Boros János (1912–1991)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Külső hivatkozások: átfogalmazás)
a (Nyelvi ellenőrzés)
4. sor: 4. sor:
'''[[1912]]. [[november 30.|november 30-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. A [[Békéscsabai Evangélikus Gimnázium|Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban]] érettségizett. '''Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte meg''' [[1931|1931-ben]].
'''[[1912]]. [[november 30.|november 30-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. A [[Békéscsabai Evangélikus Gimnázium|Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban]] érettségizett. '''Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte meg''' [[1931|1931-ben]].
-
[[1937|1937-től]] [[1940|1940-ig]] '''kutató-ösztöndíjas gyakornok volt a debreceni Fizikai Intézetben''', ahol [[1938|1938-ban]] '''bölcsészetdoktorátust szerzett fizikából'''. [[1940|1940-től]] díjas gyakornoki és címzetes tanársegédi teendőket látott el. [[1941|1941-től]] a kolozsvári Fizikai Intézetben tanult tovább. [[1942]] októberétől [[1944]] májusáig tanulmányúton volt a prágai Károly Egyetemen.
+
[[1937|1937-től]] [[1940|1940-ig]] '''kutató-ösztöndíjas gyakornok volt a debreceni Fizikai Intézetben''', ahol [[1938|1938-ban]] '''bölcsészetdoktorátust szerzett fizikából'''. [[1940|1940-től]] gyakornoki és címzetes tanársegédi teendőket látott el. [[1941|1941-től]] a kolozsvári Fizikai Intézetben tanult tovább. [[1942]] októberétől [[1944]] májusáig tanulmányúton volt a prágai Károly Egyetemen.
[[1991]] januárjában hunyt el, a temetésére [[január 29.|január 29-én]] került sor.
[[1991]] januárjában hunyt el, a temetésére [[január 29.|január 29-én]] került sor.
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
'''Első pályadíj-nyertes dolgozatát még, mint egyetemi hallgató írta meg''' [[1934|1934-ben]] Szegeden "Nagy nyomások okozta merevülések megszűnése természetes NaCl kristályokon" címmel. Gyulai Zoltánnal közös első előadásukat [[1935|1935-ben]] a Szegedi Egyetem Barátainak Egyesületében mutatták be, a "Merevült kősó elektromos vezetése" címmel. Gyulaival közös dolgozatot is megjelentettek német nyelven. Szegeden kísérletetek végzett a Rockefeller-alapból származó eszközökkel. A tapasztalatokról MTA ülésen számolt be [[1937|1937-ben]].
+
'''Első pályadíj-nyertes dolgozatát egyetemi hallgató írta meg''' [[1934|1934-ben]] Szegeden "Nagy nyomások okozta merevülések megszűnése természetes NaCl kristályokon" címmel. Gyulai Zoltánnal közös első előadásukat [[1935|1935-ben]] a Szegedi Egyetem Barátainak Egyesületében mutatták be, a "Merevült kősó elektromos vezetése" címmel. Gyulaival közös dolgozatot is megjelentettek német nyelven. Szegeden kísérleteket végzett a Rockefeller-alapból származó eszközökkel. A tapasztalatokról MTA ülésen számolt be [[1937|1937-ben]].
-
1946-47-ben '''a budapesti Műegyetem mérnöki és építészmérnöki karán''' a fizika tanszéken '''helyettes tanár''' pozícióban dolgozott. Dékáni engedéllyel [[1945]] és [[1947]] között lehetősége nyílt bekapcsolódni '''Szent-Györgyi Albert professzor kutatásaiba'''. [[1950|1950-ben]] magántanári próbaelőadását tartott a BME mérnöki karán,  "A félvezető kutatás néhány problémája" címmel. Az előadás anyaga publikáció formájában meg is jelent a Fizikai Szemle című folyóiratban ([http://real-j.mtak.hu/6388/1/FizikaiSzemle_02_1952.pdf 1952. 2. évf. 2. szám]). [[1952|1952-ben]] '''megkapta a fizikai tudomány kandidátusa fokozatot''' kiemelkedő tudományos munkássága alapján. Az ötvenes és hatvanas években az építészkari fizika oktatást irányította. Vállalatok, intézmények külső tudományos szakértőjeként is tevékenykedett. '''Tudományos főmunkatársként ment nyugdíjba''' [[1973|1973-ban]].  
+
1946–47-ben '''a budapesti Műegyetem mérnöki és építészmérnöki karán''' a fizika tanszéken '''helyettes tanár''' pozícióban dolgozott. Dékáni engedéllyel [[1945]] és [[1947]] között lehetősége nyílt bekapcsolódni '''Szent-Györgyi Albert professzor kutatásaiba'''. [[1950|1950-ben]] magántanári próbaelőadást tartott a BME mérnöki karán,  "A félvezető kutatás néhány problémája" címmel. Az előadás anyaga publikáció formájában is megjelent a Fizikai Szemle című folyóiratban ([http://real-j.mtak.hu/6388/1/FizikaiSzemle_02_1952.pdf 1952. 2. évf. 2. szám]). [[1952|1952-ben]] '''megkapta a fizikai tudomány kandidátusa fokozatot''' kiemelkedő tudományos munkássága miatt. Az ötvenes és hatvanas években az építészkari fizika oktatást irányította. Vállalatok, intézmények külső tudományos szakértőjeként is tevékenykedett. '''Tudományos főmunkatársként ment nyugdíjba''' [[1973|1973-ban]].  
-
Egészen haláláig '''részt vett a közéletben'''. [[1988|1988-ban]] a XXXI. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton még műhelyvezetést vállalt. Idős korában is szívesen visszajárt a szegedi fizikai szertárba.
+
Egészen haláláig '''tevékenyen részt vett a közéletben'''. [[1988|1988-ban]] a XXXI. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton még műhelyvezetést vállalt. Idős korában is szívesen visszajárt a szegedi fizikai szertárba.
== Művei ==
== Művei ==

A lap 2018. augusztus 24., 11:52-kori változata

kísérleti fizikus

Tartalomjegyzék

Élete

1912. november 30-án született Békéscsabán. A Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte meg 1931-ben.

1937-től 1940-ig kutató-ösztöndíjas gyakornok volt a debreceni Fizikai Intézetben, ahol 1938-ban bölcsészetdoktorátust szerzett fizikából. 1940-től gyakornoki és címzetes tanársegédi teendőket látott el. 1941-től a kolozsvári Fizikai Intézetben tanult tovább. 1942 októberétől 1944 májusáig tanulmányúton volt a prágai Károly Egyetemen.

1991 januárjában hunyt el, a temetésére január 29-én került sor.

Munkássága

Első pályadíj-nyertes dolgozatát egyetemi hallgató írta meg 1934-ben Szegeden "Nagy nyomások okozta merevülések megszűnése természetes NaCl kristályokon" címmel. Gyulai Zoltánnal közös első előadásukat 1935-ben a Szegedi Egyetem Barátainak Egyesületében mutatták be, a "Merevült kősó elektromos vezetése" címmel. Gyulaival közös dolgozatot is megjelentettek német nyelven. Szegeden kísérleteket végzett a Rockefeller-alapból származó eszközökkel. A tapasztalatokról MTA ülésen számolt be 1937-ben.

1946–47-ben a budapesti Műegyetem mérnöki és építészmérnöki karán a fizika tanszéken helyettes tanár pozícióban dolgozott. Dékáni engedéllyel 1945 és 1947 között lehetősége nyílt bekapcsolódni Szent-Györgyi Albert professzor kutatásaiba. 1950-ben magántanári próbaelőadást tartott a BME mérnöki karán, "A félvezető kutatás néhány problémája" címmel. Az előadás anyaga publikáció formájában is megjelent a Fizikai Szemle című folyóiratban (1952. 2. évf. 2. szám). 1952-ben megkapta a fizikai tudomány kandidátusa fokozatot kiemelkedő tudományos munkássága miatt. Az ötvenes és hatvanas években az építészkari fizika oktatást irányította. Vállalatok, intézmények külső tudományos szakértőjeként is tevékenykedett. Tudományos főmunkatársként ment nyugdíjba 1973-ban.

Egészen haláláig tevékenyen részt vett a közéletben. 1988-ban a XXXI. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton még műhelyvezetést vállalt. Idős korában is szívesen visszajárt a szegedi fizikai szertárba.

Művei

Források

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök