Bartóky József (1865–1928)

A BékésWiki wikiből

A lap 2018. január 29., 20:50-kori változata

író, államtitkár

Élete

Bartóky József

Bartóky József 1865. november 27-én született Békéscsabán. Édesapja, Bartóky István, jómódú földbirtokos, édesanyja Szulimán Jolán volt. Testvérei Mária és Gábor. 1875-ben kezdte el tanulmányait a békéscsabai ágostai hitvallású evangélikus algimnáziumban. A gimnázium utolsó négy osztályát Szarvason végezte (1879-1883). Az érettségi után Pesten és Nagyváradon jogot tanult. A jogi diploma megszerzése után egy ideig egy ügyvéd mellett gyakornokoskodott, de végül – mivel úgy érezte, hogy az ügyvédi pálya nem neki való – közigazgatási pályán helyezkedett el. Ferenc József kitüntette a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjével (a közszolgálat terén szerzett érdemei elismeréséül), és a III. osztályú Osztrák Császári Vaskorona-renddel. IV. Károly a Vöröskereszt körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Vöröskereszt hadi ékítményes I. oszt. díszjelvényét adományozta neki, illetve megkapta az I. oszt. Polgári Hadi Érdemkeresztet is. Első elnöke volt az 1926. május 19-én alakuló Szarvasi Öregdiákok Szövetségének (Sz.Ö.Sz.), tiszteletbeli tagja a Csabai Öregdiákok Szövetségének. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a zebegényi katolikus templom építésében: kapcsolatai révén 15 ezer korona államsegélyhez juttatta az építkezést. Nagy szerepe volt abban is, hogy a fiatal Kós Károly terveit fogadja el a templomépítő bizottság.

1893. január 24-én házasságot kötött Székács Juliannával (1872–1949). Két lányuk született, Magdolna (1894-1963) és Melinda (1896-1967). Elsőszülött leánya, Magda férjhez ment Jékey László nagybirtokoshoz, akitől két fia született: Domonkos (1913-1933) és Gedeon (1918-1981). Bartóky Melinda (Duci) 1924-ben férjhez ment Szőnyi István festőművészhez, akitől két gyermeke született: Zsuzsa (1924-2014) és Péter (1926-1945). Duci és Szőnyi Zebegényben, abban az egykori parasztházban éltek, melyet Bartóky József 1905-ben vásárolt nyaralónak. Ez a ház nyújtott menedéket az 1950-es évek elején Magdának és kitelepített családjának is. Itt kapott helyet jóval később, 1967-ben a Szőnyi István Múzeum. Bartóky József 1928. július 5-én halt meg Budapesten. Búcsúztatása a Kerepesi úti temetőben volt 1928. július 6-án, földi maradványait másnap helyezték örök nyugalomra Zebegényben, a családi sírboltban.

Munkássága

1890-től Békés vármegyében szolgabíróként, majd 1892-től orosházi főszolgabíróként, 1894-től főjegyzőként tevékenykedett. 1897-től a Földművelésügyi Minisztérium osztálytanácsosaként, 1904-től miniszteri tanácsosként, 1910 és 1918 között (nyugdíjazásáig) államtitkárként dolgozott. 1898-tól a földművelésügyi kormányzat valamennyi szociális törvényjavaslatát ő készítette. Kezdeményezésére indult meg a munkásház-építési akció, megszervezte a mezőgazdasági munkáspénztárt és munkásközvetítést, és a szakjogi irodalomban is értékes könyvekkel, alkotásokkal tette ismertté nevét. Munkássága elismeréséül 1915-ben megkapta a belső titkos tanácsosi méltóságot. Az ő nevéhez fűződik a magyar népművelés alapjainak letétele és a községi népkönyvtárak létesítése.

Szépírói ambíciói már korán jelentkeztek: szépirodalmi dolgozatai, elbeszélései, novellái jelentek meg 1885 és 1891 között a Békésmegyei Közlönyben, az Ország-Világ, a Hét c. lapokban. Tehetsége azonban nem bontakozhatott ki a család rosszallása miatt („komoly pályára” szánták), így közel 30 évre búcsút mondott a szépirodalomnak. Nyugalomba vonulása után, 1918-tól kezdett újra írni, eleinte Senki Pál álnév alatt. Schöpflin Aladár és Beöthy Zsolt buzdítására kezdett a saját neve alatt publikálni. Munkái jelentek meg a Budapesti Szemlében, Budapesti Hírlapban, a Napkeletben, a Pesti Hírlapban, Új Időkben stb. Első könyve, a száz állatmesét tartalmazó Magyar fabulák 1921-ben jelent meg. Ezt gyors ütemben követte többi könyve, novellák, elbeszélések hosszú sora. Alakjai és történetei inkább erkölcsi vagy társadalmi, mint lélektani élre voltak beállítva. A témái főképpen két forrásból valók: a népélet és a hivatalnoki élet, azok a körök, melyekből a legtöbb anyagot kapta. A népéletet a hagyományos szemmel nézte, a magyar parasztban való humoros gyönyörködés szemléletéből, amelybe néha belevegyült a humánus ember jószívű együttérzése az egyszerű emberek küzdelmeivel. A hivatalnokélet bajait, kicsinyes anyagi gondjait, apró intrikáit annak az embernek a kedélyes mosolyával ábrázolta, aki fölébe került mindennek, de szolidaritást érez vele. Néhány történeti tárgyú novellájában nála szokatlan erővel rögzítette a magyar múlt egy-egy pillanatát. Drámát is írt (Zsuzsi címmel), és egy vidám könyvet (Finom fickók!) kisgyermekek számára, melyet Bartóky Duci, a lánya illusztrált. Az Őszi esték c. elbeszéléskötetével elnyerte az Akadémia kiegészített fővárosi díját. A Kisfaludy Társaság 1922-ben, a Petőfi Társaság 1924-ben választotta tagjai közé.

Emlékezete

Bartóky József gyászhíre

• Még életében utcát neveztek el róla Zebegényben.
• Szülővárosában, Békéscsabán 1929 és 1949 között viselte utca a nevét.
• Szarvason, hajdani gimnáziumának falán (ma Tessedik Sámuel Múzeum) emléktáblát helyeztek el 1929. május 29-én.

Művei

Szakirodalmi munkái

• A gazdasági munkástörvény (1898: II. t.-cz.) magyarázata. Budapest : Franklin, 1907
• A gazdasági munkásügyekről. Budapest : Pallas, 1902
• A gazdasági munkásügyi törvények, rendeletek, határozatok gyűjteménye. Budapest : Grill, 1902
• Földmívelésügy. Budapest : Grill, 1911

Szépirodalmi munkái

• Egyedül. Budapest : Franklin,1927 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Finom fickók! Budapest : Franklin, 1924
• Forgács. Budapest : Sylvester, 1926
• Jelenések. Budapest : Franklin, 1926
• Magyar fabulák. Budapest : Franklin, 1921 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mécsvilág. Budapest : Franklin, 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Őszi esték. Budapest : Franklin, 1922 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Piros rózsák. Budapest : Franklin, 1925 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Semper idem. Budapest : Franklin, 1926 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szivárvány. Budapest : Franklin, 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Télben. Budapest : Franklin, 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Új magyar fabulák. Szarvas : Szarvasi Öregdiákok Szövetsége, 1929 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Zsuzsi. Kolozsvár : Minerva, 1927

kéziratban maradt színművei: Fekete felhők, Pénz

Források

• Bartóky József kitüntetése. In: Békés, 49. évf. 20. sz.(1917. május 20.) 3. p.
• Bartóky József-utca Zebegényben. In: Pesti Hírlap, 49. évf. 186. sz. (1927. augusztus 18.), p. 9.
• Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csabai arcok: Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk. Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dr. Bartóky József kitüntetése. In: Békés, 43. évf. 48. sz. (1911. november 26.), p. 2-3.
• Dr. Bartóky József kitüntetése. In: Pesti Napló, 51. évf. 251. sz. (1900. szeptember 13.), 4. p.
• Farkas Attila: A hazai szecesszió és a zebegényi templom. In: Országépítő, 2005. (16. évf.) 4. sz. mell., p. 6-12. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gajdács Mária: Bartóky József, 1865-1928. In: „Ez a mi munkánk” : a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola KISZ érdeklődési körének dolgozatai. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, 1972-1974. 1. köt. 17-21. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkássága. Budapest : MTA Irodalomtudományi Intézet : MTA Könyvtára : Petőfi Irodalmi Múzeum, 1990- (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kitüntetések. In: Békés, 49. évf. 33. sz. (1917. augusztus 19.), 5. p.
• Levelek otthonról : Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz, 1949–1960. Szentendre : Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Magyar politikai lexikon : magyar politikusok, 1914-1929. Szerk. T. Boros László. Budapest : Európa, [1929] (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Syposs Zoltán: Alkonyi órák. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas : Szarvas Város Barátainak Köre, 1983 [!1984] (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest : Magyar Könyvklub, 2001-2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

• Agárdi László: Bartóky József, az elbeszélő. In: Irodalomtörténet, 1942. (31. évf.) 1. sz., p. 14-27.
• Bartóky József meghalt. In: Napkelet, 1928 (6. évf.) 15. sz., p. 232-233.
• Schöpflin Aladár: Bartóky József. In: Nyugat, 1928. (21. évf.) 14. sz., p. 134-135.
• Bartóky József búcsúztatása. In: Budapesti Hírlap, 48. évf. 152. sz. (1928. július 7.), 6. p.
• Bartóky Józsefet eltemették Zebegényben. In: Budapesti Hírlap, 48. évf. 153. sz. (1928. július 8.), 12. p.
• Kosztolányi Dezső: Emlékezés Bartóky Józsefre : székfoglaló beszéd a Kisfaludy-Társaságban. In: Budapesti Szemle, 219. kötet 635-637. sz. (1930), p. 459-461.
• Bartóky József családrajza a Szőnyi Múzeum oldalán
• Bartóky József művei online