Petényi (Donner) László (1887–1971)
A BékésWiki wikiből
a (feleség,gyerekek) |
a (300px-es kép) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
orvos | orvos | ||
+ | [[Fájl:Petenyi Donner Laszlo.jpg|bélyegkép|300px|Dr. Donner László városi ügyvezető orvos, tb. vármegyei főorvos]] | ||
== Élete == | == Élete == | ||
- | |||
- | |||
Donner Lajos iskolaigazgató és Haan Ida gyerekeként látott napvilágot '''[[1887]]. [[szeptember 29.|szeptember 29-én]], [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' A városban tanult egészen a középiskola befejezéséig, majd '''Kolozsvárra ment egyetemre, ahol [[1910]]. [[december 12.|december 12-én]] orvosdoktorrá avatták.''' | Donner Lajos iskolaigazgató és Haan Ida gyerekeként látott napvilágot '''[[1887]]. [[szeptember 29.|szeptember 29-én]], [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' A városban tanult egészen a középiskola befejezéséig, majd '''Kolozsvárra ment egyetemre, ahol [[1910]]. [[december 12.|december 12-én]] orvosdoktorrá avatták.''' | ||
A lap 2018. február 24., 18:40-kori változata
orvos
Tartalomjegyzék |
Élete
Donner Lajos iskolaigazgató és Haan Ida gyerekeként látott napvilágot 1887. szeptember 29-én, Békéscsabán. A városban tanult egészen a középiskola befejezéséig, majd Kolozsvárra ment egyetemre, ahol 1910. december 12-én orvosdoktorrá avatták.
Berthóty Magdát, Békéscsaba első polgármesterének lányát vette feleségül. Gyermekeik Donner István és Donner Sára.
1971. szeptember 14-én hunyt el Békéscsabán. „Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Szerény, egyszerű, barátságos segítőkészségével orvos kollégáinak, az embereknek modorával, jó tanácsaival, tiszteletét, megbecsülését elnyerte. Ő minden orvosnak a kedves „Laci bácsija” volt, akihez bármikor bizalommal lehetett fordulni segítségért, tanácsért.”
Munkássága
Miután megszerezte a diplomáját Bécsbe ment, onnan pedig Temesvárra, ahol aktív katonaorvosként dolgozott a helyőrségi kórház sebészeti osztályán, egészen 1913. október 1-jéig, addig amíg ki nem nevezték ezredorvosnak. 1914 júliusáig, az első világháború kitöréséig a temesvári 7. cs. és kir. tarackezrednél ezredorvosfőnökként működött. A háború kitörésekor 7. cs. és kir. Vilmos huszárezred orvosfőnökeként vonult hadba, majd 1917. december 1-jétől 1918. november 12-ig az 1035. sz. tábori kórház parancsnoka és a belgyógyászati, aztán a sebészeti osztály vezetőjeként munkálkodott Maroshévízen. Itt nemcsak a katonákat kezelték, hanem a lakosoknak is bérmentes kezelést nyújtottak. A sebesült katonákat, akik az 1916-18-as harcokban sérültek meg mind idehozták, az elhunytakat viszont a patak túloldalára, a település egyik legszebb magaslatára, a zsákhegyi temetőbe vitték elhantolni.
Petényi a háború végével visszatért Békéscsabára, ahol a Tanácsköztársaság idején a helyi tartalékkórház sebészeti osztályának lett a főnöke, utána kerületi orvosként praktizált az oláhok bevonulásáig. 1926-ban a városban ügyvezető orvosává választották, majd 1929-ben Békés vármegye főispánja kinevezte tb. vármegyei főorvossá. 1936-ban állami tisztiorvosi megbízást kapott, rá lett bízva a város egészségügyének az irányítása. Nyugdíjba meneteléig látta el ezt a tevékenységet, 1962. májusáig.
Békéscsaba egészségügyi hálózatának az irányítása 43 éven keresztül volt Petényi (Donner) László kezében. Ezen évek alatt sikerült kialakítania a feltételeit a magasabb színvonalú egészségügyi ellátásnak. Munkája kezdetén még sokszor nem volt elegendő pénzügyi háttér a szegény betegek ellátásának finanszírozására. Munkaköre az egészségügy minden ágazatára kiterjedt, ezért igen sokoldalú volt. Irányítása alatt alakult meg a Stefánia Csecsemővédő Egyesület helyi szervezete, a Tüdőgondozó Intézet és a Bőr-Nemibeteggondozó Intézet. Mindemellett részt vett a kórház korszerűsítésében, az új szakrendelő-intézet megalakításában. Az Országos Társadalombiztosító Intézetnek, a város képviselőtestületének, és számos kulturális és társadalmi egyesületnek is tagja volt. Folyamatosan harcolt a gyógyítás korszerű feltételeinek a megteremtéséért a kórházi bizottságban és a képviselő-testületben, idős kora ellenére a felszabadulást követő időkben is meglátta a szocialista egészségügy kialakításának az előnyeit, szükségességét.
Szeretett városa sorsát igazán a szívén viselte, mindennapos teendői mellett nagy gonddal kutatta fel Békéscsaba történetének dokumentumait, hogy azok az utókor számára fennmaradjanak.
Díjai
- Ferenc József Rend lovagkereszt
- ezüst és bronz Signum Laudis
- Károly Csapatkereszt
- Vöröskereszt 2. osztályú díszjelvény
Emlékezete
1992-ben Békéscsabán utcát neveztek el róla, így emlékezve munkásságára.
Források
- Békéscsaba : Történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Dr. Korniss Géza. Békéscsaba: Körösvidék Nyomda, 1930. 424. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Dr. Berthóty István. In: Békés, 61. évf. 58. szám, 1929. július 24. 1-2. p. (Látogatva: 2018.01.26.)
- Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. 303. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Régen történt In. Maroshévízi Hírlap 6. évf. 9. sz. 2016. Szeptember 6. p (Látogatva: 2017. 06. 16.)
- Dr. Sonkoly Kálmán: Dr. Petényi (Donner) Lászlóra emlékezünk In. Békés Megyei Népújság 42. évf. 235. sz. 1987. október 3. p (Látogatva: 2017. 06. 21.)
Kapcsolódó irodalom
- Békésmegyei Fejek. szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba, „Corvina”-könyvnyomda, 1929. 116. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- A szocialista gyógyszerészet 25 éve Békés megyében. szerk.: Dr. Palovits Gyula et al. Békéscsaba, Békés megyei Tanács Gyógyszertári Központja, 1975. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár