Bohus Zoltán (1941–2017)

A BékésWiki wikiből

A lap 2017. december 19., 21:56-kori változata

szobrászművész, üvegtervező, egyetemi tanár

Bohus Zoltán, a Nemzet Művésze díjjal kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrászművész, üvegtervező, egyetemi tanár azon magyar művészek közé tartozott, akiknek alkotásaival találkozhatunk mind a magyarországi, mind a nyugat-európai és az amerikai múzeumokban, magángyűjteményekben. Művészetét számos hazai és nemzetközi díjjal jutalmazták.

Életpályája

Bohus Zoltán 1941. december 21-én született Endrődön, édesapja Bohus János, édesanyja Varga Jolán volt. A család 1948-ban Békéscsabára költözött, ahol 1956 és 1960 között a Rózsa Ferenc Gimnáziumban tanult és érettségizett. 1961 és 1966 között végezte el a budapesti Magyar Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakát Z. Gács György tanítványaként. Ezt követően önálló művészként dolgozott Budapesten. Művészi munkásságát végigkísérte a művészpedagógusi tevékenység, amely során üvegművész-nemzedékeket indított útjára 1966 és 2010 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán (2000 óta Magyar Iparművészeti Egyetem). 1966–1978 között a főiskola tanársegédje, 1978–1993 között az üveg szak vezetője, 1990–1993 között egyetemi docens, 1993–2010 között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára, 1993–1996 között a szilikát tanszék vezetője, 1996–2010 között a szilikát tanszék üveg szakának a vezetője volt. Bohus Zoltán 1970-ben házasságot kötött Lugossy Mária (1950–2012) ötvös-, szobrász-, üveg- és éremművésszel. Pályafutásuk és életművük egyedülálló értéket képvisel a magyar kortársművészetben. Három gyermekük született: Áron (1971), Eszter (1979) és Réka (1992). Bohus Zoltán élete 76. évében, 2017. november 23-án Budapesten hunyt el.

Művészi munkássága

Pályája elején zománc- és ötvösművészettel foglalkozott, szobrászati alkotótelepeken dolgozott, részt vett hazai és külföldi kiállításokon, néhány állami megbízásra készült munkát valósított meg. Az 1970-es évek közepén fordult érdeklődése az üvegművészet felé, de ekkor még számos fémszobrászati alkotás is született műhelyében: elsősorban a csillogó, fényes krómacél lemezt munkálta meg. Üvegművészeti munkássága révén a nemzetközi áramlatokkal párhuzamosan a magyar üvegművészet új ágazata bontakozott ki: az elődök (a két szobrászművész, Vilt Tibor és Schaár Erzsébet), valamint a számos alkotóterületen dolgozó Z. Gács György tevékenysége nyomán néhány kortársával (Buczkó György, Kertészfi Ágnes, Lugossy Mária, Mészáros Mari) az üveg plasztikai alkalmazása, az autonóm üveg műtárgyak előtt nyitotta meg a kaput. Különleges technika alkalmazásával – amelynek alapja a hideg üveg ragasztásos, fémgőzöléses, csiszolásos, polírozásos megmunkálása, illetve megformálása – már az 1970–1980-as évek óta a nemzetközi üvegművészetben is figyelmet keltett: alkotásai – amelyek különleges térbeli megjelenését a fény, illetve a szín és a transzparencia teszi különössé és sejtelmessé – mind az európai, mind a tengerentúli üvegművészeti kiállítások rendszeres résztvevőivé váltak. Hazai és külföldi bemutatkozásainak szakmai rangját számos elismerés, díj fémjelzi, műveit a világ legrangosabb iparművészeti, illetve üvegművészeti gyűjteményei vásárolták meg. Művészetére több irányzat: a strukturalizmus, az op-art, a minimal art és a konceptualizmus is hatott. Köztéri alkotásai közül az egyik legismertebb a Nagymező utcai egykori nemzetközi vasúti jegyiroda krómacél domborműve, melyet 1974-ben alkotott, valamint a Csiky Tiborral közösen 1976-ban készített, szintén krómacél dombormű, mely az egykori Belvárosi Távbeszélőközpont homlokzatát díszítette 2016 decemberéig. Művészetét számos kritika, elemzés, tanulmány dokumentálta: a mintegy öt évtized alatt megjelent közlemények bőséges sorozata mellett számos katalógus tárgyalja és ismerteti munkásságát, míg átfogó jelleggel a 2009-ben megjelent, a Geopen Kiadó gondozásában kiadott, Nagy T. Katalin tanulmányával kísért reprezentatív album foglalja össze művészetét.

Díjai, kitüntetései

• A kasseli Glaskunst díja (1981)
• Munkácsy Mihály-díj (1984)
• A pécsi kisplasztikai biennálé nagydíja (1991)
• Érdemes művész (1997)
• Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999–2002)
• Hungart-díj (2010)
• Kossuth-díj (2014)
• A Nemzet Művésze díj (2014)
• Budapestért díj (2016)

Művészeti szervezeti tagság

• Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja (majd Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete), 1967
• Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége (1974)
• Magyar Szobrász Társaság (1996)
• Magyar Üvegművészek Társasága (1996)
• Magyar Művészeti Akadémia, (2012–2017)

Válogatott kiállításai

Egyéni

• 1972, 1974, 1976, 1981, 1996, 1998, 2002, 2006 Budapest
• 1975, 1998 Győr
• 1977 Hajdúszoboszló, Eger
• 1978 Salgótarján, Dunaújváros, Celldömölk
• 1979 Diósgyőr
• 1980 Varsó
• 1982 Balatonboglári kápolna (Albert Zsuzsával)
• 1984 Bécs
• 1985 New York, Pécs, Kaposvár
• 1986, 1992 Párizs
• 1988 Tihany
• 1989 Detroit
• 1990, 1996 Hamburg
• 1991 Tokió
• 1993 Hága
• 1999 New York
• 2001 Sopron
• 2004 Békéscsaba
• 2005 London
• 2009 Miskolc

Csoportos

• 1972 Szeged
• 1974–1975, 1977–1978, 1981–1982, 1984, 1987, 1989, 1991, 1994–1995, 2000–2001, 2004–2005 Budapest
• 1975 Esztergom
• 1976 Pécs, Berlin
• 1979 Helsinki, Stockholm, Firenze, Milánó
• 1984 London, Monza
• 1986 Chicago
• 1989 Berlin, Detroit
• 1992 Párizs, Mexikóváros, Békéscsaba
• 1993 Szentendre
• 2000 Detroit, New York
• 2002 Kaposvár, Pécs
• 2004 Gödöllő, Orosháza
• 2012 Szentendre
• 2013 Dunaszerdahely, Berlin

Könyvei

• Üveg az építészetben (1978)
• Diplomamunkák (1986)
• Szilikát szak a főiskolán (1994)

Források

• Bohus biográfia a Bergman Art Galery oldalán
• Bohus Zoltán a Magyar Művészeti Akadémia portálján
• Elhunyt Bohus Zoltán szobrász, a nemzet művésze In: BEOL 2017.11.23. (Látogatva: 2017.12.14.)
• Bohus Zoltán az EMMI saját halottja In: Kultúra.hu (Látogatva: 2017.12.14.)
• Bogácsi Erzsébet: Tizenkét üvegszínház : Beszélgetés Bohus Zoltánnal In: Népszabadság 53. évf. 184. sz. (1995. augusztus 8.)

Külső hivatkozások

• Ary Róza: „Nagyon szeressétek munkátokat gyerekek!” In: Békés Megyei Népújság 16. évf. 203. sz. (1961. augusztus 29.) (Látogatva: 2017.12.14.)
• Bodonyi Emőke: Az üvegművész Bohus In: Art Limes 7. évf. 28. sz. (2010. 4. sz.) (Látogatva: 2017.12.14.)(Látogatva: 2017.12.14.)
• Bohus Zoltán a Nemzet művésze portálon (Látogatva: 2017.12.14.)
• Bohus Zoltán a Wikipedián (Látogatva: 2017.12.14.)
• [Főbb állami kitüntetések március 15-én] In: Népszabadság 72. évf. 63. sz. (2014. március 17.)(Látogatva: 2017.12.14.)
• Frank János: Átlátszó plasztika : Bohus Zoltán munkái In: Budapest 20. évf. (1982.) 3. sz.
• Gyarmati Gabriella: Bohus Zoltánról In: BárkaOnline 2007. május 11. (Látogatva: 2017.12.14.)
• Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. (Látogatva: 2017.12.14.)(Látogatva: 2017.12.14.)
• [Kitüntetések március 15. alkalmából] In: Népszabadság 55. évf. 63. sz. (1997. március 17.)(Látogatva: 2017.12.14.)
• Lóska Lajos: Áttetsző szobrok In: Új Művészet 21. évf. 4. sz. (2010. április)
• Nagy T. Katalin: A minimalista egyszerűségtől a barokkos illúziókeltésig In: Új Művészet 22. évf. 4. sz. (2011. április)(Látogatva: 2017.12.14.)
• Niedzielski Katalin: Bohus Zoltán üvegszobrai Békéscsabán In: Békés Megyei Hírlap 62. évf. 112. sz. (2007. május 15.) (Látogatva: 2017.12.14.)
• P. Szabó Ernő: A fény éltet In: Art Limes 5. évf. 17. sz. (2008. 4. sz.) (Látogatva: 2017.12.14.)
• Schrammel Imre: Laudáció Bohus Zoltán üvegmûvész akadémiai székfoglalójához In: Magyar Iparművészet 21. évf. (2014.) 5. sz. (Látogatva: 2017.12.14.)