Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941)
A BékésWiki wikiből
a (→Élete) |
a (→Élete: + család) |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
[[Fájl:Szeberenyi Lajos Zsigmond.jpg|bélyegkép|300px|Szeberényi Lajos Zsigmond]] | [[Fájl:Szeberenyi Lajos Zsigmond.jpg|bélyegkép|300px|Szeberényi Lajos Zsigmond]] | ||
- | Szeberényi Lajos Zsigmond '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1859]]. [[november 4.|november 4-én]]''' [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890)|Szeberényi Gusztáv Adolf]] evangélikus püspök és Dilhányi Maximiliána fiaként. | + | Szeberényi Lajos Zsigmond '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1859]]. [[november 4.|november 4-én]]''' [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890)|Szeberényi Gusztáv Adolf]] evangélikus püspök és Dilhányi Maximiliána fiaként. Testvérei: István, József, Matild és Gusztáv. |
Szülővárosában kezdett iskolába járni, középiskoláit Selmecbányán, Nagyszebenben és [[Szarvas|Szarvason]] végezte. '''[[1878]]‒[[1881]]-ben Pozsonyban, [[1881]]‒[[1882]]-ben Berlinben tanult teológiát''', és több német és svájci egyetemen hospitált. | Szülővárosában kezdett iskolába járni, középiskoláit Selmecbányán, Nagyszebenben és [[Szarvas|Szarvason]] végezte. '''[[1878]]‒[[1881]]-ben Pozsonyban, [[1881]]‒[[1882]]-ben Berlinben tanult teológiát''', és több német és svájci egyetemen hospitált. | ||
- | ''' | + | '''Kétszer házasodott''', első feleségét, '''Sztehlo Irént [[1884|1884-ben]] vette feleségül''', aki [[1891|1891-ben]] elhunyt. '''1892 májusában Fürst Paulával kötött házasságot. Hét gyermek'''ük született. |
+ | |||
+ | Szeberényi Lajos Zsigmond két házasságából született '''gyermekei:''' Szeberényi Pál vegyész, [[Szeberényi János (1896-1961)|Szeberényi János]] orvos, Szeberényi Lajos (1898-1977) gimnáziumi tanár, Szeberényi Andor gyógyszerész, [[Szeberényi Gusztáv (1890‒1941)|Szeberényi Gusztáv]] evangélikus lelkész és Szeberényi Irén. | ||
Szeberényi Lajos Zsigmond kevéssel nyugdíjazása után, fia halála előtt egy héttel, '''[[1941]]. [[szeptember 24.|szeptember 24-én]] hunyt el'''. | Szeberényi Lajos Zsigmond kevéssel nyugdíjazása után, fia halála előtt egy héttel, '''[[1941]]. [[szeptember 24.|szeptember 24-én]] hunyt el'''. |
A lap 2018. április 13., 15:21-kori változata
evangélikus főesperes, egyházi író
Tartalomjegyzék |
Élete
Szeberényi Lajos Zsigmond Békéscsabán született 1859. november 4-én Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus püspök és Dilhányi Maximiliána fiaként. Testvérei: István, József, Matild és Gusztáv.
Szülővárosában kezdett iskolába járni, középiskoláit Selmecbányán, Nagyszebenben és Szarvason végezte. 1878‒1881-ben Pozsonyban, 1881‒1882-ben Berlinben tanult teológiát, és több német és svájci egyetemen hospitált.
Kétszer házasodott, első feleségét, Sztehlo Irént 1884-ben vette feleségül, aki 1891-ben elhunyt. 1892 májusában Fürst Paulával kötött házasságot. Hét gyermekük született.
Szeberényi Lajos Zsigmond két házasságából született gyermekei: Szeberényi Pál vegyész, Szeberényi János orvos, Szeberényi Lajos (1898-1977) gimnáziumi tanár, Szeberényi Andor gyógyszerész, Szeberényi Gusztáv evangélikus lelkész és Szeberényi Irén.
Szeberényi Lajos Zsigmond kevéssel nyugdíjazása után, fia halála előtt egy héttel, 1941. szeptember 24-én hunyt el.
Munkássága
Pályáját segédlelkészként kezdte 1882-ben Békéscsabán, édesapja mellett. 1883-ban Tótaradácra költözött, ahol két évig a helyi gyülekezet lelkésze volt. Apja halála után, 1890-ben tért vissza Békéscsabára. Igazgató lelkészként erős kézzel vezette a csabai egyházat. Úgy ismerték, mint a szegények és az egyház bátor védelmezőjét. Lelkipásztorként hosszas küzdelmet folytatott a „szekták”, főként a nazarénusok ellen. 1885 és 1887 között több cikke jelent meg a pozsonyi Evangélikus Egyház és Iskola című lapban. 1895-től 1901-ig az általa alapított Evangélikus Egyházi Szemlét szerkesztette.
1918-ban az arad‒békési evangélikus egyházmegye esperese lett. Tagja volt a megye törvényhatósági bizottságának és a város képviselő-testületének. 1930-ban Békés vármegye törvényhatósági bizottsága a magyar országgyűlés felsőházának tagjává választotta.
1896-ban megalakította a békéscsabai Evangélikus Egyházi Könyvkereskedést, mely magyar és szlovák nyelvű könyveket adott ki. Saját írásaiban teológiai és egyházi problémák mellett agrárpolitikai és szociológiai kérdésekkel is foglalkozott; magyar, szlovák és német nyelven publikált. Irodalmi tevékenysége az ország határain túl is ismertté tette a nevét. Rengeteget olvasott és utazott, nyelveket tanult. Dán, norvég és svéd nyelvről fordított magyarra és szlovákra.
Emlékezete
- 1911-ben a bécsi egyetem teológiai fakultása díszdoktori címmel ismerte el tudományos munkásságát.
- 2001-ben avatták fel a Szeberényi család három tagjának – dr. Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890) evangélikus püspök, dr. Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941) esperes és dr. Szeberényi Gusztáv (1890‒1941) igazgató lelkész – emlékművét a nevüket viselő téren, az evangélikus gimnázium előtt (Széri-Varga Géza szobrászművész és Minya Gábor kőfaragómester közös alkotása).
Főbb művei
- Nasarenismus (Budapest, 1888; németül, 1890)
- Luther Márton élete (Pest, 1889)
- Utazásom a külföldön (Békéscsaba, 1899)
- A földmívelő munkások földszerzését előmozdító törvény Dániában (Békéscsaba, 1905)
- Modern boszorkánypörök (Békéscsaba, 1907)
- A parasztok helyzete Magyarországon (Békéscsaba, 1907)
- Parasztkérdés külföldön és hazánkban (Békéscsaba, 1908)
- A magas Északon. Izland leírása az ifjúság és nép számára (Debrecen, 1912)
- Tömegmozgalmak az alföldi parasztvárosokban (Budapest, 1913)
- A reformáció társadalmi és kulturális hatása (Debrecen, 1918)
- Mózes vagy Jézus (Békéscsaba, 1918; szlovákul is)
- Konfirmációi oktatás (Békéscsaba, 1920)
- Luther vagy Loyola? (Békéscsaba, 1928; szlovákul is)
- Luther ultramontán ócsárlói (Békéscsaba, 1929)
- Gusztáv Adolf svéd király (Békéscsaba, 1932)
- Marxtól Leninig (Békéscsaba, 1933; szlovákul is)
- Kierkegaard élete és munkássága (Békéscsaba, 1937)
- A parasztság története a legrégebbi időktől napjainkig (Budapest, 1937)
- Jézus élete és tanítása (Békéscsaba, 1941)
Fontosabb fordításai
- Kielsen: A keresztyén egyház történetének vezérfonala (Budapest, 1907)
- A pénz és az emberek (Békéscsaba, 1912)
- Kierkegaard (Békéscsaba, 1913)
- Ammundsen: Husz János (Liptószentmiklós, 1915; szlovákul is)
- Luttemann: Az egyház és a munkásmozgalom Svédországban (Budapest, 1928)
- Kierkegaard: Önvizsgálat (Békéscsaba, 1929)
Források
- Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békésmegyei képes kalendárium 1942. évre, szerk. és kiad. Zsilinszky Lajos, Békéscsaba, 1942. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Cabiansky Kalendar. Na obycajny rok, 1931, Békéscsaba, 1930.
- Cabiansky Kalendar. Na obycajny rok, 1942, Békéscsaba, 1941.
- Csabai arcok. História Könyvkiadó Bt., Békéscsaba, 2011. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718‒1985-ig, Békéscsaba, 1985. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Új magyar életrajzi lexikon, VI. kötet, főszerk.: Markó László, Helikon Kiadó, Budapest, 2007. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Stummer Andrea: A Szeberényi tér névadóiról. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 192. szám, 1994. augusztus 16. 4. p. (Látogatva: 2018.04.13.)