Tarján Tibor (1879–1945)
A BékésWiki wikiből
a (kép feltöltése, hivatkozások javítása) |
a (kép feltöltése) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
mérnök, ügyvéd, ornitológus | mérnök, ügyvéd, ornitológus | ||
| + | == Élete == | ||
[[Fájl:Tarjan Tibor.jpg|bélyegkép|300px|Tarján Tibor]] | [[Fájl:Tarjan Tibor.jpg|bélyegkép|300px|Tarján Tibor]] | ||
| - | |||
| - | |||
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1879]]. [[november 10.|november 10-én]]''' Eredeti neve Sztraka Tibor. '''Édesapja [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]], anyai nagyapja [[Réthy Pál (1809-1896)|dr. Réthy Pál]].''' Gimnáziumi tanulmányait Békéscsabán és Szarvason végezte. Diákéveiben jó tornász volt: az 1890/91-es tanév tavaszi mulatságán tartott tornabemutatón jutalmat kapott nyújtó gyakorlatáért. '''Jogi tanulmányokat a kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen folytatott.''' Joghallgatóként '''[[1902|1902-ben]] bekerült az aradi ügyvédkamara ügyvédjelöltek közé'''. A gyakorlatot dr. Igaz Pálnál, békési ügyvédnél töltötte. [[1905|1905-ben]] a Kolozsvári Tudományegyetemen a jogtudományok tudorává választották. '''[[1908|1908-ban]] ügyvédi végzettséget szerzett''', miután a budapesti ügyvédvizsgáló-bizottság előtt sikeresen vizsgát tett. | '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1879]]. [[november 10.|november 10-én]]''' Eredeti neve Sztraka Tibor. '''Édesapja [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]], anyai nagyapja [[Réthy Pál (1809-1896)|dr. Réthy Pál]].''' Gimnáziumi tanulmányait Békéscsabán és Szarvason végezte. Diákéveiben jó tornász volt: az 1890/91-es tanév tavaszi mulatságán tartott tornabemutatón jutalmat kapott nyújtó gyakorlatáért. '''Jogi tanulmányokat a kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen folytatott.''' Joghallgatóként '''[[1902|1902-ben]] bekerült az aradi ügyvédkamara ügyvédjelöltek közé'''. A gyakorlatot dr. Igaz Pálnál, békési ügyvédnél töltötte. [[1905|1905-ben]] a Kolozsvári Tudományegyetemen a jogtudományok tudorává választották. '''[[1908|1908-ban]] ügyvédi végzettséget szerzett''', miután a budapesti ügyvédvizsgáló-bizottság előtt sikeresen vizsgát tett. | ||
| 13. sor: | 12. sor: | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| + | [[Fájl:Tarjan Tibor 2.jpg|bélyegkép|300px|Tarján Tibor fotója]] | ||
Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész életén át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. [[1899]]. [[november 25.|november 25-én]] '''a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület]] alapítói között szerepelt''', így azonnal bekapcsolódott a múzeumi munkába. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos '''tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak''', amely ma már nem létezik. Gyűjteményébe a Békés megyében található madarak tojásai mellett más hazai és külföldi madártojások is bekerültek. Emellett '''madárpreparátumokat is a múzeumnak adományozott'''. Évente nagyjából 25-50 preparátummal gyarapította a Tárat. [[1925|1925-től]] egészen a 2. világháborúig az újjászervezett múzeum '''Természettudományi Tárát vezette'''. Maga is vadászott ([[Doboz|Dobozon]] az 1. számú vadászterületet bérelte), '''megfigyeléseit írásban rögzítette''', amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az Aquila című '''folyóiratban jelentek meg'''. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület szabad-lyceumi előadássorozata keretében, vagy felolvasott “A madarak hasznáról és védelméről” című írásából. '''Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe''' elsősorban '''a békéscsabai alvégi legelő''' és annak folytatása, '''az ókígyósi puszta''' és '''a Nagygyöp''' volt. Kétségtelen, hogy a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum]] természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. Kezdeményezője volt az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának létrehozásának. Az alapító ülésre [[1910]]. [[február 3.|február 3-án]] került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is. | Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész életén át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. [[1899]]. [[november 25.|november 25-én]] '''a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület]] alapítói között szerepelt''', így azonnal bekapcsolódott a múzeumi munkába. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos '''tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak''', amely ma már nem létezik. Gyűjteményébe a Békés megyében található madarak tojásai mellett más hazai és külföldi madártojások is bekerültek. Emellett '''madárpreparátumokat is a múzeumnak adományozott'''. Évente nagyjából 25-50 preparátummal gyarapította a Tárat. [[1925|1925-től]] egészen a 2. világháborúig az újjászervezett múzeum '''Természettudományi Tárát vezette'''. Maga is vadászott ([[Doboz|Dobozon]] az 1. számú vadászterületet bérelte), '''megfigyeléseit írásban rögzítette''', amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az Aquila című '''folyóiratban jelentek meg'''. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület szabad-lyceumi előadássorozata keretében, vagy felolvasott “A madarak hasznáról és védelméről” című írásából. '''Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe''' elsősorban '''a békéscsabai alvégi legelő''' és annak folytatása, '''az ókígyósi puszta''' és '''a Nagygyöp''' volt. Kétségtelen, hogy a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum]] természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. Kezdeményezője volt az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának létrehozásának. Az alapító ülésre [[1910]]. [[február 3.|február 3-án]] került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is. | ||
A lap 2018. április 17., 16:48-kori változata
mérnök, ügyvéd, ornitológus
Tartalomjegyzék |
Élete
Békéscsabán született 1879. november 10-én Eredeti neve Sztraka Tibor. Édesapja Sztraka Ernő, anyai nagyapja dr. Réthy Pál. Gimnáziumi tanulmányait Békéscsabán és Szarvason végezte. Diákéveiben jó tornász volt: az 1890/91-es tanév tavaszi mulatságán tartott tornabemutatón jutalmat kapott nyújtó gyakorlatáért. Jogi tanulmányokat a kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen folytatott. Joghallgatóként 1902-ben bekerült az aradi ügyvédkamara ügyvédjelöltek közé. A gyakorlatot dr. Igaz Pálnál, békési ügyvédnél töltötte. 1905-ben a Kolozsvári Tudományegyetemen a jogtudományok tudorává választották. 1908-ban ügyvédi végzettséget szerzett, miután a budapesti ügyvédvizsgáló-bizottság előtt sikeresen vizsgát tett.
Még Kolozsvárott ismerkedett meg Vönöczky-Schenk Jakabbal, a Madártani Intézet későbbi igazgatójával, aki hatására lett a madárvilág szerelmese. Ez a rajongás azonban családi örökség is, hiszen nagyapja Petényi Salamon János ornitológus munkatársa volt, aki a magyar tudományos madártan megalapítója. Még állami mérnökként az Ornitológiai Társulat oklevéllel jutalmazta 1899-ben Tarján madártani publikációs tevékenységét. 1901 októberében önkéntes katonai szolgálatra vonult az 1. tiroli vadászezredhez Innsbruckba. A pisztolyhasználat sem állt távol tőle, 1907-ben pisztolypárbajt vívott Vajda Jenő csabai állatorvossal, sebesülés nem történt. Nagyréti tanyáján baromfigazdaságot alakított ki. Nem csak a madarakat kedvelte, a Délmagyarországi Baromfi-, Galamb- és Házinyúltenyésztők Egyesület 1936-os kutyakiállításán kitűnő osztályzást kapott Ráró nevű kutyája.
Folyóirat-szerkesztéssel is foglalkozott, miután 1920-ban átvette a Békésmegye című lap szerkesztési feladatait.
Budapesten hunyt el 1945. február 8-án.
Munkássága
Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész életén át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. 1899. november 25-én a Békéscsabai Múzeum-Egyesület alapítói között szerepelt, így azonnal bekapcsolódott a múzeumi munkába. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak, amely ma már nem létezik. Gyűjteményébe a Békés megyében található madarak tojásai mellett más hazai és külföldi madártojások is bekerültek. Emellett madárpreparátumokat is a múzeumnak adományozott. Évente nagyjából 25-50 preparátummal gyarapította a Tárat. 1925-től egészen a 2. világháborúig az újjászervezett múzeum Természettudományi Tárát vezette. Maga is vadászott (Dobozon az 1. számú vadászterületet bérelte), megfigyeléseit írásban rögzítette, amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az Aquila című folyóiratban jelentek meg. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület szabad-lyceumi előadássorozata keretében, vagy felolvasott “A madarak hasznáról és védelméről” című írásából. Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe elsősorban a békéscsabai alvégi legelő és annak folytatása, az ókígyósi puszta és a Nagygyöp volt. Kétségtelen, hogy a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. Kezdeményezője volt az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának létrehozásának. Az alapító ülésre 1910. február 3-án került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is.
Lelkiismeretesen adományozott különböző célok érdekében. 1890-ben adakozott a békéscsabai Evangélikus Gimnázium gyűjtésén, ahol a Kolozsvári Siketnéma Intézet, valamint a tokaji károsultak számára gyűjtöttek. A Széchenyi-szobor felállítását is támogatta a gimnázium diákjaként. Adakozott a nagykanizsai evangélikus templom, a kolozsvári siketnémák, valamint a dr. Frické-szobor számára. Az 1893/94-es tanévben támogatta a lelencház felállítását. Adakozott a Kossuth-szobor felállítására. Már ügyvédként volt a támogatók között volt a Rokkant Egylet húsvéthétfői rendezvényén. Tiszteletjegyet vásárolt és felülfizetéssel támogatta a Csaba Vívó Egyesület jelmezbálját.
A Békéscsabai Sport-Club választmányi tagja volt. 1924-ben megalakult a 4. Honvédgyalogezred Bajtársi Nagybizottsága, melynek társelnöki pozícióját Tarján Tibor töltötte be. A Békéscsabai Levente Egyesület választmányi tagja lett 1926-ban. 1929-ben megalakították a Magyarországi Ornitológusok Szövetségének békéscsabai körzetét, ügyvezető elnöknek Tarjánt választották. 1934-ben bekerült a hősi emlékmű bizottságba. Tagja volt a városi képviselő-testületnek, a törvényhatósági bizottságnak és a szegedi Alföldkutató Bizottságnak is.
Számos testületnél végzett ügyészei feladatokat: a Csabai Ipartestületnél, a csabai Kaszinó-egyesületnél (az 1910-es tisztújítása után), a békéscsabai Függetlenségi Körnél (az alakuló ülést követően 1910-ben), a Délmagyarországi Fajbaromfi-, Házinyúl- és Galambtenyésztők Egyesületnél, a Csabai Úszó Egyletnél és a Békésvármegyei Méhészeti Egyesületnél. 1938-ban a főispán vármegyei tiszti ügyésszé nevezte ki.
Művei
- Békéscsaba és vidékének madárvilága. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Szerk. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 103-129. p.
Cikkei
- A balkáni kacagógerle Békéscsabán. In: Aquila, 1942. 46/49. évf., 456, 487. p.
- A béka mint madárfióka pusztitó. In: Aquila, 1920. 27. évf., 263. p.
- A fürj pitypalattyolása röpülés közben. In: Aquila, 1908. (15. évf.), 1-4 sz., 317. p.
- A fürj pusztulása a fogoly terjeszkedése következtében. In: Aquila, 1906. (13. évf.), 1-4 sz., 220-221. p.
- A füstifecske fészkében költő szürke légykapó. In: Kócsag, 1938. 9-11. évf., 98, 103. p.
- A kucsmás billegető (Motacilla melanocephala Licht.) ujabb előfordulása. In: Aquila, 1917. 24. évf., 277-293. p.
- A meggyvágó viselkedése a párzás alatt. In: Aquila, 1920. 27. évf., 258. p.
- A nagy lilik fészkelése Ókigyóson. In: Aquila, 1942. 46/49. évf., 449-450, 479-481. p.
- A sztarcsovai sziget madárvilága 1915-ben. In: Aquila, 1917. 24. évf., 276-292. p.
- A tavi cankó (Tringa stagnatilis Bechst.). In: Aquila, 1942. 46/49. évf., 463, 494-495. p.
- Adatok a Hortobágy madárvilágához. In: Aquila, 1921. 28. évf., 180-182. p.
- Anser albifrons finnmarchicus Gunn. bizalmassága. In: Aquila, 1908. (15. évf.), 1-4 sz., 314. p.
- Az ókigyósi szikes puszta vizimadarai 1939- és 1940-ben. In: Aquila, 1942. 46/49. évf., 458-459, 489-490. p.
- Bütykös ásólúd Békés megyében. In: Aquila, 1930. 36/37. évf., 300. p.
- Egérjárás és ragadozómadárgyülekezés. In: Aquila, 1938. 42/45. évf., 686. p.
- Egyes madárfajok terjedése a városokban. In: Aquila, 1920. 27. évf., 258. p.
- Érdekes viselkedés a párzás ideje alatt [Lanius collurio]. In: Aquila, 1907. (14. évf.), 1-4 sz., 326. p.
- Északi vadlúdfajok a hortobágyi pusztán. In: Aquila, 1926. 32/33. évf., 152-156. p.
- Fehérfarku ölyv előfordulása. In: Aquila, 1942. 46/49. évf., 464, 496. p.
- Gyurgyalag a Balaton vidékén. In: Aquila, 1928. 34/35. évf., 375. p.
- Gyürüs apácalud. In: Aquila, 1942. 46/49. évf., 467, 499. p.
- Hortobágyi levél. In: Aquila, 1922. 29. évf., 166-167. p.
- Hortobágyi levél. In: Aquila, 1928. 34/35. évf., 381-382. p.
- Kakukfióka és a nádirigó. In: Aquila, 1928. 34/35. évf., 399. p.
- Kígyászölyv. In: Aquila, 1934. 38/41. évf., 366. p.
- Lanius collurio L. fészeképítéséről. In: Aquila, 1907. (14. évf.), 1-4 sz., 325-326. p.
- Madármegfigyelések a Mátra vidékén. In: Kócsag, 1938. 9-11. évf., 98, 103. p.
- Madártani hírek a Hortobágyról. In: Aquila, 1930. 36/37. évf., 302-303. p.
- Összetartó kontyosréce-család. In: A Természet, 1931. (27. évf.), 7-8. sz., 89. p.
- Parus major L. mint cserebogárpusztító. In: Aquila, 1907. (14. évf.), 1-4 sz., 322-323. p.
- Székicsér. In: Aquila, 1934. 38/41. évf., 358. p.
- Ujabb adatok Békéscsaba vidékének madárvilágához. In: Aquila, 1938. 42/45. évf., 667-669. p.
- Vakmerő törpesólyom és tolakodó szürkevarjú. In: A Természet, 1931. (27. évf.), 9-10. sz., 112-113. p.
- Vetési lúd életkora. In: Aquila, 1926. 32/33. évf., 271. p.
Források
- A békés-csabai ég. hitv. ev. algymnasium XXIX-ik értesítője 1893-94. szerk.: Bukovszky János. Békéscsaba, 1894. 4., 12. p. (Látogatva: 2017.08.31.)
- A békés-csabai ég. hitv. ev. algymnasium XXVIII-ik értesítője 1892-93. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1893. 5. p. (Látogatva: 2017.08.31.)
- A békés-csabai ég. hitv. ev. algymnasium XXVII-ik értesítője 1891-92. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1892 7. p. (Látogatva: 2017.08.31.)
- A békés-csabai ég. hitv. ev. algymnasium XXVI-ik értesítője 1890-91. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1891. 5., 10. p. (Látogatva: 2017.08.31.)
- Békés, 52. évf. 19. szám, 1920. március 3. 2. p. (Látogatva: 2017.08.31.)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Szerk. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 448. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 27. szám, 1899. április 2. 6. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 78. szám, 1901. szeptember 29. 4. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 50. szám, 1902. június 22. 4. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 99. szám, 1902. december 11. 2. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 3. szám, 1903. január 8. 3. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 106. szám, 1905. november 12. 4. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 31. szám, 1906. április 15. 7. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 41. szám, 1907. május 16. 4. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 100. szám, 1908. december 13. 4. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 5. szám, 1909. január 17. 5. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 100. szám, 1910. december 15. 2. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 11. szám, 1910. február 6. 2. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 20. szám, 1910. március 10. 3. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 27. szám, 1910. április 3. 5. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 4. szám, 1910. január 13. 4. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 28. szám, 1924. február 16. 3. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 83. szám, 1925. április 12. 2. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 49. szám, 1926. március 2. 2. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 90. szám, 1929. április 21. 3. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 61. évf. 41. szám, 1934. február 21. 1. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 61. évf. 51. szám, 1934. március 4. 8. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 200. szám, 1936. szeptember 1. 2. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 263. szám, 1936. november 17. 2. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 64. évf. 55. szám, 1937. március 9. 2. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei Közlöny, 65. évf. 48. szám, 1938. március 1. 3. p. (Látogatva: 2017.09.01.)
- Gyarapszik a múzeum állattára. Tarján Tibor dr. értékes ajándéka. In: Békésmegyei Közlöny. 56. évf. 155. sz. 1929. november 20. 4. p.
- Lennert József: A Munkácsy Mihály Múzeum madárgyűjteménye I. In. Natura Bekesiensis : időszakos természettudományi közlemények – 7. szerk.: Kertész Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2005. 49. p. (Látogatva: 2017.08.30.)
- Megalakult a négyes honvédek szövetsége. In. Békésmegyei közlöny, 51. évf. 236. szám, 1924. október 28. 2. p. (Látogatva: 2017.08.31.)
- Natura Bekesiensis : időszakos természettudományi közlemények – 3. szerk.: Réthy Zsigmond. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum Természettudományi Osztály, 1996. 23. p. (Látogatva: 2017.08.30.)
- Réthy Zsigmond: A békéscsabai múzeum madártani gyűjteményének katalógusa. In. A Békés megyei múzeumok közleményei 5. szerk.: Dér László. Békéscsaba, 1978. 293. p. (Látogatva: 2017.08.30.)
- Réthy Zsigmond: Dr. Tarján Tibor. (1879-1945) In: Múzeumi Híradó. 1974. 4., 15-17. p.
- Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban : 1899-1999. szerk.: Grin Igor. Békéscsaba, 1999. 18. p. (Látogatva: 2017.08.30.)
- Vass István: A 75 éves Munkácsy Mihály Múzeum történetének fontosabb eseményei (1899-1944) In: Múzeumi Híradó. 1974. 4. 1-5. p.
- Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története. 1899-1979. Békéscsaba : Városi Tanács V.B. 1979. 30., 47., 65. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
Külső hivatkozások
- 132 éve született Tarján Tibor ornitológus - BMMI a bekesmegye.com oldalon
