Gajdács Mátyás (1886–1967)
A BékésWiki wikiből
(lelőhely írásmódjának változtatása) |
(Nyelvi ellenőrzés) |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
- | '''Gajdács Mátyás [[1886]]. [[február 22.|február 22-én]], [[Békéscsaba|Békéscsabán]] született''' | + | '''Gajdács Mátyás [[1886]]. [[február 22.|február 22-én]], [[Békéscsaba|Békéscsabán]] született''' egy sokgyermekes családba. Békéscsabán a Rudolf főgimnáziumban tanult, cserkész volt. '''Az állatok kitömését Haering Ede szegedi műipar- és tanszergyárában tanulta'''. Majd a szűcsmesterséget is elsajátította. Ezután '''egy ideig Lendl Adolf budapesti preparatóriumának volt munkatársa'''. '''[[1911]]-től [[1965]]-ig élt Afrikában''', ezalatt mindössze háromszor tért haza Magyarországra: [[1920]]-ban, [[1923]]-ban és [[1934]]-ben. '''[[1965]] [[augusztus|augusztusában]] tért végleg haza.''' '''[[1967]]. [[február 3.|február 3-án]] halt meg Budapesten a János Kórházban. Búcsúztatása [[1967]]. [[március 9.|március 9-én]] a Farkasréti temetőben volt.''' |
[[Fájl:Gajdacs Matyas foto Pesti Naplo.jpg|bélyegkép|Gajdács Mátyás a Pesti Naplóban]] | [[Fájl:Gajdacs Matyas foto Pesti Naplo.jpg|bélyegkép|Gajdács Mátyás a Pesti Naplóban]] | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
- | '''[[1911]]- | + | '''[[1911]]-ben utazott először Abesszíniába (Etiópia) Kovács Ödönnel (Kittenberger Kálmán sógora).''' Az expedíció sikeres volt, de Kovács teljes atyai örökségét felemésztette. '''A második expedíción [[1914]]-ben már velük tartott Dörflinger Sándor, fényképész is.''' Hamarosan kitört az 1. világháború, az expedíció tagjai francia hadifogságba kerültek Obokban (Dzsibuti). Onnan hamarosan megszöktek és visszatértek Addisz-Abeba-ba. Ezután Gajdács egy Tyihonov nevű orosz telepesnél végzett preparátori feladatokat. '''[[1920]] után telepedett le végleg és nyitott preparátor-műhelyt az etióp fővárosban.''' '''Gajdács nemcsak Etiópiában vadászott, hanem Kenyában, Tanganyikában is. Élő állatokat szállított a világ számos állatkertjének, cirkuszának.''' Összeköttetései révén olyan országrészekbe vezethetett expedíciókat, ahova fehér ember alig-alig juthatott el. Gajdács járt Danakil-földön és Ogadenben is. Gyakorta megfordult és vadászott a Hawas-folyó környékén. Egy ízben a Kék-Nílushoz is ellátogatott. '''Különféle állatokat gyűjtött, de főként emlősöket és madarakat preparált.''' A természeti ritkaságok mellett a nép életére és szokásaira vonatkozó adatokat is gyűjtötte. '''Rengeteget írt és fényképezett, művészi vadfelfelvételeit a Nimród vadászújság, írásait a [[Körösvidék (1)|Körösvidék]] jelentette meg.''' Nagy szakkönyvtárat alakított ki magának, melynek egy része később a Madártani Intézetbe és a Természettudományi Múzeumba került. '''Levelező kapcsolatban állt Éhik Gyulával, Kittenberger Kálmánnal''', aki „Kolibri”-nek nevezte. Neves zoológusokkal került baráti és szakmai kapcsolatba: különös hálával emlékezett Oskar Neumannra, akitől sokat tanult. '''Élete során gyűjtött anyagát a világ számos múzeumába – köztük Magyarországra is – küldte.''' Adományainak nagy része sajnos elpusztult: a Madártani Intézetbe küldött munkái [[1945]]-ben, a Természettudományi Múzeumba küldöttek [[1956]]-ban semmisültek meg. '''[[1963]]-ban páratlan értékű életművét felajánlotta megvásárlásra a Természettudományi Múzeumnak, de az kellő anyagi fedezet hiányában nem tudta megvásárolni, így az anyag nagyobbrészt a tervureni (Belgium) Királyi Közép-Afrika Múzeumba került.''' '''Gyűjteményének egyes részei a Madártani Intézetben, a Természettudományi Múzeumban, a Néprajzi Múzeumban, a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] vannak.''' |
== Emlékezete == | == Emlékezete == |
A lap 2018. október 16., 12:59-kori változata
afrikai vadász, Afrika-kutató, állatkereskedő, állattani gyűjtő, preparátor
Tartalomjegyzék |
Élete
Gajdács Mátyás 1886. február 22-én, Békéscsabán született egy sokgyermekes családba. Békéscsabán a Rudolf főgimnáziumban tanult, cserkész volt. Az állatok kitömését Haering Ede szegedi műipar- és tanszergyárában tanulta. Majd a szűcsmesterséget is elsajátította. Ezután egy ideig Lendl Adolf budapesti preparatóriumának volt munkatársa. 1911-től 1965-ig élt Afrikában, ezalatt mindössze háromszor tért haza Magyarországra: 1920-ban, 1923-ban és 1934-ben. 1965 augusztusában tért végleg haza. 1967. február 3-án halt meg Budapesten a János Kórházban. Búcsúztatása 1967. március 9-én a Farkasréti temetőben volt.
Munkássága
1911-ben utazott először Abesszíniába (Etiópia) Kovács Ödönnel (Kittenberger Kálmán sógora). Az expedíció sikeres volt, de Kovács teljes atyai örökségét felemésztette. A második expedíción 1914-ben már velük tartott Dörflinger Sándor, fényképész is. Hamarosan kitört az 1. világháború, az expedíció tagjai francia hadifogságba kerültek Obokban (Dzsibuti). Onnan hamarosan megszöktek és visszatértek Addisz-Abeba-ba. Ezután Gajdács egy Tyihonov nevű orosz telepesnél végzett preparátori feladatokat. 1920 után telepedett le végleg és nyitott preparátor-műhelyt az etióp fővárosban. Gajdács nemcsak Etiópiában vadászott, hanem Kenyában, Tanganyikában is. Élő állatokat szállított a világ számos állatkertjének, cirkuszának. Összeköttetései révén olyan országrészekbe vezethetett expedíciókat, ahova fehér ember alig-alig juthatott el. Gajdács járt Danakil-földön és Ogadenben is. Gyakorta megfordult és vadászott a Hawas-folyó környékén. Egy ízben a Kék-Nílushoz is ellátogatott. Különféle állatokat gyűjtött, de főként emlősöket és madarakat preparált. A természeti ritkaságok mellett a nép életére és szokásaira vonatkozó adatokat is gyűjtötte. Rengeteget írt és fényképezett, művészi vadfelfelvételeit a Nimród vadászújság, írásait a Körösvidék jelentette meg. Nagy szakkönyvtárat alakított ki magának, melynek egy része később a Madártani Intézetbe és a Természettudományi Múzeumba került. Levelező kapcsolatban állt Éhik Gyulával, Kittenberger Kálmánnal, aki „Kolibri”-nek nevezte. Neves zoológusokkal került baráti és szakmai kapcsolatba: különös hálával emlékezett Oskar Neumannra, akitől sokat tanult. Élete során gyűjtött anyagát a világ számos múzeumába – köztük Magyarországra is – küldte. Adományainak nagy része sajnos elpusztult: a Madártani Intézetbe küldött munkái 1945-ben, a Természettudományi Múzeumba küldöttek 1956-ban semmisültek meg. 1963-ban páratlan értékű életművét felajánlotta megvásárlásra a Természettudományi Múzeumnak, de az kellő anyagi fedezet hiányában nem tudta megvásárolni, így az anyag nagyobbrészt a tervureni (Belgium) Királyi Közép-Afrika Múzeumba került. Gyűjteményének egyes részei a Madártani Intézetben, a Természettudományi Múzeumban, a Néprajzi Múzeumban, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban vannak.
Emlékezete
- 1992 óta utca viseli nevét szülővárosában, Békéscsabán.
kiállítások:
- Gajdács Mátyás-emlékkiállítás (Békéscsaba, Munkács Mihály Múzeum, 1986. február 22–április 6.)
- Afrika egy magyar szűcsmester, Gajdács Mátyás szemével (Szeged, Képtár, 1985. október 1–december 1.)
Művei
- Abessziniai levél. In: Nimród Vadászlap, 42. (9.) évf. 18. sz. (1921. november 1.), 260. p.
- Abessziniai levél : a keresztes majom pusztulásáról. In: Nimród Vadászlap, 43. (10.) évf. 1. sz. (1922. január 1.), p. 8-9.
- Az abessziniaiak gyomra : abessziniai babonák. In: Körösvidék, 3. évf. 87. sz. (1922. április 16.), 7. p.
- Afrikai történetek : excentrikus alakok exotikus földön. In: Körösvidék, 10. évf. 169. sz. (1929. július 28.), p. 3-4. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Afrikai vadászkalandok. In: Körösvidék, 2. évf. 269. sz. (1921. november 27.), p. 1-2.
- Csilfit. In: A természet, 27. évf. 23-24. sz. (1931. december 1-15.), p. 299-300.
- Danakil földön. In: Körösvidék, 8. évf. 53. sz. (1927. március 6.), p. 2-3.
- Egy nap az őserdőben. In: Körösvidék, 2. évf. 202. sz. (1921. szeptember 13.), p. 2-3.
- Az elvarázsolt kudu. In: Körösvidék, 14. évf. 126. sz. (1933. június 4.), 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Fekete boszorkányok. In: Körösvidék, 10. évf. 157. sz. (1929. július 14.), 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Flamingópusztulás Abesszíniában. In: Aquila, 69-70. évf. (1963), 279. p.
- Kis viziló helyett leopárd. In: Körösvidék, 7. évf. 292. sz. (1926. december 25.), 7. p.
- Levél Afrikából. Egy kis vadászkaland. In: Körösvidék, 2. évf. 115. sz. (1921. május 29.), 2. p.
- Levél Afrikából. „Népgyűlés” a fehérek ellen : az európai ember élete szerecsen megvilágitásban. In: Körösvidék, 2. évf. 100. sz. (1921. május 10.), 2. p.
- Madártani megfigyelések Abesszíniában. In: Aquila, 55-58. évf. (1951), p. 262-263.
- Mintagazdálkodás Afrikában. In: Körösvidék, 13. évf. 200. sz. (1932. szeptember 4.), p. 2-3. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Mintagazdálkodás Afrikában. A szakács. In: Körösvidék, 13. évf. 201. sz. (1932. szeptember 6.), 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Saskeselyű Addis-Abeba környékén. In: Aquila, 63-64. évf. (1957), p. 270-271.
- Vadászat a Hora-Abjata tónál. In: Körösvidék, 7. évf. 126. sz. (1926. június 6.), 5. p.
- Valami az abessziniaiakról. In: Körösvidék, 3. évf. 109. sz. (1922. május 14.), 4. p.
- Vasut, autó és cséplőgép – Afrikában. In: Körösvidék, 7. évf. 116. sz. (1926. május 23.), p. 1-2.
- Viszontagságos utazás : afrikai levél. In: Körösvidék, 7. évf. 118. sz. (1926. május 30.), 5. p.
Források
- Békéscsabai uriasszony a fekete császár fővárosában. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 128. sz. (1925. június 9.), p. 2-3.
- Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dörflinger Sándor: Levél Kelet-Afrikából. In: Pesti Hírlap, 36. évf. 313. sz. (1914. december 11.), 14. p.
- Fábián István: Békéscsabáról Afrikába : száz éve született Gajdács Mátyás. In: Népsport, 42. évf. 56. sz. (1986. március 7.), 7. p.
- Gebhardt Antal: Pereskedés Abesszíniában. In: Tolnai Világlapja, 38. évf. 19. sz. (1936. május 6.), 22. p.
- Halálozás. In: Népszabadság, 25. évf. 55. sz. (1967. március 5.), 15. p.
- Kálmán Gyula: Ötvennégy év Etiópiában : világjáró magyarok. In: Népszabadság, 44. évf. 79. sz. (1986. április 4.), 19. p.
- Keve András: Dr. Darnay-Dornyay Béla és Gajdács Mátyás emlékezete. In: Állattani Közlemények, 55. kötet 1-4. füzet (1968), p. 19-22.
- Ladányi Lóránt: Óriáskígyó egy pesti szállodai szobában. In: Újság, 11. évf. 41. sz. (1935. február 19.), 12. p.
- Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Budapest : Panoráma, 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- N. Á.: Kivégzések a szent fikuszfán: etióp gyűjtemény a békéscsabai múzeumban. In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 67. sz. (1988. március 19.), 4. p.
- Réthy Zsigmond: Száz éve született Gajdács Mátyás, a csabai Afrika-vadász. In: Békés Megyei Népújság, 41. évf. 45. sz. (1986. február 22.), 7. p.
- Réthy Zsigmond: Száz éve született Gajdács Mátyás, az elfeledett Afrika-vadász. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1986/2., 62. p.
- Sánta Gábor: Gajdács Mátyás és Fekete István. In: A Móra Ferenc Múzeum évkönyve, 3. évf. (2016), p. 329-339.
- Szélinger Balázs: Magyarország és Etiópia : formális és informális kapcsolatok a 19. század második felétől a II. világháborúig (doktori értekezés)