Tanintézetben dolgozott''' előadóként, a kisebb településeken is tanfolyamokat tartott. [[1922|1922-ben]] jelent meg első műve „Gyakorlati gyümölcstermesztés” címmel. Ezt követően több munkája is megjelent egyéni és társszerzőként egyaránt.  
+
'''[[1912]] januárjától a Kertészeti Tanintézetben gyakorlatvezető tanár''', majd '''[[1914|1914-ben]] a nagybocsoki Kertmunkás Iskola igazgatója volt'''. [[1914]] augusztusában katonai szolgálatra vonult be. Szibériában '''a krasznojarszki fogolytáborban hat évet töltött el''', ahol megtanult oroszul, gyümölcstermesztési gyakorlatot tartott, valamint megírta két könyvének kéziratát. '''[[1920]]''' áprilisában megszökött, és '''[[július 1.|július 1-től]] ismét a Kertészeti Tanintézetben dolgozott''' előadóként. Kisebb településeken tanfolyamokat tartott. [[1922|1922-ben]] jelent meg első műve „Gyakorlati gyümölcstermesztés” címmel. Ezt követően több munkája is megjelent egyéni és társszerzőként egyaránt.  
-
'''[[1928]]. [[augusztus 2.|augusztus 2-án]] a Kertészeti Tanintézet tanárává, [[1930]]. [[március 15.|március 15-én]] igazgatójává nevezték ki.''' Elengedhetetlen érdemei voltak az oktatás színvonalának emelésében. Az intézmény [[1943|1943-tól]] már főiskolaként fogadta a hallgatókat, akik egyetemi oklevéllel fejezhették be tanulmányaikat. '''A főiskola első dékánja''' Mohácsy lett. [[1945]] után az egykori főiskola alapjain újjászerveződő '''Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar első dékánja, majd [[1948|1948-tól]] rektora volt.'''
+
'''[[1928]]. [[augusztus 2.|augusztus 2-án]] a Kertészeti Tanintézet tanárává, [[1930]]. [[március 15.|március 15-én]] igazgatójává nevezték ki.''' Az intézmény [[1943|1943-tól]] már főiskolaként működött, ''' első dékánja''' Mohácsy lett. [[1945]] után az egykori főiskola alapjain újjászerveződő '''Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar első dékánja, majd [[1948|1948-tól]] rektora volt.'''
Emellett [[1923]] és [[1943]] között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kertészettani előadójaként is tevékenykedett.
Emellett [[1923]] és [[1943]] között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kertészettani előadójaként is tevékenykedett.
-
'''[[1935]]-ben elindította''' az első hazai kertészeti '''tudományos kiadványt A Kertészeti Tanintézet Közleményei címmel'''. '''Megszervezte a Magyar Faiskolai Szövetséget''', elősegítette a '''Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének létrejöttét'''. '''Munkatársaival''' kidolgozta az ország gyümölcstermesztő körzeteit, és '''létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot''', melynek elnöke Mohácsy Mátyás lett. Ezenkívül számos kertészeti érdekképviseleti szerv vezetőjévé választották. '''[[1945]] után az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar''' első '''dékánja, majd [[1948]]-tól rektora''' volt. '''Kezdeményezésére [[1949]]-ben megalakították a Kertészeti Kutató Intézetet'''.  
+
'''[[1935]]-ben elindította''' az első hazai kertészeti '''tudományos kiadványt ''A Kertészeti Tanintézet Közleményei'' címmel'''. '''Megszervezte a Magyar Faiskolai Szövetséget''', elősegítette a '''Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének létrejöttét'''. '''Munkatársaival''' kidolgozta az ország gyümölcstermesztő körzeteit, és '''létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot''', melynek elnöke Mohácsy Mátyás lett. Ezenkívül számos kertészeti érdekképviseleti szerv vezetőjévé választották. '''Kezdeményezésére [[1949]]-ben megalakították a Kertészeti Kutató Intézetet'''.  
-
[[1949]]. [[december 31.|december 31]]-én, 68 éves korában vonult nyugdíjba. Az ezt követő éveit is az alkotó munka tette teljessé. [[1959]]-[[1970]] között 37 könyve jelent meg, melyeknek egy részét társszerzőkkel írta. Tudományos szakcikkeinek száma meghaladta a százat.  
+
[[1949]]. [[december 31.|december 31]]-én, 68 éves korában vonult nyugdíjba. Az ezt követő éveit is az alkotó munka tette teljessé. [[1959]]–[[1970]] között 37 könyve jelent meg, melyeknek egy részét társszerzőkkel írta. Tudományos szakcikkeinek száma meghaladta a százat.  
== Díjak, kitüntetések ==
== Díjak, kitüntetések ==

A lap 2018. október 19., 13:28-kori változata

gyümölcskertész, egyetemi tanár

Tartalomjegyzék

Élete

Mohácsy Mátyás

Békéscsabán született 1881. március 12-én Machács János és Bedák Dorottya gyermekeként. 6 testvére született. Édesapja a község gazdáinak fáit oltotta, rózsáit szemezte. E munkáknál fiaira is számított, így Mátyás is segédkezett, aki közben megismerte a kertészkedés alapjait.

Elemi iskoláit és a gimnázium négy osztályát Békéscsabán végezte. Gyenge tanulmányi eredményei miatt szülei inasnak szánták. 1897-ben Arad város ösztöndíjával Budapesten a Kertészeti Tanintézet hallgatója lett. 1900-ban szerzett diplomát, évfolyamában a második legjobb eredménnyel fejezte be tanulmányait.

1901-től 1911-ig kisebb megszakításokkal külföldön – Stuttgart (1901), Basel (1902), London (1904), Párizs (1904), Berlin (1906) – vándorkertészként gyarapította ismereteit, amit csak a temesvári katonai szolgálat szakított meg. Párizsban ő gondozta a botanikus kert pálmaházát, a Sorbonne-on stúdiumokat hallgatott. 1908 és 1911 között az Amerikai Egyesült Államokban járt tanulmányúton. Megtanult 3 világnyelvet (angol, francia, német) és a kertészeti kultúra széles körű ismeretanyagát sajátította el.

1913-ban házasodott meg, Gubicza Margitot vette feleségül. Három gyermekük született: Mátyás, Margit és Mária.

Budapesten halt meg 1970. április 6-án, a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

1912 januárjától a Kertészeti Tanintézetben gyakorlatvezető tanár, majd 1914-ben a nagybocsoki Kertmunkás Iskola igazgatója volt. 1914 augusztusában katonai szolgálatra vonult be. Szibériában a krasznojarszki fogolytáborban hat évet töltött el, ahol megtanult oroszul, gyümölcstermesztési gyakorlatot tartott, valamint megírta két könyvének kéziratát. 1920 áprilisában megszökött, és július 1-től ismét a Kertészeti Tanintézetben dolgozott előadóként. Kisebb településeken tanfolyamokat tartott. 1922-ben jelent meg első műve „Gyakorlati gyümölcstermesztés” címmel. Ezt követően több munkája is megjelent egyéni és társszerzőként egyaránt.

1928. augusztus 2-án a Kertészeti Tanintézet tanárává, 1930. március 15-én igazgatójává nevezték ki. Az intézmény 1943-tól már főiskolaként működött, első dékánja Mohácsy lett. 1945 után az egykori főiskola alapjain újjászerveződő Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar első dékánja, majd 1948-tól rektora volt.

Emellett 1923 és 1943 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kertészettani előadójaként is tevékenykedett.

1935-ben elindította az első hazai kertészeti tudományos kiadványt A Kertészeti Tanintézet Közleményei címmel. Megszervezte a Magyar Faiskolai Szövetséget, elősegítette a Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének létrejöttét. Munkatársaival kidolgozta az ország gyümölcstermesztő körzeteit, és létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot, melynek elnöke Mohácsy Mátyás lett. Ezenkívül számos kertészeti érdekképviseleti szerv vezetőjévé választották. Kezdeményezésére 1949-ben megalakították a Kertészeti Kutató Intézetet.

1949. december 31-én, 68 éves korában vonult nyugdíjba. Az ezt követő éveit is az alkotó munka tette teljessé. 1959–1970 között 37 könyve jelent meg, melyeknek egy részét társszerzőkkel írta. Tudományos szakcikkeinek száma meghaladta a százat.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Művei

(Egyéni ill. társszerzőként.)

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Moh%C3%A1csy_M%C3%A1ty%C3%A1s_(1881%E2%80%931970)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök