Boros János (1912–1991)
A BékésWiki wikiből
a (→Élete: +temetése) |
a (→Munkássága: átfogalmazás) |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| - | + | '''Első pályadíj-nyertes dolgozatát még, mint egyetemi hallgató írta meg''' [[1934|1934-ben]] Szegeden "Nagy nyomások okozta merevülések megszűnése természetes NaCl kristályokon" címmel. Gyulai Zoltánnal közös első előadásukat [[1935|1935-ben]] a Szegedi Egyetem Barátainak Egyesületében mutatták be, a "Merevült kősó elektromos vezetése" címmel. Gyulaival közös dolgozatot is megjelentettek német nyelven. Szegeden kísérletetek végzett a Rockefeller-alapból származó eszközökkel. A tapasztalatokról MTA ülésen számolt be [[1937|1937-ben]]. | |
| - | + | 1946-47-ben '''a budapesti Műegyetem mérnöki és építészmérnöki karán''' a fizika tanszéken '''helyettes tanár''' pozícióban dolgozott. Dékáni engedéllyel [[1945]] és [[1947]] között lehetősége nyílt bekapcsolódni '''Szent-Györgyi Albert professzor kutatásaiba'''. [[1950|1950-ben]] magántanári próbaelőadását tartott a BME mérnöki karán, "A félvezető kutatás néhány problémája" címmel. Az előadás anyaga publikáció formájában meg is jelent a Fizikai Szemle című folyóiratban ([http://real-j.mtak.hu/6388/1/FizikaiSzemle_02_1952.pdf 1952. 2. évf. 2. szám]). [[1952|1952-ben]] '''megkapta a fizikai tudomány kandidátusa fokozatot''' kiemelkedő tudományos munkássága alapján. Az ötvenes és hatvanas években az építészkari fizika oktatást irányította. Vállalatok, intézmények külső tudományos szakértőjeként is tevékenykedett. '''Tudományos főmunkatársként ment nyugdíjba''' [[1973|1973-ban]]. | |
| - | ''' | + | Egészen haláláig '''részt vett a közéletben'''. [[1988|1988-ban]] a XXXI. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton még műhelyvezetést vállalt. Idős korában is szívesen visszajárt a szegedi fizikai szertárba. |
== Művei == | == Művei == | ||
A lap 2017. november 13., 20:06-kori változata
kísérleti fizikus
Tartalomjegyzék |
Élete
1912. november 30-án született Békéscsabán. A Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte meg 1931-ben.
1937-től 1940-ig kutató-ösztöndíjas gyakornok volt a debreceni Fizikai Intézetben, ahol 1938-ban bölcsészetdoktorátust szerzett fizikából. 1940-től díjas gyakornoki és címzetes tanársegédi teendőket látott el. 1941-től a kolozsvári Fizikai Intézetben tanult tovább. 1942 októberétől 1944 májusáig tanulmányúton volt a prágai Károly Egyetemen.
1991 januárjában hunyt el, a temetésére január 29-én került sor.
Munkássága
Első pályadíj-nyertes dolgozatát még, mint egyetemi hallgató írta meg 1934-ben Szegeden "Nagy nyomások okozta merevülések megszűnése természetes NaCl kristályokon" címmel. Gyulai Zoltánnal közös első előadásukat 1935-ben a Szegedi Egyetem Barátainak Egyesületében mutatták be, a "Merevült kősó elektromos vezetése" címmel. Gyulaival közös dolgozatot is megjelentettek német nyelven. Szegeden kísérletetek végzett a Rockefeller-alapból származó eszközökkel. A tapasztalatokról MTA ülésen számolt be 1937-ben.
1946-47-ben a budapesti Műegyetem mérnöki és építészmérnöki karán a fizika tanszéken helyettes tanár pozícióban dolgozott. Dékáni engedéllyel 1945 és 1947 között lehetősége nyílt bekapcsolódni Szent-Györgyi Albert professzor kutatásaiba. 1950-ben magántanári próbaelőadását tartott a BME mérnöki karán, "A félvezető kutatás néhány problémája" címmel. Az előadás anyaga publikáció formájában meg is jelent a Fizikai Szemle című folyóiratban (1952. 2. évf. 2. szám). 1952-ben megkapta a fizikai tudomány kandidátusa fokozatot kiemelkedő tudományos munkássága alapján. Az ötvenes és hatvanas években az építészkari fizika oktatást irányította. Vállalatok, intézmények külső tudományos szakértőjeként is tevékenykedett. Tudományos főmunkatársként ment nyugdíjba 1973-ban.
Egészen haláláig részt vett a közéletben. 1988-ban a XXXI. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton még műhelyvezetést vállalt. Idős korában is szívesen visszajárt a szegedi fizikai szertárba.
Művei
- Áramlási sebesség mérése hőérzékeny fémoxiddal/termisztorral. In: Hidrológiai Közlöny, 36 évf. 1956/3. szám. 166 - 169. p. (Látogatva: 2017.08.11.)
- Építészeti fizika. I-II. Budapest. Tankönyvkiadó. 1967. 313. p.
- A félvezető anyagok. Budapest. Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. 1954. 24. p.
- Föltételezhető, hogy minden egyes abszorpciós maximum valamilyen kristállyal kapcsolatos. Az I. Magyar Fizikus Kongresszus. Ötödik nap. 1953. augusztus 28. péntek Hozzászólások. In: Magyar Fizikai Folyóirat - A MTA III. osztályának fizikai közleménye 1954. 2. kötet / 5. sz. 439. p. (Látogatva: 2017.08.11.)
- Konvektív áramlások víztisztító reaktorban.In: Hidrológiai Közlöny, 44. évf. 1964/11. szám. 501 - 505. p. (Látogatva: 2017.08.11.)
- Néhány új kísérleti eszköz. In: Fizikai Szemle 1951/2.szám. 25. p. (Látogatva: 2017.08.10.)
- Gyulai Zoltán 70 éves. In: Fizikai Szemle 1957/6.szám. 179-181. p. (Látogatva: 2017.08.10.)
- Boros János – Császár Sándor: A NaCl és KBr pasztillák elektromos vezetése. Építőipari Műszaki Egyetem Fizikai Intézete. In: Magyar Fizikai Folyóirat - A MTA III. osztályának fizikai közleménye 1956. 4. kötet / 1. sz. 19. p. (Látogatva: 2017.08.11.)
Források
- Boros J. - Dávid P. - Hartmann E. - Jeszenszky B. Malicskó L. - Szomor P., Acta Periodica Polytechnica, 1972/16. 153-174. p.
- Boros J. - Vavrinecz G., Élelmezési Ipar 1953/7, 167-172. p.
- Boros J., Hidrológiai Közlöny, 1956/36. 166-169. p.
- Boros J., MTA Mat. és Természettud. Értesítője, 1937/56, 655-670. p.
- Boros J., Zeitschrift f. Phys., 1938/108. 162-167. p.
- Boros J., Zeitschrift f. Phys., 1949/126. 721-724. p.
- Boros János.- Z. Gyulai Zoltán, Zeitschrift f. Phys., 1935/ 96. 355-358. p.
- Boros János: A félvezetőkutatás néhány problémája In: Fizikai Szemle. 1952/2 34-37. p.
- Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. 432. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
