Horváth János (1823–1901)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (→Munkássága: Szemián S. belső hivatkozás)
(Nyelvi ellenőrzés)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
[[Fájl:HorvathJanos.jpg|bélyegkép|300px|Horváth János]]
[[Fájl:HorvathJanos.jpg|bélyegkép|300px|Horváth János]]
-
A Győr-Moson-Sopron megyei '''Beziben született [[1823]]. [[december 22.|december 22-én]]'''. A soproni gimnáziumi tanulmányok után '''a jogakadémiát Győrben végezte el'''. A szabadságharcot Kossuth oldalán honvédtisztként harcolta végig. A forradalom bukása után sok katonatársával együtt Törökországba emigrált. Hazatérve a császári sereg lovasezredébe sorozták közlegénynek, majd Olaszországba vitték. Hat évig szolgálta - kényszerből - a császárt.   
+
A Győr-Moson-Sopron megyei '''Beziben született [[1823]]. [[december 22.|december 22-én]]'''. A soproni gimnáziumi tanulmányok után '''a jogakadémiát Győrben végezte el'''. A szabadságharcot Kossuth oldalán honvédtisztként harcolta végig. A forradalom bukása után sok katonatársával együtt Törökországba emigrált. Hazatérve a császári sereg lovasezredébe sorozták közlegénynek, majd Olaszországba vitték. Hat évig szolgálta – kényszerből – a császárt.   
-
'''Otth Katalint vette feleségül, három gyermekük született''' Erzsébet, Ilona és György.
+
'''Otth Katalint vette feleségül, három gyermekük született:''' Erzsébet, Ilona és György.
-
Miután családja kiváltotta a katonai szolgálatból, '''a Vas megyei főispánnál''' (Radó) '''lett nevelő. [[1862|1862-ben]] [[Orosháza|Orosházán]] magániskolát nyitott''' Győry Vilmos támogatásával. A gimnázium két évig fogadott diákokat.  
+
Miután családja kiváltotta a katonai szolgálatból, '''a Vas megyei főispánnál''' '''lett nevelő. [[1862|1862-ben]] [[Orosháza|Orosházán]] magániskolát nyitott''' Győry Vilmos támogatásával. A gimnázium két évig fogadott diákokat.  
-
'''[[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajos]]''' csabai lelkész felfigyelt rá, [[1864|1864-ben]] '''áthívta [[Békéscsaba|Békéscsabára]]''', hogy a városi evangélikus gimnázium segítségére legyen, mint tanár. Nagy hatással volt az iskolai bizottságra a nevelésről és a tanítóról tartott beszéde, '''az ő pályázatát fogadták el''' a [[Mokry Sámuel (1832-1909)|Mokry Sámuelé]] helyett. '''[[1864]]. [[november 16.|november 16-án]] nevezték ki a gimnázium tanárának.''' A következő évben Styaszny lemondását követően, '''igazgató-tanárnak választották [[1865]]. [[július 18.|július 18-án]]''', amely tisztséget [[1895]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-ig]] töltött be.  
+
'''[[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajos]]''' csabai lelkész felfigyelt rá, [[1864|1864-ben]] '''áthívta [[Békéscsaba|Békéscsabára]]''', hogy a városi evangélikus gimnázium segítségére legyen, mint tanár. Nagy hatással volt az iskolai bizottságra a nevelésről és a tanítóról tartott beszéde, így '''az ő pályázatát fogadták el''' [[Mokry Sámuel (1832-1909)|Mokry Sámuellel]] szemben. '''[[1864]]. [[november 16.|november 16-án]] nevezték ki a gimnázium tanárának.''' Styaszny Soma igazgató lemondását követően, '''igazgató-tanárnak választották [[1865]]. [[július 18.|július 18-án]]''', amely tisztséget [[1895]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-ig]] töltötte be.  
-
[[1893]]. [[október 9.|október 9-én]] '''agyvérzést kapott''', súlyos beteg lett. Az 1894-95-ös tanévben még próbálkozott ugyan tanítással, de nem sok eredménnyel, így [[1895]]. [[március 9.|március 9-én]] végleg kimaradt az iskolából, december 1-jétől pedig '''nyugállományba került'''. Az igazgatói feladatokat [[Bukovszky János (1859-1917)|Bukovszky János]] vette át. Hálából a gimnáziumi bizottság portrét festetett róla.
+
[[1893]]. [[október 9.|október 9-én]] '''agyvérzést kapott''', súlyos beteg lett. Az 1894–95-ös tanévben még próbálkozott ugyan tanítással, de nem sok eredménnyel, így [[1895]]. [[március 9.|március 9-én]] végleg kimaradt az iskolából, december 1-től pedig '''nyugállományba került'''. Hálából a gimnáziumi bizottság portrét festetett róla. Az igazgatói feladatokat [[Bukovszky János (1859-1917)|Bukovszky János]] vette át.  
'''Békéscsabán [[1901]]. [[december 4.|december 4-én]] hunyt el.''' Temetésére [[december 6.|december 6-án]] a felsővégi (Berényi úti) temetőben került sor.
'''Békéscsabán [[1901]]. [[december 4.|december 4-én]] hunyt el.''' Temetésére [[december 6.|december 6-án]] a felsővégi (Berényi úti) temetőben került sor.
19. sor: 19. sor:
'''Kiváló pedagógiai érzékkel, remek előadókészséggel''' és '''éleslátással''', valamint '''jó helyzetfelismerő képességgel rendelkezett'''. Tanóráit precízen megtervezte, egyaránt foglalkozott a tehetséges és a nehezebben haladó tanulókkal, utóbbiaknak szívesen tartott pluszórákat.
'''Kiváló pedagógiai érzékkel, remek előadókészséggel''' és '''éleslátással''', valamint '''jó helyzetfelismerő képességgel rendelkezett'''. Tanóráit precízen megtervezte, egyaránt foglalkozott a tehetséges és a nehezebben haladó tanulókkal, utóbbiaknak szívesen tartott pluszórákat.
-
'''Meghatározó szerepet játszott az iskola fennmaradásáért vívott harcban.''' Érveivel mindig sikeresen szállt szembe az iskolát megszüntetni akaró véleményekkel. Írt a békéscsabai gimnázium létjogosultságáról, lakossági szükségességéről. 1870/71-es tanévben az algimnázium polgári iskolaként, 1871/72-től öt éven át reálgimnáziumként működött. Egy [[1882|1882-es]] rendelet értelmében ismét algimnázium vezetője lehetett Horváth János. Az [[1883|1883-as]] középiskolai törvény nehéz helyzetbe hozta az iskolát, Horváth János érdeme a működéshez szükséges segélyek elnyerése. Folyamatosan tevékenykedett, hogy az intézmény területileg és tanári kar létszámát tekintve is gyarapodjon.
+
'''Meghatározó szerepet játszott az iskola fennmaradásáért vívott harcban.''' Érveivel mindig sikeresen szállt szembe az iskolát megszüntetni akaró véleményekkel. Írt a békéscsabai gimnázium létjogosultságáról, lakossági szükségességéről. Az 1870/71-es tanévben az algimnázium polgári iskolaként, 1871/72-től öt éven át reálgimnáziumként működött. Egy [[1882|1882-es]] rendelet értelmében ismét algimnázium vezetője lehetett. Az [[1883|1883-as]] középiskolai törvény nehéz helyzetbe hozta az iskolát, Horváth János érdeme volt a működéshez szükséges segélyek elnyerése. Folyamatosan tevékenykedett, hogy az intézmény területileg és a tanári kar létszámát tekintve is gyarapodjon.
-
'''Tanári képesítést ugyan soha nem szerzett''', de 30 éven át a gyakorlatban bebizonyította rátermettségét az oktató-nevelő munkára. Így '''külön miniszteri engedéllyel''' ([[1886]]. [[március 27.|március 27-i]] 9939-es miniszteri rendelet) '''végezte a magyar és a latin nyelv tanítását.''' Tanítási feladatai mellett csaknem egy évtized fáradságos munkájával érte el, hogy az intézmény legelső iskolaépületéből [[1892|1892-re]] egy korszerűbb, egyemeletes algimnáziumi épületbe költözhetett. '''Iskolatörténeti írása''' az egyetlen olyan hiteles forrásanyagnak tekinthető, mely a békéscsabai gimnáziumi oktatás kezdeti időszakával, első évtizedével részletesen foglalkozik. Ezek az értekezések '''a békéscsabai gimnázium értesítőiben jelentek meg''', melynek [[1865|1865-től]] [[1893|1893-ig]] volt szerkesztője. Munkatársa volt a [[Békés]] című folyóiratnak, ami a 70-es évektől folyamatosan közölte cikkeit. Írásai megjelentek a [[Békésmegyei Közlöny]] hasábjain is.  
+
'''Tanári képesítést ugyan soha nem szerzett''', de 30 éven át a gyakorlatban bebizonyította rátermettségét az oktató-nevelő munkára. Így '''külön miniszteri engedéllyel''' ([[1886]]. [[március 27.|március 27-i]] 9939-es miniszteri rendelet) '''végezte a magyar és a latin nyelv oktatását.''' A tanítás mellett csaknem egy évtizednyi fáradságos munkával érte el, hogy az intézmény a legelső iskolaépületéből [[1892|1892-re]] egy korszerűbb, egyemeletes algimnáziumi épületbe költözhetett. '''Iskolatörténeti írása''' az egyetlen olyan hiteles forrásanyagnak tekinthető, mely a békéscsabai gimnáziumi oktatás kezdeti időszakával, első évtizedével részletesen foglalkozik. Ezek az értekezések '''a békéscsabai gimnázium értesítőiben jelentek meg''', melynek [[1865|1865-től]] [[1893|1893-ig]] volt szerkesztője. Munkatársa volt a [[Békés]] című folyóiratnak, ami a '70-es évektől folyamatosan közölte cikkeit. Írásai megjelentek a [[Békésmegyei Közlöny]] hasábjain is.  
A gimnázium vezetése mellett a város közügyeivel is foglalkozott. '''Az [[1888]]. [[november 4.|november 4-én]] megalakuló [[Békés-Csabai Torna Egylet]] elnöke lett.'''  
A gimnázium vezetése mellett a város közügyeivel is foglalkozott. '''Az [[1888]]. [[november 4.|november 4-én]] megalakuló [[Békés-Csabai Torna Egylet]] elnöke lett.'''  
-
'''Remek szónoki képességekkel rendelkezett:''' [[Szeberényi Gusztáv (1890-1941)|Szeberényi Gusztáv]] [[1872|1872-es]] Csabára érkezésekor köszöntő beszéddel fogadta. [[1878|1878-ban]] a békéscsabai Iparos Ifjak Önképző Egylet zászlóavatásakor ünnepi beszédet mondott az iparosok társadalmi szerepvállalásáról. Felkért szónoka volt a Békéscsabai Férfi-Dalkar zászlószentelő ünnepségén [[1882|1882-ben]]. Félix Ákos közjegyző temetésén [[Szemián Sámuel (1827–1891)|Szemián Sámuellel]] együtt mondott gyászbeszédet. A [[Hotel Fiume|Fiume szállóban]] [[Réthy Pál (1809-1896)|dr. Réthy Pál]] tiszteletére tartott ünnepi ebéden többek között Horváth János is tósztot mondott.
+
'''Remek szónoki képességekkel rendelkezett:''' [[Szeberényi Gusztáv (1890-1941)|Szeberényi Gusztávot]] [[1872|1872-es]] Csabára érkezésekor köszöntő beszéddel fogadta. [[1878|1878-ban]] a békéscsabai Iparos Ifjak Önképző Egylet zászlóavatásakor ünnepi beszédet mondott az iparosok társadalmi szerepvállalásáról. Felkért szónoka volt a Békéscsabai Férfi-Dalkar zászlószentelő ünnepségén [[1882|1882-ben]]. Félix Ákos közjegyző temetésén [[Szemián Sámuel (1827–1891)|Szemián Sámuellel]] együtt mondott gyászbeszédet. A [[Hotel Fiume|Fiume szállóban]] [[Réthy Pál (1809-1896)|dr. Réthy Pál]] tiszteletére tartott ünnepi ebéden többek között Horváth János is tósztot mondott.
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
* Halálát követően '''a gimnáziumban ösztöndíj-alapítványt hoztak létre''' emlékére.  
* Halálát követően '''a gimnáziumban ösztöndíj-alapítványt hoztak létre''' emlékére.  
* [[1910|1910-ben]] '''Békéscsabán [https://goo.gl/EUXaxP utcát neveztek el]''' tiszteletére (egykori Kutyatenger utca).
* [[1910|1910-ben]] '''Békéscsabán [https://goo.gl/EUXaxP utcát neveztek el]''' tiszteletére (egykori Kutyatenger utca).
-
* Emlékét az '''[[Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium|Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnáziumban]] emlékudvar''' és a benne felállított Horváth János '''szoborportré''' őrzi, amit [[Mladonyiczky Béla (1936-1995)|Mladonyiczky Béla]] készített a gimnázium 125. évfordulójára.  
+
* Emlékét a '''[[Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium|Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnáziumban]] emlékudvar''' és a benne felállított Horváth János '''szoborportré''' őrzi, amit [[Mladonyiczky Béla (1936-1995)|Mladonyiczky Béla]] készített a gimnázium 125. évfordulójára.  
* Horváth János munkássága előtt '''emlékplakettel és tanulmányi versennyel''' (angol nyelv, matematika) '''tiszteleg az [[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (Békéscsaba)|Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium]]'''.
* Horváth János munkássága előtt '''emlékplakettel és tanulmányi versennyel''' (angol nyelv, matematika) '''tiszteleg az [[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (Békéscsaba)|Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium]]'''.

A lap 2018. október 17., 08:24-kori változata

tanár, gimnáziumi igazgató

Tartalomjegyzék

Élete

Horváth János

A Győr-Moson-Sopron megyei Beziben született 1823. december 22-én. A soproni gimnáziumi tanulmányok után a jogakadémiát Győrben végezte el. A szabadságharcot Kossuth oldalán honvédtisztként harcolta végig. A forradalom bukása után sok katonatársával együtt Törökországba emigrált. Hazatérve a császári sereg lovasezredébe sorozták közlegénynek, majd Olaszországba vitték. Hat évig szolgálta – kényszerből – a császárt.

Otth Katalint vette feleségül, három gyermekük született: Erzsébet, Ilona és György.

Miután családja kiváltotta a katonai szolgálatból, a Vas megyei főispánnál lett nevelő. 1862-ben Orosházán magániskolát nyitott Győry Vilmos támogatásával. A gimnázium két évig fogadott diákokat.

Haan Lajos csabai lelkész felfigyelt rá, 1864-ben áthívta Békéscsabára, hogy a városi evangélikus gimnázium segítségére legyen, mint tanár. Nagy hatással volt az iskolai bizottságra a nevelésről és a tanítóról tartott beszéde, így az ő pályázatát fogadták el Mokry Sámuellel szemben. 1864. november 16-án nevezték ki a gimnázium tanárának. Styaszny Soma igazgató lemondását követően, igazgató-tanárnak választották 1865. július 18-án, amely tisztséget 1895. augusztus 15-ig töltötte be.

1893. október 9-én agyvérzést kapott, súlyos beteg lett. Az 1894–95-ös tanévben még próbálkozott ugyan tanítással, de nem sok eredménnyel, így 1895. március 9-én végleg kimaradt az iskolából, december 1-től pedig nyugállományba került. Hálából a gimnáziumi bizottság portrét festetett róla. Az igazgatói feladatokat Bukovszky János vette át.

Békéscsabán 1901. december 4-én hunyt el. Temetésére december 6-án a felsővégi (Berényi úti) temetőben került sor.

Munkássága

Horváth János 1882-es zászlóavató beszédének részlete

Kiváló pedagógiai érzékkel, remek előadókészséggel és éleslátással, valamint jó helyzetfelismerő képességgel rendelkezett. Tanóráit precízen megtervezte, egyaránt foglalkozott a tehetséges és a nehezebben haladó tanulókkal, utóbbiaknak szívesen tartott pluszórákat.

Meghatározó szerepet játszott az iskola fennmaradásáért vívott harcban. Érveivel mindig sikeresen szállt szembe az iskolát megszüntetni akaró véleményekkel. Írt a békéscsabai gimnázium létjogosultságáról, lakossági szükségességéről. Az 1870/71-es tanévben az algimnázium polgári iskolaként, 1871/72-től öt éven át reálgimnáziumként működött. Egy 1882-es rendelet értelmében ismét algimnázium vezetője lehetett. Az 1883-as középiskolai törvény nehéz helyzetbe hozta az iskolát, Horváth János érdeme volt a működéshez szükséges segélyek elnyerése. Folyamatosan tevékenykedett, hogy az intézmény területileg és a tanári kar létszámát tekintve is gyarapodjon.

Tanári képesítést ugyan soha nem szerzett, de 30 éven át a gyakorlatban bebizonyította rátermettségét az oktató-nevelő munkára. Így külön miniszteri engedéllyel (1886. március 27-i 9939-es miniszteri rendelet) végezte a magyar és a latin nyelv oktatását. A tanítás mellett csaknem egy évtizednyi fáradságos munkával érte el, hogy az intézmény a legelső iskolaépületéből 1892-re egy korszerűbb, egyemeletes algimnáziumi épületbe költözhetett. Iskolatörténeti írása az egyetlen olyan hiteles forrásanyagnak tekinthető, mely a békéscsabai gimnáziumi oktatás kezdeti időszakával, első évtizedével részletesen foglalkozik. Ezek az értekezések a békéscsabai gimnázium értesítőiben jelentek meg, melynek 1865-től 1893-ig volt szerkesztője. Munkatársa volt a Békés című folyóiratnak, ami a '70-es évektől folyamatosan közölte cikkeit. Írásai megjelentek a Békésmegyei Közlöny hasábjain is.

A gimnázium vezetése mellett a város közügyeivel is foglalkozott. Az 1888. november 4-én megalakuló Békés-Csabai Torna Egylet elnöke lett.

Remek szónoki képességekkel rendelkezett: Szeberényi Gusztávot 1872-es Csabára érkezésekor köszöntő beszéddel fogadta. 1878-ban a békéscsabai Iparos Ifjak Önképző Egylet zászlóavatásakor ünnepi beszédet mondott az iparosok társadalmi szerepvállalásáról. Felkért szónoka volt a Békéscsabai Férfi-Dalkar zászlószentelő ünnepségén 1882-ben. Félix Ákos közjegyző temetésén Szemián Sámuellel együtt mondott gyászbeszédet. A Fiume szállóban dr. Réthy Pál tiszteletére tartott ünnepi ebéden többek között Horváth János is tósztot mondott.

Emlékezete

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Horv%C3%A1th_J%C3%A1nos_(1823%E2%80%931901)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök