Lipták Pál (1874–1926)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(→Külső hivatkozások)
(Nyelvi ellenőrzés)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
[[Fájl:LiptakPal 1874.jpg|bélyegkép|300px|Lipták Pál]]
[[Fájl:LiptakPal 1874.jpg|bélyegkép|300px|Lipták Pál]]
-
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1874]]. [[április 13.|április 13-án]] Lipták Pál ácsmester és Keller Judit gyermekeként.''' A család felmenői között voltak olyan ácsok, akik részt vettek a békéscsabai nagytemplom építésében. Pálnak három testvére született: Lipták Mátyás, [[Lipták János (1881-1959)|Lipták János]] és Lipták Judit (Saguly Jánosné). Békéscsabán járt iskolába, majd a négy gimnáziumi osztály elvégzése után kecskeméti inasévek során édesapja szakmáját, '''az ácsmesterséget tanulta ki'''.  
+
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1874]]. [[április 13.|április 13-án]] Lipták Pál ácsmester és Keller Judit gyermekeként.''' A család felmenői között voltak olyan ácsok, akik részt vettek a békéscsabai nagytemplom építésében. Pálnak három testvére született: Lipták Mátyás, [[Lipták János (1881-1959)|Lipták János]] és Lipták Judit (Saguly Jánosné). Békéscsabán járt iskolába, majd a négy gimnáziumi osztály elvégzése után Kecskeméten édesapja szakmáját, '''az ácsmesterséget tanulta ki'''.  
-
[[1889|1889-ben]], mint serdülő ifjú, '''a Vaskapu (Al-Duna) szabályozásánál kapott munkát''', ahol három évet töltött. Ott tűnt fel éles eszével, tehetségével, 16 évesen már munkavezetői feladatokat kapott. Közben visszautasított egy ajánlatot, melyben felkérték a New York-i kikötő megépítésére. Környezetének rábeszélésére és elhivatottságból '''tanulni kezdett'''. Kecskeméten magánúton egy év alatt 6 osztályból vizsgázott, majd '''leérettségizett'''.  
+
[[1889|1889-ben]], mint serdülő ifjú, '''a Vaskapu (Al-Duna) szabályozásánál kapott munkát''', ahol három évet töltött. Éles esze és tehetsége miatt már 16 évesen már munkavezetői feladatokat kapott. Közben visszautasított egy ajánlatot, melyben felkérték a New York-i kikötő megépítésére. Környezetének rábeszélésére és elhivatottságból '''tanulni kezdett'''. Kecskeméten, magánúton egy év alatt 6 osztályból vizsgázott, majd '''leérettségizett'''.  
-
Később '''Budapesten elvégezte a műegyetemet''', s több éven át '''a középítési tanszéken tevékenykedett mint tanársegéd'''. A Magyar Mérnök és Építész Egylet [[1905|1905-ben]] pályázatot írt ki egy múzeum-épület megtervezésére. Lipták Pál múltba visszanyúló stílusjegyeket tartalmazó tervével megnyerte a kiírást, '''az aranyérem mellé kapott pénzjutalmat európai tanulmányútra fordította. Útja során megismerkedett a vasbeton felhasználási lehetőségeivel''', melynek hazai képviselőjévé vált, és amiből később doktori értekezését írta.  
+
Később '''Budapesten elvégezte a műegyetemet''', s több éven át '''a középítési tanszéken tevékenykedett mint tanársegéd'''. A Magyar Mérnök és Építész Egylet [[1905|1905-ben]] pályázatot írt ki egy múzeumépület megtervezésére. Lipták Pál múltba visszanyúló stílusjegyeket tartalmazó tervével megnyerte a kiírást, '''az aranyérem mellé kapott pénzjutalmat pedig európai tanulmányútra fordította. Útja során megismerkedett a vasbeton felhasználási lehetőségeivel''', melynek hazai képviselőjévé vált, és amiből később doktori értekezését írta.  
-
'''[[1906|1906-ban]]''' másodikként az országban''' mérnöki doktorátust szerzett'''. Az ekkor kiadott „Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez” című értekezése a nyugati államok szakköreiben óriási feltűnést keltett, a vasbeton-építkezések fejlődésében új korszakot jelentett.  
+
'''[[1906|1906-ban]]''' – másodikként az országban –''' mérnöki doktorátust szerzett'''. Az ekkor kiadott ''Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez'' című értekezése a nyugati államok szakköreiben óriási feltűnést keltett, a vasbeton-építkezések fejlődésében új korszakot jelentett.  
-
'''Felesége Gabriel Emma, gyermekük László''', okleveles vegyész- és közgazdasági mérnök, '''Gábor''', okleveles gazdász nagybérlő '''és Béla''', okl. gazda nagybérlő.  
+
'''Felesége Gabriel Emma. Gyermekeik: László''', '''Gábor''' '''és Béla'''.  
-
A minden mértéket meghaladó munka felőrölte szervezetét, s '''hosszas szenvedés után hunyt el Balatonfüreden [[1926]]. [[május 15.|május 15-én]]'''. [[május 19.|Május 19-én]] helyezték örök nyugalomra a Kerepesi-temetőben.
+
'''Hosszas szenvedés után hunyt el Balatonfüreden [[1926]]. [[május 15.|május 15-én]]'''. [[május 19.|Május 19-én]] helyezték örök nyugalomra a Kerepesi-temetőben.
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
Ugyan egyetemi tanári állást kínáltak neki, őt azonban ambíciója más irányba vezérelte. '''Megválva az egyetemtől, [[1908|1908-ban]] Budapesten létesített egy kis műhelyt''' Stiegnitz Imrével társulva, ahol vasszerkezeteket készített és magasépítkezéseken dolgozott. Első munkájuk a Goldberger Gyár és a Goldberger-Ház megtervezése és kivitelezése ([[1909]]) volt. A '''vállalat [[1909|1909-ben]] Pestszentlőrincen terjeszkedett.''' Lipták [[1911]]. [[június 17.|június 17-én]] '''részvénytársaságot hozott létre, ami [[1913|1913-ban]] felvette a „Dr. Lipták és Társa Építési- és Vasipari Rt.” nevet''', és amelynek [[1917|1917-ig]] részvényese valamint vezérigazgatója volt. Vállalkozását az első világháború során '''a Monarchia legmeghatározóbb hadigyára'''ként tartották számon. A budapesti építkezések mellett köz- és vasúti vonatkozású gyártásokat végeztek.
+
Az egyetemen tanári állást kínáltak neki, ambíciói azonban más irányba vezérelték. '''[[1908|1908-ban]] Budapesten létesített egy kis műhelyt''' Stiegnitz Imrével társulva, ahol vasszerkezeteket készített és magasépítkezéseken dolgozott. Első munkájuk a Goldberger Gyár és a Goldberger-Ház megtervezése és kivitelezése ([[1909]]) volt. A '''vállalat [[1909|1909-ben]] Pestszentlőrincen terjeszkedett.''' Lipták [[1911]]. [[június 17.|június 17-én]] '''részvénytársaságot hozott létre „Dr. Lipták és Társa Építési- és Vasipari Rt.” néven''', melynek [[1917|1917-ig]] részvényese és vezérigazgatója volt. Vállalkozását az első világháború során '''a Monarchia legmeghatározóbb hadigyára'''ként tartották számon. A budapesti építkezések mellett köz- és vasúti vonatkozású gyártásokat végeztek.
-
Miután '''[[1917|1917-ben]] kivált a cégből, és magasépítési vállalkozásba kezdett'''. Nevéhez köthető az I-III. kerületi bíróság, az Igazságügyi Minisztérium, a Belvárosi Takarékpénztár, a Pesti Első Hazai Takarékpénztár és a Pestvidéki Első Törvényszék épülete, továbbá a MÁVAG munkáskolóniájának építését. A magyar gazdasági életben igen meghatározó pozíciót vívott ki magának. A világháborút követően '''cégét bekebelezte a Ganz-gyár''', ami aztán [[1927|1927-ben]] felszámolásra került.  
+
'''[[1917|1917-ben]] kivált a cégből, és magasépítési vállalkozásba kezdett'''. Nevéhez köthető az I. II., III. kerületi bíróság, az Igazságügyi Minisztérium, a Belvárosi Takarékpénztár, a Pesti Első Hazai Takarékpénztár és a Pestvidéki Első Törvényszék épülete, továbbá a MÁVAG munkáskolóniájának építése. A magyar gazdasági életben igen meghatározó pozíciót vívott ki magának. A világháborút követően '''cégét bekebelezte a Ganz-gyár''', ami aztán [[1927|1927-ben]] felszámolásra került.  
-
Sikeres vállalkozást vezetve elkezdett a politikai életben is szerepet játszani. [[1920|1920-ban]] az első nemzetgyűlési választáskor '''a fővárosi XVI. kerület mandátumát nyerte el''' kereszténypárti programjával. Tagja lett a Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának. Ezt követően Békéscsabán is jelölték, itt viszont nem sikerült győzelmet aratnia. Emich Gusztáv kereskedelmi minisztersége alatt '''államtitkárságot vállalt a Kereskedelmi Minisztérium élén''', erről a tisztségről azonban '''néhány hónap múlva lemondott, és visszatért az építész pályára.'''
+
Sikeres vállalkozása mellett a politikai életben is szerepet vállalt. [[1920|1920-ban]] az első nemzetgyűlési választáskor '''a fővárosi XVI. kerület mandátumát nyerte el''' kereszténypárti programjával. Tagja lett a Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának. Ezt követően Békéscsabán is jelölték, itt viszont nem sikerült győzelmet aratnia. Emich Gusztáv kereskedelmi minisztersége alatt '''államtitkárságot vállalt a Kereskedelmi Minisztérium élén''', erről a tisztségről azonban '''néhány hónap múlva lemondott, és visszatért az építész pályára.'''
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
-
* '''Nevét lakótelep viseli Budapesten''' a XVIII. kerületben (Liptáktelep).
+
* '''Nevét lakótelep viseli Budapesten''', a XVIII. kerületben (Liptáktelep).
* Az egykor saját magának tervezett épületben működő Zuglói Művelődési Ház [[2012]] óta a '''Lipták Villa''' nevet viseli.  
* Az egykor saját magának tervezett épületben működő Zuglói Művelődési Ház [[2012]] óta a '''Lipták Villa''' nevet viseli.  

A lap 2018. október 18., 14:08-kori változata

tanár, vállalkozó, államtitkár

Tartalomjegyzék

Élete

Lipták Pál

Békéscsabán született 1874. április 13-án Lipták Pál ácsmester és Keller Judit gyermekeként. A család felmenői között voltak olyan ácsok, akik részt vettek a békéscsabai nagytemplom építésében. Pálnak három testvére született: Lipták Mátyás, Lipták János és Lipták Judit (Saguly Jánosné). Békéscsabán járt iskolába, majd a négy gimnáziumi osztály elvégzése után Kecskeméten édesapja szakmáját, az ácsmesterséget tanulta ki.

1889-ben, mint serdülő ifjú, a Vaskapu (Al-Duna) szabályozásánál kapott munkát, ahol három évet töltött. Éles esze és tehetsége miatt már 16 évesen már munkavezetői feladatokat kapott. Közben visszautasított egy ajánlatot, melyben felkérték a New York-i kikötő megépítésére. Környezetének rábeszélésére és elhivatottságból tanulni kezdett. Kecskeméten, magánúton egy év alatt 6 osztályból vizsgázott, majd leérettségizett.

Később Budapesten elvégezte a műegyetemet, s több éven át a középítési tanszéken tevékenykedett mint tanársegéd. A Magyar Mérnök és Építész Egylet 1905-ben pályázatot írt ki egy múzeumépület megtervezésére. Lipták Pál múltba visszanyúló stílusjegyeket tartalmazó tervével megnyerte a kiírást, az aranyérem mellé kapott pénzjutalmat pedig európai tanulmányútra fordította. Útja során megismerkedett a vasbeton felhasználási lehetőségeivel, melynek hazai képviselőjévé vált, és amiből később doktori értekezését írta.

1906-ban – másodikként az országban – mérnöki doktorátust szerzett. Az ekkor kiadott Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez című értekezése a nyugati államok szakköreiben óriási feltűnést keltett, a vasbeton-építkezések fejlődésében új korszakot jelentett.

Felesége Gabriel Emma. Gyermekeik: László, Gábor és Béla.

Hosszas szenvedés után hunyt el Balatonfüreden 1926. május 15-én. Május 19-én helyezték örök nyugalomra a Kerepesi-temetőben.

Munkássága

Az egyetemen tanári állást kínáltak neki, ambíciói azonban más irányba vezérelték. 1908-ban Budapesten létesített egy kis műhelyt Stiegnitz Imrével társulva, ahol vasszerkezeteket készített és magasépítkezéseken dolgozott. Első munkájuk a Goldberger Gyár és a Goldberger-Ház megtervezése és kivitelezése (1909) volt. A vállalat 1909-ben Pestszentlőrincen terjeszkedett. Lipták 1911. június 17-én részvénytársaságot hozott létre „Dr. Lipták és Társa Építési- és Vasipari Rt.” néven, melynek 1917-ig részvényese és vezérigazgatója volt. Vállalkozását az első világháború során a Monarchia legmeghatározóbb hadigyáraként tartották számon. A budapesti építkezések mellett köz- és vasúti vonatkozású gyártásokat végeztek.

1917-ben kivált a cégből, és magasépítési vállalkozásba kezdett. Nevéhez köthető az I. II., III. kerületi bíróság, az Igazságügyi Minisztérium, a Belvárosi Takarékpénztár, a Pesti Első Hazai Takarékpénztár és a Pestvidéki Első Törvényszék épülete, továbbá a MÁVAG munkáskolóniájának építése. A magyar gazdasági életben igen meghatározó pozíciót vívott ki magának. A világháborút követően cégét bekebelezte a Ganz-gyár, ami aztán 1927-ben felszámolásra került.

Sikeres vállalkozása mellett a politikai életben is szerepet vállalt. 1920-ban az első nemzetgyűlési választáskor a fővárosi XVI. kerület mandátumát nyerte el kereszténypárti programjával. Tagja lett a Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának. Ezt követően Békéscsabán is jelölték, itt viszont nem sikerült győzelmet aratnia. Emich Gusztáv kereskedelmi minisztersége alatt államtitkárságot vállalt a Kereskedelmi Minisztérium élén, erről a tisztségről azonban néhány hónap múlva lemondott, és visszatért az építész pályára.

Emlékezete

Műve

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Lipt%C3%A1k_P%C3%A1l_(1874%E2%80%931926)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök