Haan Lajos (1818–1891)
A BékésWiki wikiből
a (Bővítés, források) |
(Nyelvi ellenőrzés) |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
'''Sámsonházán (Nógrád megye) született [[1818]]. [[augusztus 13.|augusztus 13]]-án''', [[Haan János (1779-1855)|Haan János]] lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvérei: Vilmos János, Vilhelmina Johanna, Anna Constantina, Károly Albert, Constantina Elisabetha és [[Haan Antal (1827-1888)|Gábor Antal]]. | '''Sámsonházán (Nógrád megye) született [[1818]]. [[augusztus 13.|augusztus 13]]-án''', [[Haan János (1779-1855)|Haan János]] lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvérei: Vilmos János, Vilhelmina Johanna, Anna Constantina, Károly Albert, Constantina Elisabetha és [[Haan Antal (1827-1888)|Gábor Antal]]. | ||
| - | Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt '''az egész család Békéscsabára költözött'''. Elemi iskolai tanulmányait [[Békéscsaba|Csabán]], a gimnáziumot pedig [[Mezőberény|Mezőberényben]] végezte el. '''Bölcseleti és teológiai ismereteit''' a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte | + | Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt '''az egész család Békéscsabára költözött'''. Elemi iskolai tanulmányait [[Békéscsaba|Csabán]], a gimnáziumot pedig [[Mezőberény|Mezőberényben]] végezte el. '''Bölcseleti és teológiai ismereteit''' a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte bővíteni [[1834]]-ben. Már ekkor is '''foglalkoztatta a magyar–nemzetiségi kapcsolat''': a magyar–szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett. |
[[1839]] őszén a békési főszolgabírónál, Vidovich Ferencnél vállalt nevelői állást. [[1841]] szeptemberében Németországba utazott, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a '''Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév''' után hazaindult társaival. | [[1839]] őszén a békési főszolgabírónál, Vidovich Ferencnél vállalt nevelői állást. [[1841]] szeptemberében Németországba utazott, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a '''Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév''' után hazaindult társaival. | ||
| - | Hazatérte után, '''[[1842]] novemberében tanítói állást''' vállalt Csabán, egy | + | Hazatérte után, '''[[1842]] novemberében tanítói állást''' vállalt Csabán, egy – az evangélikus egyház által létesített – „felsőbb magyar iskolában”, ahol már '''kizárólag magyarul oktatta''' tótul beszélő diákjait. |
| - | '''Ugyanebben az évben''' édesapja mellé '''segédlelkésszé''' választották, | + | '''Ugyanebben az évben''' édesapja mellé '''segédlelkésszé''' választották, '''[[1843]]. [[június 6.|június 6-án]] pedig Selmecbányán lelkésszé szentelték'''. |
'''[[1846]]. [[október 1.|október 1-én]] feleségül vette Wilim Karolinát.''' [[1848]]. [[szeptember 20.|szeptember 20-án]] megszületett lányuk, Karolina Szidónia (Linka). Felesége – aki szívtágulásban és vízkórban szenvedett – gyermekük születése után két hónappal meghalt. Haan Lajos később '''újranősült''', első neje húgát, '''Wilim Amáliát vette el'''. | '''[[1846]]. [[október 1.|október 1-én]] feleségül vette Wilim Karolinát.''' [[1848]]. [[szeptember 20.|szeptember 20-án]] megszületett lányuk, Karolina Szidónia (Linka). Felesége – aki szívtágulásban és vízkórban szenvedett – gyermekük születése után két hónappal meghalt. Haan Lajos később '''újranősült''', első neje húgát, '''Wilim Amáliát vette el'''. | ||
| - | Az | + | Az 1848–49-es szabadságharc idején három hétig '''tábori lelkészként''', saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken. '''[[1849]] áprilisától hat éven át Nagylakon''' volt önálló lelkész, majd '''1855-ben átvette édesapja helyét Békéscsabán''', s ott is szolgált haláláig. |
[[1858|1858-ban]] az észtországi Tudós Társaság, [[1867]]-ben a Magyar Történelmi Társulat, [[1877]]. [[május 24.|május 24]]-én pedig a '''Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta'''. | [[1858|1858-ban]] az észtországi Tudós Társaság, [[1867]]-ben a Magyar Történelmi Társulat, [[1877]]. [[május 24.|május 24]]-én pedig a '''Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta'''. | ||
| - | '''[[1891]] [[augusztus 12.|augusztus 12]]-én [[Békéscsaba|Békéscsabán]] hunyt el.''' A Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. | + | '''[[1891]]. [[augusztus 12.|augusztus 12]]-én [[Békéscsaba|Békéscsabán]] hunyt el.''' A Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. |
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
=== Tanítói pálya === | === Tanítói pálya === | ||
| - | A '''"felsőbb magyar iskola"''' [[1842|1842-es]] létrejötte mérföldkőnek számított [[Békéscsaba|Békéscsaba]] életében. Az iskola szellemének megfelelően Haan Lajos tevékenysége is azt a célt szolgálta, hogy minél több szlovák (tót) ajkú lakosnak | + | A '''"felsőbb magyar iskola"''' [[1842|1842-es]] létrejötte mérföldkőnek számított [[Békéscsaba|Békéscsaba]] életében. Az iskola szellemének megfelelően Haan Lajos tevékenysége is azt a célt szolgálta, hogy minél több szlovák (tót) ajkú lakosnak legyen lehetősége magyarul tanulni. |
| - | Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt | + | Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt. '''Komolyan vette hivatását''', s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy-két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul. |
=== Lelkészi hivatás === | === Lelkészi hivatás === | ||
| - | Érdeklődése a lelkészi hivatás | + | Érdeklődése a lelkészi hivatás iránt már gyermekkorában elkezdődött. |
| - | [[1845]]. [[november 9.|november 9]]-én az Evangélikus Nagytemplomban '''az ótemplom fennállásának századik évfordulója''' alkalmából | + | [[1845]]. [[november 9.|november 9]]-én az Evangélikus Nagytemplomban '''az ótemplom fennállásának századik évfordulója''' alkalmából Haant megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt [[Tessedik Sámuel, id. (1710-1749)|Tessedik Sámuel]] is elmondott. |
| - | '''Önálló lelkészi pályája''' Nagylakon kezdődött [[1849|1849-ben]]. '''[[Békéscsaba|Békéscsabára]] [[1855]]-ben tért vissza''': apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. | + | '''Önálló lelkészi pályája''' Nagylakon kezdődött [[1849|1849-ben]]. '''[[Békéscsaba|Békéscsabára]] [[1855]]-ben tért vissza''': apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. A tanítói hivatás mellett, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden a várost érintő kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította. |
| - | Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, '''[[1881]]-ben Ferenc József-rend lovagkeresztjével''' | + | Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, '''[[1881]]-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével''' tüntették ki. |
=== Történetírás === | === Történetírás === | ||
Békéscsaba múltja iránt már kisgyermekkorában elkezdett érdeklődni: gyakran kérdezgette a templomba járó öregeket, forgatta a régi anyakönyveket. | Békéscsaba múltja iránt már kisgyermekkorában elkezdett érdeklődni: gyakran kérdezgette a templomba járó öregeket, forgatta a régi anyakönyveket. | ||
Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett '''Csaba történetét illetően''', művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából ''B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról'' címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is. | Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett '''Csaba történetét illetően''', művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából ''B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról'' címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is. | ||
| - | [[1870]]-ben elkészült ''Békés vármegye hajdana'' című, két kötetes alkotása, [[1878|1878-ban]] pedig | + | [[1870]]-ben elkészült ''Békés vármegye hajdana'' című, két kötetes alkotása, [[1878|1878-ban]] pedig ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' című kutatása. |
| - | [[1885]]-ben '''megbízták Békés megye történetének megírásával'''. Művét | + | [[1885]]-ben '''megbízták Békés megye történetének megírásával'''. Művét – bár még halála előtt elkészült – végül nem adták ki, '''kézirata''' azonban megtalálható a '''Békés Megyei Levéltárban'''. |
| - | Haan nemcsak helytörténeti szempontból jelentős | + | Haan munkássága nemcsak helytörténeti szempontból jelentős. Egész életében szem előtt tartotta '''a magyar és a szlovák nemzetiség békés együttélését'''. |
| - | + | [[1847]]–[[1894]]-ig alapító tagja és alelnöke volt a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnak. Az évkönyvekben rendszeresen publikált. Az első csabai casinóban jegyzői tisztet töltött be. Ő rendezte az első koncerteket, ő hívott meg pesti művészeket a csabaiak szórakoztatására. | |
=== Szerkesztői tevékenysége === | === Szerkesztői tevékenysége === | ||
| 62. sor: | 62. sor: | ||
Emlékét több tábla őrzi: | Emlékét több tábla őrzi: | ||
| - | * | + | * a Szent István téri [[Haan Lajos-emléktábla (Békéscsaba, Szent István tér)|parókián]] |
| - | * | + | * a [[Haan Lajos-emléktábla (Békéscsaba, Haán Lajos utca)|Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium falán]] |
| - | * | + | * az [[Haan Lajos-emléktábla (Békéscsaba, Evangélikus Nagytemplom)|Evangélikus Nagytemplomban]] |
| - | * Sámsonházán, szülőfalujában | + | * Sámsonházán, szülőfalujában |
== Művei == | == Művei == | ||
A lap 2018. október 17., 08:01-kori változata
evangélikus lelkész, tanító, történetíró
Tartalomjegyzék |
Élete
Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvérei: Vilmos János, Vilhelmina Johanna, Anna Constantina, Károly Albert, Constantina Elisabetha és Gábor Antal.
Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt az egész család Békéscsabára költözött. Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. Bölcseleti és teológiai ismereteit a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte bővíteni 1834-ben. Már ekkor is foglalkoztatta a magyar–nemzetiségi kapcsolat: a magyar–szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.
1839 őszén a békési főszolgabírónál, Vidovich Ferencnél vállalt nevelői állást. 1841 szeptemberében Németországba utazott, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév után hazaindult társaival. Hazatérte után, 1842 novemberében tanítói állást vállalt Csabán, egy – az evangélikus egyház által létesített – „felsőbb magyar iskolában”, ahol már kizárólag magyarul oktatta tótul beszélő diákjait. Ugyanebben az évben édesapja mellé segédlelkésszé választották, 1843. június 6-án pedig Selmecbányán lelkésszé szentelték.
1846. október 1-én feleségül vette Wilim Karolinát. 1848. szeptember 20-án megszületett lányuk, Karolina Szidónia (Linka). Felesége – aki szívtágulásban és vízkórban szenvedett – gyermekük születése után két hónappal meghalt. Haan Lajos később újranősült, első neje húgát, Wilim Amáliát vette el.
Az 1848–49-es szabadságharc idején három hétig tábori lelkészként, saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken. 1849 áprilisától hat éven át Nagylakon volt önálló lelkész, majd 1855-ben átvette édesapja helyét Békéscsabán, s ott is szolgált haláláig.
1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta.
1891. augusztus 12-én Békéscsabán hunyt el. A Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.
Munkássága
Tanítói pálya
A "felsőbb magyar iskola" 1842-es létrejötte mérföldkőnek számított Békéscsaba életében. Az iskola szellemének megfelelően Haan Lajos tevékenysége is azt a célt szolgálta, hogy minél több szlovák (tót) ajkú lakosnak legyen lehetősége magyarul tanulni.
Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt. Komolyan vette hivatását, s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy-két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.
Lelkészi hivatás
Érdeklődése a lelkészi hivatás iránt már gyermekkorában elkezdődött. 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban az ótemplom fennállásának századik évfordulója alkalmából Haant megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt Tessedik Sámuel is elmondott. Önálló lelkészi pályája Nagylakon kezdődött 1849-ben. Békéscsabára 1855-ben tért vissza: apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. A tanítói hivatás mellett, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden a várost érintő kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.
Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, 1881-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki.
Történetírás
Békéscsaba múltja iránt már kisgyermekkorában elkezdett érdeklődni: gyakran kérdezgette a templomba járó öregeket, forgatta a régi anyakönyveket. Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett Csaba történetét illetően, művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is. 1870-ben elkészült Békés vármegye hajdana című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről című kutatása. 1885-ben megbízták Békés megye történetének megírásával. Művét – bár még halála előtt elkészült – végül nem adták ki, kézirata azonban megtalálható a Békés Megyei Levéltárban. Haan munkássága nemcsak helytörténeti szempontból jelentős. Egész életében szem előtt tartotta a magyar és a szlovák nemzetiség békés együttélését. 1847–1894-ig alapító tagja és alelnöke volt a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnak. Az évkönyvekben rendszeresen publikált. Az első csabai casinóban jegyzői tisztet töltött be. Ő rendezte az első koncerteket, ő hívott meg pesti művészeket a csabaiak szórakoztatására.
Szerkesztői tevékenysége
- Budapesti Hírlap: 1887.01.01–1887.12.31
- Protestáns Egyházi és Iskolai Lap: 1881.01.01
- Archaeologiai Közlemények: 1881.01.01
- Békés: 1875.01.01–1875.12.31
- Figyelő: 1875.01.01–1875.12.31
- Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat Évkönyvei: 1875.01.01
- Békésmegyei Közlöny: 1875.01.01–1888.12.31
- Magyarország és a Nagyvilág: 1874.01.01–1874.12.31
- Századok: 1867.01.01–1883.12.31
- Vasárnapi Ujság: 1866.01.01–1866.12.31
- Statisztikai Közlemények: 1864.01.01–1864.12.31
- Közlemények: 1841.01.01–1841.12.31
- Koszorú: 1840.01.01–1840.12.31
Emlékezete
Békéscsabán utcát és teret neveztek el róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra.
Emlékét több tábla őrzi:
- a Szent István téri parókián
- a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium falán
- az Evangélikus Nagytemplomban
- Sámsonházán, szülőfalujában
Művei
- Az 1543-ki gyulai országgyűlés. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1874/5. évkönyve, 76-84 p.
- 1604. évből In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1878/9. évkönyve, 33-35 p.
- Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára. Tichy ny. : Nagyvárad, 1845. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2013.11.18.)
- Békés-csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatal : Békéscsaba, 1991. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2013.11.18.)
- Békésmegye III-ik Károly alatt, In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1875/6. évkönyve, 57-71 p.
- Békésmegyei agyag-, ércz és csontnemű régiségek, In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1876/7. évkönyve, 48-58 p.
- Békésvármegye főispánjai. In: Századok, 1867. (1. évf.) 3. sz. 272-278. p.
- Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 1. kötet, Történelmi rész. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2013.11.18.)
- Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 2. kötet, Oklevéltári rész. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2013.11.18.)
- Békés vármegye hajdana. In: Századok, 1870. (4. évf.) 1. sz. 67.
- Bél Mátyás, Budapest, 1879.
- Dürer nevéről. In: Századok, 1873. (7. évf.) 2. sz. 147. p.
- Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről. Dobay Ny. : Bcs., 1878. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2013.11.18.)
- Énekes könyv ágostai hitvallású hivek számára, Pest 1870.
- Énekes könyv a békés-csabai evangélikus egyház használatára, Arad 1860.
- Gyula város tanácsának levele 1560. évből, In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1879/80. évkönyve, 81-85 p.
- B. Haruckern Ferencz udvartartása. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1874/5. évkönyve, 13-28 p.
- Huzain bég, gyulai várparancsnok magyar levele és magyar köriratu pecsétje In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1878/9. évkönyve, 33-35 p.
- Időszaki tábla a magyar protestáns egyház történetéhez, Pest, 1859 vagy 1860.
- Időszaki tábla Magyarország történelméhez, Pest, 1866.
- Jena hungarica, sive memoria hungarorum a tribus proximis saeculis acad. jenensi ad scriptorum, Gyula, 1858.
- A keresztény egyház történetei, Pest, 1866.
- A Magyar Történelmi Társulat 1874-ik évi vidéki kirándúlásáról szóló jelentések. 6. : Haán Lajos jelentése. In: Századok, 1875. (9. évf.) 2. sz. 113-115. p.
- Még egy szó Dürer Albert származási helyéről és családi nevéről. In: Századok, 1872. (6. évf.) 9. sz. 646-647 p.
- Ó- és Uj-Nagylaknak történetei, 1855.
- Regesták Békésvármegye jegyzőkönyveiből 1715—1795. (Folytatás), In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1884/85. évkönyve, 100-158 p.
- Regesták Békésvármegye közgyülési jegyzőkönyvéből In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1883/84. évkönyve, 43-118 p.
- Regesták Békésvármegye közgyülési jegyzőkönyveiből 1715—1795 In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1882/83. évkönyve, 78-99 p.
- A szarvasi, túri és szent-andrási határban talált régészeti tárgyak ismertetése A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1878/9. évkönyve, 62-67 p.
- Szerkesztette a magyarországi evangélikus egyház egyetemes névtárát.
- Szegedi Kis István élete, In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1876/7. évkönyve, 114-129 p.
- Történelem előtti korszak, In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1875/6. évkönyve, 34-42 p.
- Zipser Zeit- und Lebensbilder v. Weber ism. In: Századok, 1881. (15. évf.) 81-83 p.
Műveinek részletesebb felsorolása az MTA Történeti adattárában olvasható.
Lásd még
Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)
Képgaléria
 Békéscsaba látképe |
 Békéscsaba térképe |
 Haan Lajos (Veres Gusztáv rajza) |
 Békéscsaba stilizált látképe a 19. században |
Forrás
- Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár anyakönyvei
- Forján János: Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat, látogatva: 2013.11.18.)
- Haan Lajos: Békéscsaba története, 1858. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Haan Lajos naplója, részletek. 1971. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2013.11.18.)
- Márki Sándor: Haan Lajos emlékezete. Márki S., 1893. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2013.11.18.)
- MTA Történeti adattár (Látogatva: 2017.08.30.)
Kapcsolódó irodalom
- Deák Farkas: Protestáns könyvtár XVII. kötete. A magyarországi ágostai hitvallású evangelicusok egyetemes gyűlései és az egyetemes világi felügyelői hivatala. Írta Haan Lajos. In:Századok, 1883. (17. évf.) 10. sz. 887-888.
- Haan Lajos (Szül. 1818. aug. 13. - †1891. aug. 12.). nekrológ. In: Századok, 1891. (25. évf.) 7. sz. 588. p.
- Haan Lajos: Slovensky knaz, mad'arsky historik : listy a denník L'udovíta Haana. Budapest : MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Int., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Hampel József: Haan Lajos 1891. augusztusban elhunyt. In: Archaeologiai értesítő, 1891. (Uj folyam) 11. köt./4. füz. 381. p.
- Koren Emil: A Haan család története. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 1991. (66. évf.) 10. sz. 321–322 p.
- Koren Emil: Haan Lajos és a korabeli Békéscsaba. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 1991. (66. évf.) 10. sz. 322–323 p.
- Krupa András: Haan Lajos és Békéscsaba néprajza. In: Honismeret, 1994. (22. évf.) 5. sz. 16-19. p.
- Márki Sándor: Haan Lajos emlékezete. In: Századok, 1893. (27. évf.) 4. sz. 289-304. p.
- Prokopp Gyula: Haan Lajos levelei Ipolyi Arnoldhoz. In: Békési élet : népszerű tudományos és kulturális antológia, 1971. (6. évf.) 2. sz. 322-325. p.
- Székely Lajos: Haán Lajos naplója. In: Békési élet : népszerű tudományos és kulturális antológia, 1972. (7. évf.) 3. sz. 510-511. p.
- Táborszky László: Haan Lajos, a csabai lelkész. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 1991. (66. évf.) 10. sz. 319–320 p.
- Tibori János: Haán Lajos: Békéscsaba története. In: Békési élet : népszerű tudományos és kulturális antológia, 1969. (4. évf.) 1. sz. 171. p.
Külső hivatkozások
- Haan János. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)
- Haan Lajos. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07..)
- Haan Lajos. In: Magyar Protestáns Panteon (Látogatva: 2013.11.07.)
- Haan Lajos gyászjelentése (Látogatva: 2017.10.26.)
- Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba). In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)
- „Egyházát, hazáját, a tudományt díszítette” Emlékezés Haan Lajosra In: Békés Megyei Hírlap 46. évf. 210. sz. (1991. szeptember 7-8.)
